1-3 milliárd ember lakóhelyén válhat elviselhetetlenné a klíma 2070-re, fel kell készülnünk a befogadásukra

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ha a felmelegedés így folytatódik, az elkövetkező ötven évben akár a Föld akkori lakosságának egyharmada kerülhet olyan helyzetbe, hogy lakóhelyén az ember számára elviselhetetlenné válik a klíma – derült ki egy tanulmányból, amelyet az USA tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban publikáltak hétfőn amerikai, brit, dán, holland és kínai kutatók.

A kutatás egyrészt megmutatta, hogy az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, azaz körülbelül 13 Celsius-fokos átlaghőmérsékletű vidékeken élt. A kutatók a népességnövekedés és a felmelegedés különböző forgatókönyveivel számolva emellett arra jutottak, hogy 2070-re 1-3 milliárd ember lakóhelyén válnak elviselhetetlenné a körülmények.

Jelen pillanatban kevesebb mint 25 millióan népesítik be a Föld legforróbb területeit, amelyeket nagyrészt a Szaharában találunk. Ezeken a helyeken az évi középhőmérséklet 29 Celsius-fok fölött van. A számítások szerint azonban 2070-re Afrika jóval nagyobb területét foglalja magában a veszélyzóna, emellett India, a Közel-Kelet, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália egyes részei is lakhatatlanná válnak.

Eközben 2070-ig a jelenlegi előrejelzések szerint tízmilliárdra nő a Föld népessége, és az érintett területeket 3,5 milliárd ember népesítheti be. Egy részük megpróbál majd tolerálható klímájú új lakóhelyet keresni, ami társadalmi és gazdasági zavarral jár együtt.

3,5 milliárd potenciális klímamenekült?

A világnak éppen azon részei válhatnak elviselhetetlenül meleggé, ahol jelenleg a leggyorsabb a lakosság növekedése – mondta Timothy A. Kohler, a Washingtoni Egyetem régész kutatója. A kutatócsoport 3,5 milliárdra becsüli azoknak a számát, akik a legérintettebb területeken kényszerülnek majd élni, és ez jóval nagyobb szám, mint ameddig az eddigi tudományos becslések terjedtek. Egy 2018-as világbanki tanulmány például arra jutott, hogy 2050-ig 140 millió embernek kell útnak indulnia Afrikából, Ázsia déli részéről, illetve Közép- és Dél-Amerikából, hogy országuk határain belül új hazát keressen. Az ENSZ Egyetem nevéhez fűződő eddigi legmerészebb becslés szerint is legfeljebb egymilliárdan lehetnek a „klímamenekültek”.

Kohler szerint a 3,5 milliárdos tömegről szóló becslés a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozik, amely azzal számol, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása az elkövetkező évtizedekben is jelentősen növekedik. Ha a kibocsátás csökkenni kezd, (ahogy idén az előrejelzés szerint a válság miatt csökkenni is fog) és a felmelegedés is lassul, az érintett emberek száma körülbelül egymilliárdra becsülhető Kohler szerint.

„Fő eredményünket úgy is lehetne nevezni, hogy az emberiség érzékenysége a felmelegedésre” – mondta a kutatás másik részvevője, Marten Scheffer, aki komplex rendszereket kutat a hollandiai Wageningen Egyetemen. A kutatók azt a hőmérsékleti tartományt, „klímaablakot” vizsgálták meg, amelyben az emberiség nagy része az idők során élt, és azt a kérdést tették fel, hogy a többi élőlényhez hasonlóan vajon az emberiség is visszaszorul-e egy olyan élőhelyre, ahol a létfenntartásához szükséges időjárási viszonyok uralkodnak. Scheffer szerint nem gondolták, hogy így lenne, mivel az emberiségnek rendelkezésére áll a technológia és egyéb találmányok, hogy elviselhetővé tegye a nem rá szabott körülményeket – ez tette alkalmassá arra is, hogy a természetes tűrőképességénél ridegebb klímájú területeket is benépesítsen.

Bár az igaz, hogy sok ember már most is szélsőséges időjárási körülmények között kénytelen élni, a kutatók azt találták, hogy a Föld népességének nagyobb része olyan területeken lakik, ahol méréskelt viszonyok uralkodnak, például 11-15 fok körül alakul az éves átlaghőmérséklet. Egy kisebb létszámú csoport pedig a 20-25 fokos átlag-hőmérsékletű területeket lakja. 

A múltban és a jövőben is a mérsékelt a menő

A hatezer évvel ezelőtt lakott területekről származó adatok elemzéséből pedig azt derítették ki, hogy ezek az ősi települések is olyan régiókban alakultak ki, ahol a fenti mérsékelt időjárási körülmények voltak jellemzőek. Tehát „úgy tűnik, hogy az emberi preferenciák nem igazán változtak. Az emberek jelentős többsége mindig is ott koncentrálódott, ahol nem változtak széles skálán az időjárási feltételek” – fogalmazott Scheffer.

A jövőre vonatkozó számításaikból a kutatók arra következtetnek, hogy bár a felmelegedés egyes hideg tájakat lakhatóbbá tehet, hatalmas területek fognak a preferált hőmérsékleti viszonyok fölé melegedni. Scheffer szerint először nem is nagyon hitték el a saját eredményeiket, de akármilyen szögből vizsgálták, mindig ugyanarra jutottak. „Kiderült, hogy ha a klímaváltozás a mostani pályán marad, sokkal több minden fog megváltozni az elkövetkező ötven évben, mint az előző hatezerben.”

Scheffer szerint a klímamigrációról szinte beszélni sem illik, pedig fennáll a lehetőség, hogy több százmillió ember indul útnak élhető területeket keresve, a társadalmaknak tehát el kell kezdeniük komolyan „gondolkozni azon, hogyan tudunk olyan sok embert befogadni, amennyit csak tudunk”.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: