Az európai fővárosok közül Budapesten mérték a második legnagyobb felmelegedést az elmúlt 50 évben

Az európai fővárosok között Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben: 4 Celsius-fokkal – derül ki az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményéből.

Az Európai Unió Copernicus programjának adatai azt mutatják, hogy a vizsgált 35 ország mindegyikében a nagyvárosok és környékük azok a területek, ahol leginkább növekedett a hőmérséklet – ez legmarkánsabban Közép- és Kelet-Európában mutatkozik meg. Több mint százezer európai település 50 évi adatai azt mutatják, hogy szinte mindenütt felmelegedés mérhető, átlagosan több mint 2 fokos. A részletes adatokat ezen a Google-drive-on lehet megtekinteni.

A kutatásban több mint 102 ezer kis európai közigazgatási egység adatait vizsgálták, és mindössze 73 olyan települést találtak, ahol csökkent a hőmérséklet, de ezeken a helyeken is csak néhány tized fokkal. A települések egyharmadánál a hatvanas évek óta több mint 2 Celsius-fokot nőtt az átlaghőmérséklet, de egyes területeken az 5 Celsius-fokot is eléri a különbség. Az európai NUTS3 régiók kétharmada 1,5-2,5 Celsius-fokos melegedést tapasztalt.

Mivel ezek egész évtizedekre szóló átlagértékek, a kis számok mögött a valóság néha nagyobb szezonális vagy éves változékonyságot mutat.

Az éves átlaghőmérséklet, valamint az 1961-tól 1970-ig tartó időszak átlaghőmérsékletének különbsége három fővárosban.Fotó: EDJNet

Néhány országban a leggyorsabban melegedő területek kicsi és sokszor elszigetelt kistelepülések: ilyen például a spanyolországi Llívia, vagy a délkelet-romániai Monor (Monorfalva): itt nem a hőszigetek, a forgalom és az ipari tevékenység fokozza a felmelegedést, hanem az adott terület földrajzi adottságai. Ugyanilyen szempontok játszhatnak közre abban, hogy egyes településeken és környékükön kevésbé érezteti hatását a globális felmelegedés: így van ez az andalúziai partokon, az Égei-tenger partvidékén és a francia Alpokban is.

Ingatlanboom és hőszigetek Budapesten

Az EDJNet közleménye szerint az egész Kárpát-medence hőmérséklete gyorsabban növekszik, mint az európai átlag, és a terület növekvő mértékben kitett a szárazságnak és a hőhullámoknak. Budapesten emellett jelentősen fokozza a problémát a közlekedés kibocsátása, illetve az ingatlanok hűtő-fűtő rendszerei miatt kialakult hőszigetek jelensége.

A kutatási adatok értelmezéséhez az EDJNet Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnökének a segítségét is kérte. Szerinte Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. A főváros helyzetét pedig jelentősen súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben az utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal beépített területek mérete jelentősen nőtt, míg a zöld területeké csökkent. 

Különösen a szinte évről évre növekvő számú nyári hőségnapok alatt érezni ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Vargha Márton, a szervezet közlekedési témafelelőse szerint a hőséggel összefüggő megbetegedések és a halálesetek további növekedésének megelőzése elképzelhetetlen a zöldfelületek növelése és a meglévők megóvása nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlen az aszfalttal borított területek csökkentése a gépjármű-forgalom és parkolóhelyek rovására. 

Másfélfok: Nem volt akkora a felmelegedés

Az elemzéshez kommentárt fűzött pénteken a Facebookon a Másfél fok nevű, klímával foglalkozó kutatók által írt szájt is: mint írták, az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ennél jóval kisebb mértékű, 2,1 Celsius-fokos felmelegedés ment végbe Budapesten a hatvanas évek óta.

Az eltérés, mint írták, több okra visszavezethető. Az egyik legfontosabb tényező, hogy ahhoz, hogy könnyebben lehessen dolgozni az éghajlati adatokkal (például klímamodellekkel számításokat végezni), a meteorológiai állomásokon mért adatokat a felszínt behálózó rácspontokra interpolálják. Ezeket a felszínen egyenletesen elosztott adatokat modellekbe táplálják, amelyek további számításokat végeznek. Majd az így előállított adatbázisból pontosan leírt módszertan alapján az elemzők kiválasztottak bizonyos rácspontokat, amelyek az egyes településeket reprezentálják. A többszörös interpoláció és modellszámítások miatt az adatok bizonytalansága nő, azaz veszítenek pontosságukból.

Emellett, írták, a Copernicus mérésein alapuló adatbázis készítői pontosan dokumentálják annak felderített gyengeségeit is. Az egyik ilyen az, hogy az 1960-as években az adatbázis hűvösebbet mutat, mint az eredeti mérések, a 2010-es években pedig melegebbet. Ennek eredményeképp az 5 évtizedet felölelő adatsorban erősebb hőmérsékleti emelkedés mutatható ki az adatbázis alapján, mint az állomásokon mért adatokban. Ez a „hiba” gondos minőségellenőrzés és további fejlesztések segítségével idővel javítható – de addig is ezt figyelembe kell venni az elemzések kiértékelésénél.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: