Új dolgok derültek ki a 700 trillió dollárnyi nemesfémkincset rejtő közeli kisbolygóról

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Lassan 170 éve, hogy Annibale de Gasparis nápolyi csillagász felfedezte a 16 Psyche nevű kisbolygót, amely a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben kering, és amelyre a NASA 2026-ban szondát is küld a tervek szerint. Az amerikai űrügynökségnek erre meg is van minden oka, mivel az aszteroida olyan bányászható nemesfémkincset rejt magában, amelynek értéke a teljes földi világgazdaságot lepipálja: körülbelül 700 trillió, azaz hétszázszor 1018 dollárt tesz ki (de ha úgy érthetőbb, úgy is ki lehet fejezni, hogy egybilliónak, azaz ezermilliárdnak vesszük a hétszázmilliószorosát.) A földi „világgazdaság” 2019-ben mintegy 142 trillió dollárt tudott kitermelni.

Mint tavaly nyári cikkünkben beszámoltunk róla, a NASA feltételezése szerint a Psyche egy korai bolygó, vagyis protobolygó visszamaradt magja lehet, ezért anyaga nagy részét nem kőzet vagy jeges struktúrák teszik ki, ahogy ez általában lenni szokott az aszteroidáknál, hanem vas és nikkel, azok mellett pedig rengeteg nemesfém, például arany, platina.

Egy új tanulmány, amely a Hubble űrteleszkóp friss megfigyelésein alapul, most az eddigieknél is sokkal többet elárul a mesés kincset ígérő égitestről. A Psyche 370 millió kilométerre található a Földtől, és bár csak 266 kilométer széles, óriási tömegével eléggé kilóg a sorból az aszteroidamezőben. Tracy Becker, a texasi Southwest Kutatóintézet bolygókutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint eddig is ismertek olyan aszteroidákat, amelyek nagyrészt fémből álltak, de a Psyche egyedülálló lehet abban, hogy teljes egészében vasból és nikkelből épül fel. Ez a két fém a szupernóvák által létrehozott elemek legnehezebbike, emellett gyakori alkotóeleme a bolygók fémes magjának, illetve a fémes meteoritoknak.

Egy konceptuális ábra a 16 Psychéről...Forrás: psyche.asu.edu

Becker szerint lehetséges, hogy a Psyche mint protobolygó éppen formálódott, amikor nekiütközött egy másik Naprendszer-beli égitest, és a becsapódás hatására a bolygó elvesztette a kérgét és a köpenyét. 

A Hubble két specifikus ponton tanulmányozta az égitest mindkét oldalát. A kutatók ultraibolya fénnyel is vizsgálták a kisbolygót, hogy a lehető legtöbb részletet ismerjék meg a felszínéről. Becker szerint először fordult elő az aszteroidakutatásban, hogy vas-oxidos ultraibolya abszorpciós sávoknak tűnő stuktúrákat láttak egy ilyen égitest felszínén. Ez arra utal, hogy oxidáció zajlik a kisbolygón, amit a felszínnel találkozó napszél idézhet elő.

és egy kevésbé csábító, de realisztikusabb képsor a kisbolygóról.Fotó: Flickr / anthony one

Becker szerint kutatási eredményeik arra utalnak, hogy a Psyche felszíne tiszta vasból áll, bár hozzátette, hogy a vas még akkor is leuralhatja az ultraibolya fényes megfigyeléseket, ha a felszínnek csupán 10 százalékát teszi ki, így lehetséges, hogy a fém előfordulása valójában jóval kevésbé gyakori az aszteroidán. Tanulmányozás közben az is feltűnt a tudósoknak, hogy a Psyche visszaverőképessége kisebb ibolyántúli hullámhosszúságok mellett növekedett – ez a jelenség további vizsgálatokat igényel, de mindenesetre arra utal, hogy az aszteroida nagyon hosszú ideje kering már az űrben, mert általában az űridőjárásnak való kitettséggel szokták magyarázni.

Becker és kutatótársainak vizsgálata szerint bár nehéz meghatározni a Psyche felszínén található vas mennyiségét, annyi biztos, hogy a kisbolygó egészen egyedülálló tulajdonságokkal bír, amelyek megkülönböztetik az eddig tanulmányozott aszteroidáktól. 

Hogy a kisbolygó felszíne alatt mi rejtőzik, egészen biztosan csak akkor derülhet ki, amikor a NASA szondája odaér. A küldetés a tervek szerint 2022 augusztusában indul a Kennedy Űrközpontból, és a szondát, amely 21 hónapon át tanulmányozza az aszteroidát, a SpaceX egyik Falcon Heavy rakétája juttatja célba 2026 januárjában. A küldetés részleteiről itt írtunk bővebben.

* * *

Érdekel a nagyvárosok jövője? Szeretnéd tudni hogyan menthető meg Budapest a rossz levegőtől és a közlekedési-urbanisztikai káosztól? Akkor semmiképp ne maradj le a szerda esti online beszélgetésünkről, ahol magyar kutatók: Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba geográfus, Szabó Árpád urbanista vitáznak majd erről. (október 28., szerda 19.00, Energiahajó) 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: