Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén jelentette be, hogy a koronavírus-járvány hatásainak enyhítését célzó gazdasági csomag keretében a kormány kiterjeszti a hitelmoratóriumot, átvállalja a decemberi és januári bérköltségek kétharmadát a zárva tartó vállalkozásoktól, megfelezi a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, és támogatja a gyerekes családok lakásfejlújítását.

A korábbi hasonló célú gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz: olyan helyről vesz el pénzt, ahová inkább adni kellene, és olyan helyre juttat, ahol nem annyira van rá szükség.

A szombati bejelentés elemeit a Portfolio így foglalta össze:

• A családok és a vállalkozások hitelfizetési moratóriumát július 1-ig meghosszabbítják.

• A járványügyi intézkedések miatt ideiglenes bezárásra kényszerült vállalkozásokat a kormány decemberben és januárban is a bérköltségek kétharmadának elengedésével és átvállalásával támogatja. A járulékfizetés elengedését és a bértámogatást a vendéglátóhelyek, a szállodák és az idegenforgalom mellett kiterjesztik a szünetelni kényszerülő, magántulajdonú buszos vállalkozásokra is.

• A kis és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-től a felére csökkentik, mivel ők adják a legtöbb munkahelyeket és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején. A 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik majd át.

• A gyereket nevelő és gyereket váró családokat 6 millió forintig kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik. Ebből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás, ami a felújítás végével vehető igénybe, és automatikusan csökkenti a hitel összegét.

Hitelmoratórium

A csomag első eleme a családok és vállalkozások hitelmoratóriumának meghosszabbítása újabb fél évvel. Az eredetileg márciusban decemberig bevezetett törlesztési moratóriumot az Országgyűlés már októberben meghosszabbította 2021. közepéig bizonyos kiemelt társadalmi csoportokba tartozó adósok (legalább egy gyermeket nevelők, álláskeresők, nyugdíjasok, közfoglalkoztatottak, magáncsőd eljárásban résztvevők, pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások) számára. Most a kormányfő bejelentése szerint lényegében ezt terjesztik ki mindenkire. Ezzel a kormány megint úgy könnyít az adósok helyzetén, hogy a terheket megpróbálja a bankokra hárítani.

Ennek az intézkedésnek kétségtelen előnye lehet, hogy sok olyan esetleg nehéz helyzetben lévő adóson segít, akik nem estek az előző hosszabbítás hatálya alá (például ha valakinek jelentősen visszaesett a keresete, de nem veszítette el az állását). Viszont a kormány sok korábbi intézkedéséhez hasonlóan ismét nem igazán célzott lépésről van szó. Egyformán érvényes azokra, akiknek jelentősen nőttek vagy szinten maradtak a bevételeik (illetve azokra, akik egy csomó kiadást megspórolnak most, hogy semmi sincs nyitva), miközben nem jelent plusz segítséget a legnehezebb helyzetben lévőknek. Ráadásul végül ezeket a hiteleket úgyis vissza kell majd fizetni, ezért akik nem gazdálkodnak jól a pénzükkel, akár jobban is járhatnának egy folyamatosan fizetett, de alacsonyabb törlesztőrészlettel, mint azzal, hogy június végéig nem fizetnek semmit, de akkortól majd magasabbak lesznek a törlesztőik. (Persze semmi nem kötelezi őket, hogy részt vegyenek a törlesztési moratóriumban, de sok, kevéssé tudatos adós rosszul mérheti fel, mi számára az optimális.) Az ideális intézkedés arra adna lehetőséget az adósoknak, hogy egyszerű és átlátható módon kérjenek méltányossági alapon törlesztési halasztást a bankoktól, amivel egyszerre járnának jól a nehéz helyzetbe kerülő adósok és a bankok, amelyeknek szintén költségesek a bedőlő hitelek.

Bérköltségek átvállalása

A munkahelyek megőrzése a bérköltségek átvállalásával alapvetően jó ötlet. Tavasszal a kormány először lassan, bonyolultan és túl szűk körben vezette be a bérgarancia programját, később viszont igyekezett javítani és egyszerűsíteni rajta. A mostani intézkedés ugyanakkor iparágspecifikus: alapvetően a vendéglátó és az idegenforgalmi szektorokra vonatkozik. Már tavasszal is írtam arról, hogy a turizmus mértéktelen pénzelése valószínűleg nem jó ötlet. Mivel 2021-ben sem lesznek turisták, sok cég végképp életképtelen lesz, addig azonban önti beléjük a pénzt az állam. A mostani intézkedésnek legalább annyi előnye van, hogy bérköltségeket támogat, így nem teszi lehetővé, hogy egy szállodalánc egyszerre vegyen fel több milliárd forintnyi állami támogatást és bocsásson el sok száz dolgozót.

További probléma az egyes iparágakra koncentráló bérköltség átvállalásával, hogy lassítja a gazdaság természetes átalakulását. Ha továbbra is sokan fognak otthonról dolgozni, megnő a kereslet például az ételházhozszállításra, és kevesen fognak személyesen étterembe járni. Az állam viszont a házhoz szállításra való átállást, illetve az azzal foglalkozó cégek növekedését lassítja azzal, hogy minden étteremben átvállalja a bérköltségek kétharmadát. Abból is gondok lehetnek, hogy egyáltalán nemcsak az éttermek és a szállodák kerülnek most bajba, hanem egyrészt a beszállítóik, másrészt a más területeken működő cégek, amelyeket szintén hátrányosan érintenek a lezárások. Egy olyan cég például, amely Airbnb-apartmanokat takarít vagy szállodákat lát el higiéniai termékekkel, ugyanolyan bajba kerülhet most, mint maguk a szállodák, mégsem kap támogatást. Ugyanígy bajba kerülnek a mozik vagy éppen a taxisok. Az ideális intézkedés ezen a területen közvetlenül a dolgozókat segítené, függetlenül attól, hogy milyen típusú cégnél dolgoztak eddig.

Az iparűzési adó csökkentése

Az önkormányzatoknak hatalmas bevételkiesést jelent, ezért lett a legtöbb vihart kavart intézkedés a kis- és középvállalkozások iparűzési adójának csökkentése. A miniszterelnök egyik kedvenc gazdaságpolitikai tanácsadója, Parragh László iparkamarai elnök novemberben először a helyi iparűzési adó teljes elengedését javasolta egy évre, majd a mikro-, kis- és középvállalkozások számára való elengedését két évre.

Az adóelengedésen alapuló gazdaságélénkítési kísérlettel az az első gond, hogy ez sem jól célzott, mert a bevételeiket időlegesen szinte teljesen elveszítő cégeknek semmit nem jelent. Egy taxisnak a korlátozások miatt akkor sem lesz utasa, ha elengedik az adóját. Moziba vagy étterembe sem fognak ettől sokkal többen járni, ezeknek a helyeknek ugyanis egyrészt a lezárások miatt, másrészt a járványtól való félelem, harmadrészt a másodlagos keresleti hatások (sok embernek nincs pénze, amit szolgáltatásokra tud költeni) miatt esett vissza a forgalmuk, és a korlátozások feloldásával, a járvány miatti félelem csökkentésével, illetve a bevételeiket vesztett emberek támogatásával lehetne nekik segíteni. Azoknak a cégeknek viszont, amelyeknek nem csökkent, vagy akár nőtt is a bevételük, nem túl igazságos elengedni az adóját. Maximum azért éri meg, mert az adócsökkentésnek lehet számukra élénkítő hatása, de az adócsökkentésre költött összegeket ennél hasznosabban, a gazdaságot jobban élénkítve is el lehetne költeni (pl. közvetlen készpénzes juttatásokkal). Ráadásul mivel az iparűzési adó alapja a korrigált nettó árbevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel), és ennek maximum 2 százaléka az adó, érdemi élénkítő hatás nem lesz, cserébe teljesen fenntarthatatlanná válnak az önkormányzati költségvetések, amik ezt a nagyon kis mértékű adót egy nagyon széles bázison szedik be.

Ráadásul az intézkedés nem minden településre vonatkozik egyformán: a 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét egyenként tekintik át. Ez azért furcsa, mert a kormány célja elvileg a nehéz helyzetbe került vállalkozások támogatása, nekik viszont mindegy, hogy melyik településen működtek eddig. A települések közötti ilyen válogatás azért sem tűnik jó ötletnek, mert nem egyértelmű, hogy a kisebb települések kerültek bajba a válságban, illetve hogy pont ők veszítik az intézkedéssel a legtöbb bevételt. A nagyvárosokban jobban terjedhet a járvány (erről persze Magyarország esetében nincsenek megbízható információink), ők is lehetnek nehéz pénzügyi helyzetben, illetve nekik is lehet elengedhetetlenül fontos bevételi forrás a helyi iparűzési adó. Ha már ilyen típusú adócsökkentést vezet be a kormány, akkor az önkormányzatok támogatását érdemesebb lenne valamilyen előre meghatározott szabály alapján, nem pedig diszkrecionálisan meghatározni.

Az önkormányzatoktól pénzt elvenni egyébként több okból is rossz ötlet. Egyrészt a válság miatt rengeteg bevételük esett ki, visszaesett például az iparűzési adóból származó bevétel is, sok városban milliárdos lyukakat ütve a költségvetésen. Másrészt már eddig is pénzt vont el tőlük a kormány, például az ingyenes parkolás bevezetésével. Harmadrészt a kormány megtiltotta nekik az adóemelést és a szolgáltatási díjaik növelését, így alternatív bevételi forrásaik sem lesznek. Negyedrészt, miközben egy gazdasági visszaesés idején optimális hiányt futtatni az anticiklikus gazdaságpolitika jegyében, az önkormányzatoknál nem keletkezhet hiány, csak a központi költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak összességében kiadásokat kell majd csökkenteniük. Ez nem tűnik jó ötletnek, hiszen éppen ők vannak a járvány elleni harc frontvonalában, ők tudják felmérni a helyi problémákat és közvetlenül segíteni az embereket, vagyis szinte biztosan plusz kiadásokkal kellene élniük megemelt központi költségvetési támogatásból.

Lakásfelújítási támogatás

A gyerekeseknek juttatott lakásfelújítási támogatás jól hangzik. A kormány valószínűleg azt gondolja, hogy ezzel nemcsak a családokat, de az építőipart is segíti, ahogy az történt a korábbi lakásépítési és -felújítási támogatások esetében. Emellett ilyen intézkedéseknél mindig előkerülnek a demográfiai szempontok is: a kormány több gyerek születését várja a családok megélhetésének támogatásától.

Ugyanakkor ennek az intézkedésnek is erősen kérdéses a célzottsága, mivel várhatóan egyébként is jó anyagi helyzetben lévő családokhoz kerül majd a pénz. Ők azok, akik könnyen bele tudnak vágni egy 6 millió forintos felújításba (3 millió forint alacsony kamatozású hitel + 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás). Ez viszont egy ilyen komoly válság idején, amikor tízezrek vannak munka nélkül és a szegénység is megugrik az ország sok részén, nem tűnik üdvös lépésnek. Közben a kormány még mindig nem hozott semmilyen intézkedést a munka nélkül maradók megsegítésére például az Európában legrövidebb ideig, mindössze három hónapig járó álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbításával, vagy éppen a legszegényebb családok gondjainak enyhítésére – például a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék megemelésével.

A szerző a Harvard Egyetem PhD-hallgatója, további cikkei a Qubiten itt olvashatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: