Mikor lesz gyógyszer?

2020.03.22. · tudomány

Nem túlzás azt állítani, hogy 1918 óta a legsúlyosabb világjárvánnyal néz szembe az emberiség, békeidőben példátlan lépések megtételére kényszerítve a kormányokat. Az új tudományos információk és klinikai tapasztalatok alapján szigorú intézkedések szükségesek ahhoz, hogy le lehessen lassítani a járvány terjedését.

Vannak azonban biztató hírek is. Több országban zajlik különböző gyógyszerek klinikai tesztelése, amelyek ha működnek, segíthetnek az új koronavírus által okozott Covid-19 betegség kezelésében. Múlt hét hétfőn a világon elsőként Seattle-ben önkéntesek megkapták a cambridge-i székhelyű amerikai gyógyszervállalat, a Moderna és az amerikai egészségügyi intézet (National Institutes of Health, NIH) által közösen kifejlesztett mRNA-1273 oltóanyagot. Ez az RNS típusú kísérleti oltóanyagok közé tartozik, melyek az emberi sejtekkel termeltetnek vírusfehérjéket, hogy aztán az immunrendszer ezek ellen antitesteket állítson elő - felkészítve azt a valódi vírus által okozott fertőzésre és a vírus felismerésére.

Az első fázisú klinikai vizsgálat célja, hogy kiderítse, biztonságos-e az oltóanyag. Ha igeni, 6-8 hónapig tesztelik majd, hogy képes-e valóban védettséget adni a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Amennyiben szerencsénk van, és működik, reaálisnak tűnik, hogy az oltást 18 hónapon belül világszerte szét lehet osztani. (Mint arról korábban részletesebben írtunk, a járvány végleges megoldása egy hatásos oltásban rejlik.)

Jennifer Haller az első önkéntes, aki megkapta a világ első SARS-CoV-2 elleni kísérleti oltását az Egyesült Államokban található Seattle-ben.
photo_camera Jennifer Haller az első önkéntes, aki megkapta a világ első SARS-CoV-2 elleni kísérleti oltását Seattle-ben Fotó: AP/Ted S. Warren

A két héttel ezelőtti összefoglalónkhoz képest - amikor még az Európai Járványügyi Központ szerint nem volt erre elég komoly bizonyíték - a legfontosabb változás egyértelműen a fertőzés lehetséges tünetmentes terjedése. Egy új olasz kutatás szerint akár 50 százalék vagy a feletti is lehet a tünetmentes esetek száma. Az nem világos, hogy az ebben a kutatásban tesztek segítségével kimutatott fertőzöttek közül a későbbiekben hány embernek lesz tünete.

Lothar Wieler, a német közegészségügyi intézet vezetője is hasonlóan nyilatkozott március 17-én, akár 50 százalék körülire becsülve azoknak az arányát, akik tünetmentesen esnek túl a fertőzésen. Az ugyanakkor valószínű, hogy a tünetmentes esetek kevésbé terjesztik a vírust, mint azok, akiknek tünetei vannak. Wieler emellett felhívja arra a figyelmet, hogy érdemes lehet minél szélesebb körben tesztelni, a dél-koreai módszertant követve.

A modellezők szerint be kell húzni a féket

A másik fontos fejlemény a héten az Imperial College London COVID-19 kutatócsoportjának legújabb járványmodellje – részben erre alapozva döntött Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn korlátozások bevezetése mellett. A New York Times szerint az ugyancsak hétfőn Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által bejelentett hasonló döntések meghozatalában is szerepe volt az Imperial College kutatói által írt tanulmánynak.

A Neil Ferguson által vezetett csoport szerint jelenleg az egyetlen megoldás a szigorú intézkedések meghozatalával a járvány terjedésének radikális lassítása. A korlátozások legalább egy részének szerintük hosszú távon fenntarthatónak kell lenniük, mert akár a 12-18 hónap múlva elérhető oltás megérkezéséig érvényben kell őket tartani.

A kutatók részben azért jutottak erre a konklúzióra, mert a legfrissebb olasz és brit adatokból úgy tűnik, hogy a kórházba került betegek 30 százaléka (az összes fertőzött közel 1,45 százaléka) intenzív ellátásra szorulhat. Így tehát a korlátozások elfogadásával és az otthon maradással mindannyian az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát segítjük, és hozzájárulunk ahhoz, hogy minél kevesebb áldozata legyen a járványnak. A szakértők elemzésük végén azt is rögzítették, hogy szerintük a járvány gazdasági és társadalmi hatásai súlyosak lehetnek.

Az Imperial College COVID-19 munkacsoportja úgy számol, hogy a SARS-CoV-2-vel megfertőzöttek 95.6 százaléka nem igényel majd kórházi kezelést, a SARS-CoV-2 fertőzés összes korcsoportra átlagolt halálozási rátáját pedig 0,9 százalékban állapítják meg.

Kérdések a tüneteket kezelő gyógyszerek körül

A COVID-19, vagyis az új koronavírus által okozott megbetegedés egyik leggyakoribb tünete a láz. Az elmúlt napokban ellentmondásos információk jelentek meg az ibuprofén és hasonló, nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.

A francia egészségügyi miniszter egy március 14-ei tweetjében hívta fel a figyelmet arra, hogy szerinte „lehetséges, hogy ezek a gyulladásgátlók súlyosbítják a fertőzés által okozott betegséget”.

A rangos brit BMJ orvosi folyóirat információi szerint a miniszter néhány egyedi franciaországi esetre alapozta ezt a következtetését. A folyóirat által megszólaltatott egyik szakértő, Paul Little, a Southamptoni Egyetem alapegészségügyi ellátást kutató professzora ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy szerinte más légúti megbetegedések kutatásából származó adatok alapján „hosszabb távú megbetegedés, vagy komplikációk gyakoribbak lehetnek olyan légúti megbetegedések esetében, ahol nem-szteroid gyulladásgátlókat alkalmaztak."

Ezekre a félelmekre reagálva a brit egészségügyi rendszer, az NHS is elővigyázatosságból megváltoztatta ajánlását az ibuprofén és más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) alkalmazására COVID-19 megbetegedés esetén.

A gyógyszer gyártója, a Reckitt Benckiser által a Qubitnek is eljuttatott március 16-ai közleményben a felmerült kérdésekre így reagáltak: „A Reckitt Benckiser (az ibuprofén hatóanyagú Nurofen gyártója -szerk) nem ismer olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy az ibuprofén hátrányosan befolyásolná a koronavírussal fertőzött betegek állapotát. Az ibuprofén COVID-19 megbetegedés során történő alkalmazásával összefüggésben a RB nem kapott új biztonsági bejelentést, illetve nem is vesz részt nem kívánatos esemény vizsgálatában."

A magyarországi Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet március 17-én ezt a közleményt adta ki a nem-szteroid gyulladáscsökkentők COVID-19 esetén történő alkalmazásáról: „Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentő típusú gyógyszerek (így az ibuprofén és ketoprofen) súlyosbítanák a vírusos betegség lefolyását. Néhány egyedi esetet észleltek, amelyek alapján nem lehet következtetni az összefüggésre. Jelenleg zajlik ennek a vizsgálata. (Az ibuprofén körüli kalamajkáról itt írtunk részletesen.)

Igen, léteznek vírusok ellen gyógyszerek

Az első, vírusos fertőzések kezelésére alkalmas kísérleti hatóanyagokat az 1960-as években találták meg a kutatók, de az első igazán hatásos vírusos megbetegedésekre alkalmazható gyógyszerek csak az 1990-es években jelentek meg.

Ezeket antivirális gyógyszereknek nevezzük, amelyek jellemzően egy adott vírus által okozott fertőzés kezelésére hatásosak. A mindenki által ismert, baktériumok által okozott fertőzések gyógyítására szolgáló antibiotikumokkal ellentétben ezek nem elpusztítják a vírusokat, hanem meggátolják azok megsokszorozódását. Míg a baktériumok ellen sokszor bevetett antibiotikumok széles spektrumúak, azaz rengeteg különböző baktérium ellen hatnak, a több vírus vagy víruscsoport elleni hatóanyagok jelenleg még jellemzően kísérleti stádiumban vannak. Ezek lehetnek azonban azok, amelyek a SARS-CoV-2 esetén is segíthetnek.

