Ha túl sokat cukiskodsz a munkahelyeden, pórul jársz

A kedvesség nagyszerű dolog, de visszaüthet, ha az őszinteség elé helyezzük a fontossági sorrendben – legalábbis ha karrierről van szó. Aki a munkahelyén a kedvességet részesíti előnyben a kritika és az őszinteség helyett, az a munkahelyének és a saját előmenetelének is árthat egy friss kutatás szerint.

Egy 2019. áprilisi felmérésben 1114 teljes állásban dolgozó amerikai alkalmazottat kérdezett ki a vezetői fejlesztéssel és munkahelyi tréningekkel foglalkozó Fierce nevű cég. Tízből nyolcan mondták, hogy megtartották maguknak a kritikáikat, csak hogy kollégáik és a főnökség szemében kedvesebbnek tűnjenek. A válaszadók mindössze 5 százaléka tartja úgy, hogy a kedvesség nem számít a munkahelyeken.

A válaszadók 63 százaléka már döntött úgy munkahelyi környezetben, hogy inkább nem osztja meg aggályát vagy negatív visszajelzését másokkal, mert nem akar versengőnek, együttműködésre képtelennek látszani – összességében negatív színben feltűnni. A résztvevők három dologgal indokolták, miért tartják fontosnak, hogy kedvesnek tűnjenek: 1. élvezetesebb a munka, ha az ember kijön a kollégáival, 2. így könnyebben elvégez(tet)hetők a feladatok, 3. több lehetőséget, érdekes ajánlatot kapnak, ha az emberek szeretnek velük dolgozni.

Stacey Engle, a Fierce elnöke szerint az emberi természetből fakad, hogy azt szeretnénk, hogy kedveljenek minket. „Fiatal korunktól arra tanítanak, hogy legyünk kedvesek, azaz arra képeznek minket, hogy ne legyünk hatékonyak a beszélgetésekben. Van egy ilyen mondás, hogy ‘ha nincs mondanivalód, inkább ne mondj semmit’, de ez inkább hátráltatja az embert, ha kommunikációs képességei nem teszik lehetővé, hogy fontos kihívásokat, lehetőségeket taglaló beszélgetésekben részt vegyen.” Engle szerint a munkavállalók gyakran félnek, vagy úgy érzik, túl keveset tudnak ahhoz, hogy szóba hozzanak egy valóban fontos ügyet, de ennek változnia kell.

A túlzott kedvesség időről időre személyes elégedetlenséghez vezethet: például a vezető ódzkodik attól, hogy konfrontálódjon egy beosztottal annak bomlasztó magatartása miatt, ezért inkább ignorálja vagy a hr-részlegre lőcsöli a problémát. Esetleg megpróbálja kerülgetni a forró kását vagy cukorral leönteni a kritikát, ami rengeteg időt vesz el – ahelyett, hogy egyszerűen azt mondaná, „nézd, Jóska, észrevettem, hogy… Beszéljünk még erről.”

Meglepő módon a menedzserek is haboznak szóba hozni a kritikát, 64 százalékuk állította ezt (pdf), míg a kezdő munkavállalók 63, a szenior dolgozóknak pedig csupán 57 százaléka volt ezzel így. A menedzserek jellemző indoka ugyanakkor nagyban különbözik az összes többi csoportétól: ők nem attól tartanak, hogy kellemetlen embernek látszanak, hanem attól, hogy az ötletük esetleg mégsem olyan jó.

Az őszinteség kultúrájáért a cégek is tehetnek valamit: a legfontosabb, hogy a vezetők váljanak modellé, és gyakorolják azt a magatartást, amit maguk is üdvösnek tartanának, azaz fogalmazzanak meg kritikát, és legyenek nyitottak az övékétől eltérő nézőpontokra. Ez különösen a női vezetőknél lehet fontos, ugyanis a felmérés nem túl meglepő módon arra az eredményre jutott, hogy a nők gyakrabban passzolják az őszinteséget a kedvességért. A férfi válaszadók 56, a nőknek pedig 69 százaléka állította, hogy fél szóba hozni a negatívumokat a munkahelyén.

A főnökök akár azt is megtehetik, hogy direkt kérik a beosztottak őszinte visszajelzéseit. A válaszadók ugyanis akkor hajlamosak a leginkább elhallgatni a negatív véleményüket, ha kettesben beszélgetnek a főnökükkel vagy vezetői megbeszélésen vesznek részt, igaz, sokan akkor sem adnak hangot rossz benyomásaiknak, ha kollégával beszélgetnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.