Jön a minden eddiginél könnyebben újrahasznosítható műanyag

Az ember azt gondolná, hogy ha valamire nincs szüksége a bolygónak, az még több műanyag – de nem mindegy, milyen műanyagról van szó. A szelektív gyűjtés csak egy lépés a sok közül, az újrahasznosítás ugyanis drága, a műanyag fajtájától függően pedig különböző akadályokba ütközhet – a festékek és egyéb vegyi anyagok miatt ugyanis csak csekély hányadukból készülhet újra tiszta műanyag. A sorozatos újrahasznosítás ráadásul rontja az anyag minőségét is, így amellett, hogy olcsóbb lenne új műanyagot előállítani, a jelenlegi technikával előbb-utóbb mindenképp csak halmozódik a szemét.

Szobahőmérsékleten oldódik

Ezen változtathat egy új anyag, amely azt ígéri, hogy melléktermékként nem hagy maga után mást, csak vizet. A csodaanyaghoz a kaliforniai Lawrence Berkeley National Laboratory kutatói, Peter Christensen, Angelique Scheuermann, Kathryn Loeffler és Brett Helms egy üveghez hasonló, 2011-ben kifejlesztett műanyagfajtát vettek alapul, majd megváltoztatták benne a kémiai kötéseket. Az így létrehozott anyag erősen savas vízben alkotóelemeire bomlik, és csaknem teljes egészében újrahasznosítható, ráadásul a folyamat szobahőmérsékleten megy végbe. A kutatók eredményeit a Nature Chemistry közölte hétfőn. 

Az új anyag könnyen elkülöníthető a többi műanyagfélétől (az újrahasznosítás egyik gyenge pontja épp a különböző anyagok szortírozása), és az újrahasznosításra váró műanyagpellet minősége sem romlik, még több ciklus után sem, ezért a gyártók számára is vonzó alternatíva lehet. A kötések feloldásához olyan erősen savas közegszükséges, amellyel hétköznapi körülmények között nem találkozhat az anyag, ebben az eljárásban viszont a többi műanyagfajta sértetlen marad.

Megérné áttérni

Az OECD felmérése szerint az Európai Unióban a műanyagszemét 30 százalékát hasznosítják újra, az Egyesült Államokban pedig mindössze a 10 százaléka jut erre a sorsra, világszinten pedig a hulladék negyedét egyszerűen felgyújtják.

Miközben sokan a műanyagok új, zöldebb generációját ünneplik, a siker persze a piacon múlik: ha a gyártók hajlandóak lennének nyitni a szinte teljes egészében, gazdaságosan újrahasznosítható anyag mellett, és ha a feldolgozók is átállnának az új technikára, az akár forradalmi változásokat is hozhat a műanyagok kezelésében.

2025-re minden jobb lesz 

A műanyagkrízis elhárítására több kísérlet is született: az Európai Unió betiltotta a fültisztító pálcika és a szívószál forgalmazását, de több nagy cég is a minimális szennyezés irányába törekszik, a McDonalds például némi nyomás hatására megígérte, hogy 2025-re minden csomagolóanyaguk újrahasznosított vagy megújuló forrásból származik majd. Az Unilever ugyanerre a határidőre ígérte, hogy megvalósítja a zárt hurok-modellt, vagyis minden általa használt csomagot újra- és újrahasznosíthatóvá tesz. 

Ha nem változik semmi, 2050-re háromszor annyi műanyagot fogunk használni, mint 2014-ben, és pont ugyanekkorra jósolják azt is, hogy több műanyag lesz majd a tengerben, mint hal. 


A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.