Az Egyesült Királyságon a világ szeme, a héten adják be az első koronavírus-vakcinákat
Az Egyesült Királyság a múlt héten engedélyezte, hogy vészhelyzetben beadathassák a koronavírus-járvány megfékezésére fejlesztett Pfizer–BioNTech-vakcinákat. Az amerikai-német együttműködésben készült oltóanyag hatásossága a klinikai vizsgálatok előzetes eredményei szerint több mint 90 százalékos.
Az első oltásokat kedden fogják beadni; az első hétre nagyjából 800 000 adagnyi vakcina beadását tervezik. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) közlése szerint először a 80 évnél idősebbeket, a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozókat, valamint az idősotthonok lakóit és személyzetét oltják be.
Mire elég 40 millió dózis?
Az Egyesült Királyság összesen 40 millió dózisra elegendő oltóanyagot rendelt. Mivel minden oltásból kettőt kell beadni, ez a mennyiség húszmillió brit állampolgár beoltásához elég. Az ország teljes lakossága 67 millió fő.
Hogy a nyájimmunitás eléréséhez milyen fokú beoltottság szükséges, az régiónként és a közegészségügyi szervezetek becslései szerint is változik:
- az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban úgy vélte, hogy a koronavírus reprodukciós rátáját tekintve 65-70 százalékos immunitásra van szükség;
- az Európai Betegség-megelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 67 százalékos immunitással számolt a saját járványmodelljében;
- a Georgiai Műszaki Egyetem becslése szerint New Yorkban már 40 százalékos beoltottság mellett is megállítható lehet a vírus, mivel a helyi terjedési arány alacsony (2,74 százalék), és a népesség 20 százaléka már átesett a fertőzésen
- a texasi Houstonban ez az arány azonban 73 százalék is lehet, mivel a fertőzési számok alacsonyan állnak, és a latin-amerikai és afroamerikai lakosok körében gyakoribb, hogy több generáció él egy fedél alatt.
A 67 millió lakosú Egyesült Királyság 20 millió embert tud beoltani, vagyis a lakosság 29 százalékát. Bár ez a korábbi becslések szerint nem lesz elég, hangsúlyozni kell, hogy ez csak az első kör; a teljes lefedettséghez nyilván több vakcinára és jól szervezett oltási programokra lesz szükség.
Hogyan tárolható a vakcina, és hogyan osztják el?
Az Observer vasárnapi cikke szerint az Egyesült Királyság több tízmillió adagnyi vakcinát juttatna az országba. Az oltóanyag szállításához katonai repülőgépeket használnak, mivel így elkerülhető a Brexit miatt fellépő torlódás a kikötőkben. A kormány nem kommentálta a lap értesüléseit, de George Eustice egészségügyi miniszter a Sky News kérdésére elmondta: nem számítanak sem késlekedésre, sem szállítási zavarokra.
A brit kormányzat közleménye szerint az oltóanyag először kórházakban lesz elérhető, a további készleteket csak ezután juttatják el orvosi klinikákra. A vakcinák Belgiumból érkeznek, ahol több telephelyen tárolják őket, ellenőrzött körülmények között; itt végzik el a szükséges minőségellenőrzést is. Az oltóanyagot tartalmazó dobozokat a dél-londoni Croydon Egyetemi Kórházba szállították, ahol speciális hűtőkamrákban tárolják őket.
A Pfizer–BioNTech-vakcinát mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, mert az oltóanyag öt nap alatt elveszíti a hatásosságát. Emiatt a vakcina csak 50 kórházban lesz elérhető. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat a háziorvosoknak küldött levélben azt írta, hogy december 14-re várhatják az oltási szezon beindulását. A helyi orvoscsoportok országszerte több mint 1000 oltóállomást működtetnek.
A vakcinás dobozokban 975 dózis található ötös csomagolásban, de a dobozok felbontásához külön hatósági engedély szükséges. Bár volna rá igény, hogy a csomagokat feloszthatják, és eljuttathatják őket az idősgondozó otthonokba, ezt nem feltétlenül tudják biztosítani.
Kik kapják meg elsőként az oltást?
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az oltások beadásának fontossági sorrendjének meghatározása járványügyi, logisztikai és etikai szempontból is számos kérdést vet föl. Az biztos, hogy más-más megközelítésre van szükség a halálozás és a terjesztés csökkentéséhez. Ha a terjedést szeretnénk lassítani, a szuperterjesztők beoltásával kell kezdeni; ha azonban a halálozást szeretnénk mérsékelni, az idősebbekkel kell kezdeni az oltási programot.
Az Egyesült Királyság láthatóan a halálozási ráta visszaszorítására törekszik. A prioritási lista élén az idősotthonok lakói és az idősgondozók állnak; őket követik a koronavírus-járvány frontvonalában dolgozó egészségügyi munkatársak, a szociális gondozók, illetve a 80 év felettiek. A prioritási listán az 50-54 éves korosztály került az utolsó helyre. Lássuk, hogy alakul a fontossági sorrend; kik kapják meg az oltást először, illetve utoljára?
- Az idősotthonok lakói és az idősgondozók
- A 80 év fölöttiek, valamint az egészségügy frontvonalában dolgozó orvosok és nővérek
- A 75 évesek és az annál idősebbek
- A 70 év fölöttiek, valamint azok, akik klinikai értelemben különösen sebezhetőnek számítanak
- A 65 évesek és az annál idősebbek
- Azok a 16-64 éves személyek, akiknek egészségügyi problémáik vannak
- A 60 évesek és annál idősebbek
- Az 55 évesek és annál idősebbek
- Az 50 évesek és annál idősebbek.
Miért nem az angol királynővel és családjával kezdik az oltási programot?
Ugyanazért, amiért a Szovjetunió sem Leonyid Brezsnyev kommunista főtitkárral demonstrálta a szovjet űrprogram erejét, hanem Vlagyimir Mihaljovics Komarovval (aki szénné égett az űrben egy tesztrepülésen, hogy megmentse a barátja, Jurij Gagarin életét). Bár a Pfizer–BioNTech-vakcinák hatásossága 90 százalékos, nyilván nem a brit monarchia tagjait fogják kísérleti nyúlként használni a hatékonyság ellenőrzésére.
Ennek ellenére fontos lenne, hogy a 94 éves II. Erzsébet és férje, a 99 éves Fülöp herceg is minél hamarabb megkapják az oltást. Meg is fogják: a Times és a Daily Mail vasárnapi kiadása is arról írt, hogy tudatják a közvéleménnyel, ha az uralkodót és a férjét is beoltották. A királynő nagy tiszteletnek örvend a brit társadalomban, így azzal, hogy magának is beadatja a védőoltást, meggyőzhetné azokat az oltásszkeptikusokat, akik a kétkedésükkel alááshatják a járvány elleni védekezést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:t