Egyre több emberhalált és euromilliárdos károkat okoznak a klímaváltozás okozta hőhullámok

Franciaország állami meteorológiai intézete, a Meteo-France június 24-i figyelmeztetése szerint akár 40 Celsius-fokot is elérheti a levegő hőmérséklete az ország területén, Párizsban és Lyonban pedig 39 fok is lehet. A német meteorológiai szolgálat, a Deutscher Wetterdienst (DWD) előrejelzése szintén 40 fokos, napokig tartó hőhullámra figyelmeztet az ország területén. 

A magyar Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) modellje alapján több hetes európai anomáliáról számolt be. Eszerint június 26-án szerdán 37-39 Celsius-fokos maximumok várhatók Spanyolország, Franciaország és Németország egy részén, valamint Olaszország északi területein. Csütörtökön a Pireneusoktól északra és délre is 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a maximumok pénteken és szombaton sem változnak. 

Hűsölés a 40 Celsius-fokos Madridban tavaly augusztusbanFotó: Alvaro Hurtado/NurPhoto

A nyugat-európai államokban várhatóan abszolút júniusi csúcsok dőlnek majd meg, ugyanis a júniusi németországi csúcs 38,5, a franciaországi pedig 41,5 fok. Magyarországon ennyire melegre most nem kell számítani, de csütörtök délután a Nyugat-Dunántúlon előfordulhat 36 fok körüli hőmérséklet is.

Okok és okozatok

Az amerikai, brit, francia és holland klímakutatókat és meteorológusokat tömörítő World Weather Attribitution (WWA) tavalyi tanulmánya szerint az észak-európai hőhullámok valószínűségét az évtized végére megkétszerezte a klímaváltozás, amelyben az emberi tevékenység szerepét az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) tavaly őszi jelentése tette egyértelművé. Ebben az áll, hogy a 20. század második felében végbement mintegy 0,5 fokos melegedés emberi eredetű, és kizárható, hogy mindez természetes folyamat volna. 

A hőség elől napernyő alá menekülő turista a berlini fal előtt idén júniusbanFotó: Jörg Carstensen/dpa Picture-Alliance/AFP

Stefan Rahmstorf, a Potsdam Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) igazgatója, aki tagja a WWA vezetőségének, a CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a hőhullámok és más extrém időjárások gyakorisága megnőtt az elmúlt évtizedekben. „1500 óta a legmelegebb nyarak mind a 21. században fordultak elő. A melegrekordok ötször olyan gyakran fordulnak elő, mint korábban, egy stabil klímában” – mondta a német klímakutató. Szerinte kollégái a hőhullámok gyakoriságának növekedését ugyanúgy előrejelezték, mint az fosszilis energiaforrások elégetésekor keletkezett üvegházhatású gázok által hihetetlenül felgyorsított globális felmelegedést.

Kiégett franciaországi napraforgótábla hőhullám utánFotó: Brigitte Merle/Photononstop

Rahmstorf úgy véli, hogy amíg azért aggódunk, hogy Európában a legmagasabb hőmérséklet a 40 Celsius-fokot is eléri a héten, Indiában a napokban 50 fokot mértek. A hőhullámok miatt az idősek és a fiatalok között egyre több a haláleset, de a forróság jelentős hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági folyamatokra is. A német klímakutató szerint kizárólag a fosszilis üzemanyagok használatának radikális visszafogásával, így a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentésével akadályozhatjuk meg a szélsőséges időjárás gyakoriságának katasztrofális ütemű növekedését.

A Varuna folyó medre az észak-indiai Uttar Prades államban idén júniusbanFotó: Ritesh Shukla/NurPhoto

A hőhullámok ára

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség statisztikái szerint  2010 és 2017 között 13 milliárd eurónyi veszteséget okozott a klímaváltozásnak betudható extrém időjárás Európában. A 2018-as hőhullámok miatt erdőtüzek pusztítottak Görögországban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban is. A görögországi tüzek 91 halálos áldozatot követeltek, ezzel a 2018-as a legtöbb halálos áldozattal járó erdőtűznek számít 1900 óta.

A tűzzel birkózó tűzoltók az Athén melletti Kineta falu határában 2018 júliusábanFotó: VALERIE GACHE/AFP

Az IPCC szerint a 2003-as hőhullám Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta, és ugyan ezután sok nagyvárosban vezettek be hőségriasztást és az ehhez kapcsolódó preventív intézkedéseket, még így is 11-35 százalék között mozog a hőhullámok alatti többlethalálozás.

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.