Mivel a vírusok sejtjeinket használják arra, hogy másolatokat készítsenek magukból, az antivirális gyógyszerek ezt hivatottak sok lehetséges stratégiával megakadályozni. Ezek lehetnek a vírus sejthez kötését, sejtbe jutását, a sejten belüli sokszorozodásukat, végül a sejtből való kijutásukat gátló hatóanyagok. A vírus sejten belüli másolódásának megállítására számtalan stratégia létezik: ezek megakadályozhatják az örökítőanyaguk másolását, átírását, fehérjékké való lefordítását, vagy azt, hogy a felépítésükhöz szükséges fehérjék felvegyék végső, működő formájukat.

Az antivirális gyógyszerek egyik legismertebb típusa az anti-retrovirális gyógyszerek, amelyek a HIV retrovírus kezelésére szolgálnak. Ezek HAART terápia során, kombinációban alkalmazott anti-retrovirális gyógyszerek milliók életét mentették meg az 1990-es évek óta, meggátolva az AIDS kialakulását a HIV-pozitív páciensekben. A HIV-et több különböző módon gátló hatóanyag ellen a vírus nem képes ellenállást kialakítani, a gyógyszereket megfelelően szedő páciensekben így a vírus jelenléte lényegében kimutathatatlan, így általuk az nem is terjeszthető.

Az influenzavírusok ellen 1999 óta léteznek forgalomba hozott gyógyszerek, amikor az Egyesült Államok engedélyezte a Zanamivir és az Oseltamivir hatóanyagokat tartalmazó gyógyszereket. Mindkettő úgynevezett neuraminidáz-blokkoló, amik működésüket tekintve a vírusok sejtből való kijutását, ezáltal további sejtek vírus általi megfertőződését gátolják.

Hatásos lehet a favipiravir?

Jelenleg nem létezik hatóságilag bárhol a világon elfogadott, hatásos antivirális kezelés a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, de rengeteg potenciálisa hatóanyag áll kísérletek vagy klinikai tesztek alatt, egyes kísérleti gyógyszereket pedig már alkalmaztak is egyes COVID-19 pácienseknél.

Mivel egy-egy új antivirális hatóanyag kifejlesztése önmagában sok időt vesz igénybe, a biztonságosságának és a hatékonyságának teszteléséről nem is beszélve, a mostani járvány legyőzésében leginkább már elfogadott, vagy kísérleti stádiumú gyógyszerek jöhetnek szóba.

A Japánban influenza A és B vírusok kezelésére jóváhagyott favipiravir már korábban felmerült, mint SARS-CoV-2 esetén is potenciálisan működő terápia. A favipiravirt a japán Toyama Chemical cég fejlesztette ki, működési mechanizmusát tekintve a hatóanyag a vírus örökítőanyagának másolását megakadályozó RNS-polimeráz gátlók közé tartozik. Egy a napokban a Guardianben megjelent hír alapján a kezdeti, Kínában végzett klinikai vizsgálatok eredménye optimizmusra ad okot.

A Guardian által idézett japán közszolgálati televízió, az NHK szerint a kezdeti klinikai vizsgálatokban a kínai szakemberek biztonságosnak találták a gyógyszert. Emellett a vizsgálatban résztvevő, a gyógyszert megkapó pácienseiknek átlagosan négy nap alatt negatív lett a vírustesztjük, szemben a gyógyszeres kezelésben nem részesülő kontrollcsoporttal, amelynek átlagosan 11 nap alatt lett negatív a vírustesztje. A favipiravirral kezelt páciensek 91 százaléka mutatott jobb tüdőállapotot a röntgenfelvételeken, szemben a gyógyszerrel nem kezelt páciensek 62 százalékával.

A japán egészségügyi minisztérium azonban óvatosságra int a gyógyszerrel kapcsolatban, és felhívja a figyelmet arra, hogy saját tapasztalatai alapján a betegség későbbi stádiumában már nem igazán működik a favipiravir. Japánban ezért az orvosok az enyhébb-közepesen erős tüneteket mutató páciensekben alkalmazzák a gyógyszert.

Április közepén derülhet ki, hogy működik-e a Remdesivir

Mint arról már többször írtunk, ebben a pillanatban a Gilead Sciences gyógyszercég évekkel ezelőtt, eredetileg ebolavírusos fertőzés ellen kifejlesztett kísérleti gyógyszere tűnik az egyik legígéretesebb szernek a SARS-CoV-2 által okozott megbetegedés kezelésére. Ahogy korábbi cikkünkben elmondtuk, ez az RNS-nukleozid-analóg antivirális gyógyszerek közé tartozik. Ezek meggátolják a vírus RNS-ének szintézisét azáltal, hogy a folyamat során „alapanyagként” beépülnek a növekvő nukleinsavláncba, majd blokkolják a szintézishez szükséges RNS-polimeráz enzimet. A korábbi tudományos kísérletek alapján potenciálisan hatásos Remdesivirt még január végén alkalmazták egy amerikai páciens kezelésére. Február elején pedig a COVID-19 gyógyításában mutatott tesztelésére Kínában kezdeti klinikai vizsgálatot indítottak a Gilead együttműködésével. Közben egy február közepén, a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány eredményesnek találta a Remdesivirt a MERS-koronavírus-fertőzés ellen, legalábbis a rézuszmajmokban, ami egybevág korábbi kutatások eredményeivel. A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzői kísérleteik alapján elképzelhetőnek tartják, hogy a Remdesivir a COVID-19 megbetegedés kezelésében is szerepet játszhat.

A Remdesivir klinikai vizsgálata Kínában február 12-én kezdődött várhatóan április 10-én ér véget, az eredmények pedig április 27-én jelenhetnek meg. A hármas fázisú klinikai tesztek célja kideríteni, hogy biztonságos és hatásos-e a Remdesivir enyhe vagy közepes erősségű tüneteket mutató COVID-19 betegséggel rendelkező páciensek esetén.

A Lopinavir-Ritonavir nem hatásos az új koronavírus ellen

Még a január végi összefoglalónkban írtunk arról, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés kezelésére szóba jött a Lopinavir-Ritonavir (LPV/r) gyógyszerkombináció. Ezek HIV vírus ellen kifejlesztett, úgynevezett proteáz blokkolók, melyek meggátolják a HIV- vírus másolását azáltal, hogy nem teszik lehetővé a vírus felépítéséhez szükséges érett fehérjék létrejöttét, mert blokkolnak egy ehhez szükséges enzimet. Bár a gyógyszer a kísérletekben mutatott valamekkora hatékonyságot, kezdetektől nem tűnt a legjobb opciónak.

Kínában ennek ellenére klinikai teszteknek vetették alá a lopinavir-ritonavir kombinációt; a kísérletek eredményeit március 18-án tették közzé a New England Journal of Medicine orvosi folyóiratban. A kínai kutatók eredményei szerint ennek a gyógyszernek az alkalmazása semmilyen előnnyel nem jár a normál kezeléshez képest, és látszólag nincs komoly hatással a vírus szintjére vagy a klinikai tünetekre a páciensekben.

Sajnos ez abból a szempontból nagyon rossz hír, hogy eddig a nyugat-európai klinikai gyakorlatban részben az lopinavir-ritonavirral próbálták kezelni a COVID-19 eseteket. Egy másik, jelenleg Olaszországban, Hollandiában és Franciaországban használt gyógyszer a klorokin vagy a hidroxiklorokin, amelynek potenciálisan lehet antivirális hatása, ugyanakkor nagyobb dózisokban, vagy hosszútávú alkalmazáskor mellékhatások is felléphetnek.

Számtalan más potenciális gyógyszer vagy kísérleti hatóanyag merült fel az elmúlt hetekben vagy hónapokban az új koronavírusos megbetegedések kezelésére. Ilyen a vírus RNS-ének másolását gátló, nukleozid analóg Galidesivir kísérleti antivirális gyógyszer, vagy a szintén hasonló elven működő nukleozid analóg NHC hatóanyag.

Itt térnék vissza az Imperial College London modellezőinek a cikk elején ismertetett tanulmányára. Ha a klinikai tesztek alapján a következő hetekben kiderül, hogy a valamelyik gyógyszer ténylegesen hatásos a SARS-CoV-2 ellen, az potenciálisan csökkentheti az egészségügyi rendszerek leterheltségét. Mindez segíthet, hogy minél könnyebben és kevesebb áldozattal legyünk túl azon a 12-18 hónapon, amely eltelhet a hatásos oltás létrehozásáig.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás
link Forrás