A Magyar Tudományos Akadémia elakadtnak tekinti a tárgyalásokat a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) – közölte az MTA kedd este. Az elnökség „elfogadhatatlannak tartja az MTA kutatóintézet-hálózatának megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását”, és eldöntötte, hogy még ebben az évben rendkívüli közgyűlést hív össze.

Az ügy előzménye, hogy „az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia” jegyében az MTA kutatásában hasznosuló 28,1 milliárd forintos támogatását (több más kutatásra fordítható forrással együtt, összesen 70 milliárd forint értékben) az ITM alá rendelték. Ezt a kormánydöntést a 2019-es költségvetésről szóló törvény megszavazásával pecsételték meg: a pénzt odarendelték az ITM-hez, de nem lehet tudni, hogyan osztanák ki a támogatást, amelyről az akadémia eddig saját hatáskörében rendelkezhetett.

Az egyeztetések a tárca és az MTA között a költségvetési törvény júliusi végszavazása után folytatódtak – áll az MTA közleményében. Palkovics kérésére Lovász László MTA-elnök levélben foglalta össze az akadémia javaslatait, amelyben egyebek mellett egy Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítását indítványozta.

A miniszter az augusztus 23-i levélre szeptember 10-ig nem válaszolt, viszont aznap odaadott egy munkaanyagot Lovásznak, hogy mutassa meg az MTA elnökségének. Az edigiekhez képest teljesen új szempontokat is tartalmazó munkaanyagból „egyértelműen kiderül, hogy ez nem a kormány álláspontja” – írta az MTA, a következőket emelve ki Palkovics papírjaiból:

• Az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének.
  
• Más kutatóintézetek vagy megszűnnének, vagy egy másik (az MTA-közleményben körül nem írt) kutatóhálózathoz kerülnének.
  
• Azok az intézetek, amelyek az MTA fenntartásában maradnának, „konszolidáción és profiltisztításon” mennének át.
  
• Mindez decemberig menne végbe Palkovics elképzelései szerint.
  

Az MTA tudományos intézeteinek jelenlegi struktúráját itt lehet áttekinteni.

Lovász a Vezetői Kollégium keddi ülésén azt mondta, hogy az intézethálózat integritásának megsértése számára nem elfogadható, majd az elnökség ülésén állásfoglalásra kérte a tagokat. Az elnökség úgy döntött, hogy az ITM-mel folytatott tárgyalásokat elakadtnak tekinti, „és az intézethálózat feldarabolását nem tekinti tárgyalási alapnak”, de a kormánnyal folytatni szeretné az egyeztetést.

Az elnökség határozata szerint a munkaanyagban szereplő átalakítási terv nem opció, és ha a szervezeti átalakítási igény megalapozott, akkor is csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartják elfogadhatónak az intézetek alapfeladatának és finanszírozásának lényeget megváltoztatását.

A minisztérium értetlenül áll

Az ITM szerdai közleményében azt állította, hogy az MTA-közleményben hazugságok vannak. Mint írták, értetlenül állnak Lovászék nyilatkozata előtt, hiszen az MTA-elnök által említett dokumentum „a már korábban megállapodott” és szerdán kezdődő tárgyalások munkaanyaga, amelyet megkaptak a tárgyalóbizottság tagjai mindkét oldalon.

„Szomorú és sajnálatos, hogy az Akadémia különböző nyilatkozatokkal próbál nyomást gyakorolni a kormányra ahelyett, hogy a hivatkozott dokumentumot tárgyalási alapként kezelnék, érdemi észrevételekkel és javaslatokkal kommentálnák.” Palkovicsék szerint az anyag a hazai K+F+I rendszer finanszírozási és strukturális kérdéseivel foglalkozik, javaslatokat tartalmaz az akadémiai és állami kutatóintézeti struktúra átalakítására és optimalizálására, az egyetemekkel való együttműködés hatékonyabbá tételére.

A magyarországi tudományos élet szabadságának korlátozását tárgyalja a Sargentini-jelentés 6. alfejezete, amelyről szerdán szavaz az Európai Parlament. Abba azonban az MTA-ügy már nem fért bele, a dokumentum a külföldi egyetemekre és elsősorban a CEU-ra írt törvénnyel kapcsolatban aggódik az Európai Unió szerződésében rögzített értékek sérülése miatt.