A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Hosszú távon az autósok számának csökkentése mellett az egyéni fűtési rendszerektől a távfűtés felé történő elmozdulással, az épületek energiahatékonyságának növelésével és szemléletformálással lehetne javítani Magyarország levegőminőségén, és ezzel jelentősen vissza lehetne vágni például a légszennyezettség okozta közvetett halálozásról szóló, évi 15-21 ezer fős adatokat. 

Ez volt a legfőbb konklúziója a Qubit, az Energiaklub és TRIP hajó Energiahajó nevű közös rendezvénysorozata második, online beszélgetésének, amelyen Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista beszélgettek arról, miért rossz Budapest és a vidék levegője, és hogyan lehetne ezen javítani.

A levegőszennyezés a koronavírusnak is kedvez

Lehoczky Annamária, a Másfél fok klímakommunikációs platform állandó szerzője a beszélgetés elején elmondta: a légszennyezettség az a csendes gyilkos, amellyel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene. A Chicagói Egyetemen kidolgozott Air Quality Life Index például azt mutatja meg, hogy egy Magyarországon élő ember átlagosan négy hónapot veszít el az életéből a szálló por koncentrációja miatt. 

A különféle apró (10 mikrométer vagy az alatti méretű), levegőbe kerülő részecskék (korom, nitrát, szulfát, illékony szerves anyagok) miatt megnövekszik a légúti megbetegedések, az asztma kockázata, sőt a káros anyagok bejuthatnak a véráramba, roncsolhatják az érfalakat, magas vérnyomást okozhatnak, és így összességében hozzájárulnak a szívinfarktus kockázatához. 

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a tartósan légszennyezettségnek kitett életmód 15 százalékkal járult hozzá a koronavírus miatti halálozások számához; emiatt fontos lenne kidolgozni a megfelelő levegőminőségi intézkedéseket, mondta Lehoczky. Csontos hozzátette, hogy míg a koronavírusban Magyarországon eddig 1578-an vesztették életüket, a légszennyezettség okozta közvetett halálozás 2019-ben 15-21 ezer főre tehető.

(A beszélgetés teljes terjedelmében fentebb megnézhető, mobillal, ha a kérdéseket is szeretnéd látni, fordítsd oldalra a képernyőt, és klikkelj az f-ikonra.) 

Ahogy elkezdünk fűteni, romlik a levegő

Szabó Árpád szerint a légszennyezettség forrása sarkosan fogalmazva a fűtés és a közlekedés. Szerinte nem érdemes bedőlni a „gonosz, szennyező nagyváros” stigmájának: aki nagyvárosi környezetben él, kevesebbet közlekedik, kevesebbet fűt, kisebb háztartásban lakik, és általában alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, mint aki vidéki, családi házban él és autóval közlekedik. Szabó szerint a légszennyezés kapcsán nagyon fontos viszont komplex rendszerekben  gondolkodni és ezeket egyensúlyban tartani. Hatékony például a tömegközlekedés, mivel kiváltja az egyéni közlekedés károsanyag-kibocsátását. További előny, ha ez kellően szellős-tágas lakókörnyezettel párosul, illetve olyan növényzettel, amely hozzájárul a káros anyagok megkötéséhez. 

Csontos Csaba fő kutatási területe az energiaföldrajz, ezen belül a megújuló energián alapuló, hibrid távfűtőrendszerek fejlesztésében rejlő potenciálvizsgálatok. A beszélgetésen elmondta: amint megjön a fűtési szezon, azt rögtön érezni lehet a levegőben, ráadásul ez a jelenség annyira általános, hogy ebből a szempontból  nem is érdemes szétválasztani a  a fővárost és a vidéket. A szakértő szerint ez egyértelműen a szilárd tüzelés, méghozzá a helytelen tüzelés hatása, amit Lehoczky is megerősített, és hozzátette: Borsod-Abaúj-Zemplén-megyében a magyarországi átlaghoz képest további két hónappal rövidíti meg a légszennyezettség az emberek életét az Air Quality Life Index mérései szerint – és ez a szilárd tüzelés számlájára írható.

Energiaszegény háztartások vidéken és Budapesten

Csontos szerint a helytelen szilárd tüzelés egyik legfőbb oka az energiaszegénység, a másik a tudatlanság. Az energiaszegény háztartások általában véve azok, amelyek nem tudják jövedelmükből megfelelően kifűteni otthonukat, és olyan döntések meghozatalára kényszerülnek, hogy tejet vegyenek-e a boltban, vagy fűtsenek. Adatai szerint az alsó három jövedelmi tizedben élők több mint húsz százaléka esik ebbe a kategóriába.

Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő, Szabó Árpád urbanista, Orbán Gábor moderátor

A szakértő szerint az alulfűtöttség és a túlfűtöttség egyaránt lehet az energiaszegénység jele. Csontos terepmunkája során talált olyan háztartást, amelyik 18 fok alatti hőmérsékletű házban igyekszik átvészelni a telet a Bükkalján, és olyat is, ahol 27-30 fokra fűtötték fel a szobákat, mert az épület szigetelése annyira rossz volt, hogy amint nem tudtak rakni a tűzre, drasztikusan lehűlt a levegő. Budapesten az energiaszegénység jele a szén-monoxid-mérgezés lehet, amely abból adódik, hogy régi konvektorokkal, gázkazánokkal és kéményekkel a tulajdonosok maguk igyekeznek megoldani a fűtésüket. 

Csontos szerint ugyanakkor a környezet ismeretének hiánya is közrejátszik a fűtésből származó légszennyezettségben. Terepen hallott már olyat, hogy valaki direkt beáztatja a fát, mielőtt a tűzre dobná, hogy tovább égjen - ezzel több meleget nem ad, viszont sokkal több káros anyag kerül a levegőbe. Ha egy háztartásban így fűtenek, az nem csupán saját magukra veszélyes, hanem az egész utcára vagy falura. Így kollektív felelősségvállalásra lenne szükség: ha a szomszéd kéménye fekete füstöt okád, először nem feljelenteni kellene, hanem figyelmeztetni, tudja-e, hogy ezzel a szomszédot, a gyerekeit és a közösséget is károsítja. A szakértő úgy látja, leginkább szemléletformálásban vagyunk lemaradva, viszont abban nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is. Az energiaszegénység-kutató szerint Budapesten a nagy hősűrűség miatt érdemes lenne összekapcsolni az egyes távhőkörzeteket. A külső kerületek körzeteiből bécsi mintára úgynevezett hőgyűrűt lehetne létrehozni, 45 ezer háztartás távhő-rendszerhez kapcsolásával pedig több mint 67 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni.

Ehhez viszont meg kellene változtatni a társadalmi megítélést, ami azt mondatja a budapestiekkel, hogy a távhő nyolcvanas évekbeli technológia, amivel úgy fűt az ember, hogy kinyitja a panel ablakát, hogy csak 25 fok legyen a lakásban. Csakhogy lehet ezt másképp is csinálni: Koppenhágában szinte az összes házat távhővel látják el, és olyan rendszerek is vannak már, amelyeket a lakók a mobiltelefonjukról tudnak irányítani, így munka közben is egy gombnyomással beállíthatják a nagyszoba hőmérsékletét. Csontos szerint a távhőszolgáltatást a budapestiek számára is hasonlóan kényelmes fűtési módszerré lehetne alakítani. 

Kiválthatják-e Magyarországon nullenergiás épületek a jelenlegieket?

Ami a nullenergiás épületeket illet, Lehoczky elmondta: egy tanulmány szerint gazdaságilag és technológiailag már az évszázad közepére kivitelezhető lenne, hogy az egész világon mindenhol nullenergiás épületek váltsák fel a régieket. A magyarországi épületállomány energiafogyasztását és károsanyag-kibocsátását Szabó szerint is csökkenteni kell, ez társadalmi érdek, viszont nagyon hosszú időbe telik: Magyarországon az épületállomány 1-1,5 százaléka újul meg évente, így közel 50 éves távlatban valósulhatna meg egy efféle program (Budapesten az épületek 40 százaléka a harmincas évek előtt épült, ezek megóvása és felújítása szintén rendkívül fontos lenne).

Biciklizés, szemléletformáló kampányok és mamusz

A közép- és hosszú távú terveket követően a szakértők azt is kifejtették, hogyan lehetne jobbá tenni Budapest és az egész ország levegőjét akár már holnap. Lehocky szerint például a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését minden további nélkül lehetne folytatni: a karantén idején kialakított, ideiglenes biciklisávokat állandóvá kellene tenni, ezzel nagy lépést tehetnénk egy klímabarátabb Budapest felé. Szabó a kerékpározáson kívül a zöldítési programokat, a faültetés és kertgondozás jelentőségét és ezek szemléletformáló hatását emelte ki.


Csontos elmondta: rövid távon azt szeretné látni, hogy óriásplakátok hirdetik a városban, mit tehetnek az egyéni vagy távfűtéssel rendelkező budapestiek, illetve a családi házban élő vidékiek az energiahatékonyságuk növeléséért. A szakértő szerint már az is segít, ha kihívjuk a kéményseprőt, elvégezzük a halogatott karbantartást, leporoljuk a radiátort, és ha fázik a lábunk, nem feljebb tekerjük a fűtést, hanem mamuszt húzunk. Ilyen apróságokkal kezdődhetne el az a szemléletváltás, amely hosszabb távon már a levegőszennyezés csökkenésében is megmutatkozhatna.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: