Magyarország szén-dioxid-kibocsátása azért alacsony, mert a szomszédból hozzuk az áramot
2019-ben az Európai Unió áramexportja mindössze 12,6 terawattóra (TWh) volt, amelynek 40 százalékát Bulgária, 23 százalékát pedig Szlovákia szállította; a tagországok összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő, jobb híján széntüzelésű erőművekben – derül ki a Sandbag londoni székhelyű klímapolitikai elemzőműhely legfrissebb jelentéséből.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével elérendő európai karbonsemlegesség árampiaci vetületeit elemző intézet 31 oldalas összegzése szerint az importáram javát tavaly négy EU-tagállam használta fel: Finnország az összmennyiség 23 százalékát, Litvánia és Görögország 17-17 százalékát, Magyarország pedig 13 százalékát.
Papíron csökkent
Bár Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, ez az elemzők szerint csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi. Az egyik legjelentősebb beszállító az ukrajnai Burstin erőmű, amely a szakértők szerint egyike a legelavultabb, rossz hatásfokon működő, és nem mellesleg erősen környezetszennyező szénerőműveknek.
Az ukrán áram olcsó, mivel Ukrajna nem része az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (Emissions Trading System, ETS), azaz az ukrán erőműveknek nem kell kifizetniük a szén-dioxid-kibocsátási kvóták jelenleg tonnánkénti 25 eurós árát, amely akár 25 százalékkal is olcsóbbá teszi az importáramot.
A londoni elemzők szerint ez a visszás helyzet az EU 13 országában jelent problémát. 2019-ben ugyan több mint 20 százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés Európában, és Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Finnország és Portugália is bejelentette, hogy 2030-ig teljesen beszünteti a széntüzeléses energia-előállítást. Ezek az országok azonban egyre több áramot importálnak, 2017 óta hétszeresére nőtt az EU-ba behozott villamosenergia mennyisége.
Kibocsátás-export
Az elemzők szerint mindez azt jelenti, hogy az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, csak exportálja azt. A helyzet egyre súlyosabb lesz, ahol újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, ráadásul a Balkánon és Törökországban új szénerőműveket is építenek.
A Sandbag számításai szerint az áramimport miatt 2019-ben Európa áramellátása 11 millió tonnával több szén-dioxid-kibocsátással járt, mint amekkora akkor lett volna, ha ezt az árammennyiséget az EU-s határokon belül állítják elő. Összehasonlításul a teljes magyar ipari és energetikai kibocsátás 2018-ban 20 millió tonna volt.
A tanulmány szerint az európai kibocsátáscsökkentési törekvésekkel az lenne összhangban, ha az EU-ba irányuló áramimportot is terhelné a szén-dioxid-kibocsátás költsége. Megoldás volna, ha az áramimportőrök is részeivé válnának az ETS-rendszernek, vagy ha az egyes tagországok, mindenekelőtt Franciaország jelenlegi vezetése által 2018 óta szorgalmazott, az Európai Bizottság által tavaly decemberben belengetett EU-szintű éghajlatvédelmi, más néven karbonvámok (carbon border tax) az elektromos áramra is vonatkoznának.
Az áramtermelés környezetterhelési költségeinek érvényesítése várhatóan jelentősen visszavetné az áramimportot, amely egyébként beleillik a magyar kormányzat az energia importarányának csökkentését célul kitűző stratégiájába is.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: