Példátlan sikersztori: Izraelben megállította a brit vírusvariánst a villámgyors vakcináció
Február végéig Izrael 9,9 millió lakosának több mint felét, 54,6 százalékát oltották már be a koronavírus elleni védőoltás legalább első adagjával. A Pfizer mRNS-alapú oltását szállító első DHL-gép tavaly december 9-én landolt a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren; azóta hetente mintegy 450 ezer izraelit oltottak be, és a lakosság 38,9 százaléka már a második oltást is megkapta. Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök oltásával kezdődött, és mára ott tartanak, hogy az oltásigazolással, az úgynevezett „zöld igazolvánnyal” rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba.
Egy február 24-én a New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány szerint, amelynek keretében első alkalommal mérték fel egy koronavírus elleni vakcina hatását nem laboratóriumi körülmények között, a Pfizer védőoltása minden vizsgált életkorban 94 százalékkal csökkentette a tüneti és a súlyos COVID-19 megbetegedéseket, valamint elfojtotta az országban december vége óta kirívóan gyorsan terjedő brit variánst is.
Izraelt letarolta a brit variáns
Izraelben is hosszú volt az út a sikeres vakcinációs programig, és persze a járványnak még egyáltalán nincs vége. A pandémia első hullámát a közel-keleti ország viszonylag alacsony napi fertőzésszámokkal – márciusban és áprilisban naponta kevesebb mint ötven új fertőzöttel – vészelte át, izraeli közegészségügyi szakértők szerint viszont Netanjahu kormánya végül engedett a gazdasági szereplők nyomásának, és 2020 májusában túl korán nyitotta újra az országot, különösen az iskolákat. Az ezután berobbanó járvány megsokszorozta az addigi számokat: nyáron naponta mintegy négyezer új koronavírusos megbetegedést regisztráltak. Szeptember közepén Izrael az elsők között hirdetett újra karantént: a kormány csak a nélkülözhetetlen javakkal szolgáló üzletek nyitva tartását engedélyezte, bezártak az éttermek, a szállodák, az edzőtermek és korlátozták a szabadtéri programokat. Mire Magyarországon november elején elrendelték a szigorításokat, Izrael már nagyjából túl volt a második hullámon.
Az első vakcinaszállítmány megérkezésével szinte egy időben azonban ismét meredeken emelkedni kezdtek a számok. Az oltási kampány már javában zajlott, amikor január közepén napi több mint 8000 új esettel tetőzött a harmadik hullám. Egészségügyi szakértők egyrészt a brit variánst, másrészt a tömeges év végi dubaji utakat okolják a történtekért. Miután ugyanis az Egyesült Arab Emírségek és Izrael 2020 augusztus közepén elindította diplomáciai kapcsolatainak normalizálását, az arab országból visszatérő utazóktól Izrael nem kérte, hogy vonuljanak karanténba, nehogy újra megromoljon a két ország viszonya. Amikor pedig hirtelen megugrottak a számok, az izraeli kormány a szakértők szerint túl lassan reagált, így a brit variáns gyakorlatilag letarolhatta az országot. Ennek egyik következménye, hogy Izraelben a koronavírus miatti halálesetek 30 százaléka januárban következett be.
Vakcináért adatot
Netanjahu és kormánya ekkor kapcsolt turbófokozatra. A márciusi parlamenti választásokat is számításba véve a lakosságnak azt ígérték, hogy március végéig a 9,9 millió lakosból 5 milliót oltanak be, és nekiláttak a megvalósításhoz. Ehhez január elején a kormány leszerződött a Pfizerrel, és jóváhagyta, hogy több millió adag vakcina leszállításáért cserébe egészségügyi adatokat szolgáltasson az amerikai gyógyszergyárnak, hogy könnyebben vizsgálhassák a vakcina hatását.
Izraeli adatvédők rendkívül problémásnak tartják a megállapodást, ugyanis az ország digitalizált egészségügyi rendszere révén minden izraeli lakos teljes kórtörténete a háziorvosi látogatásoktól a szedett gyógyszerekig harminc évre visszamenőleg egy kattintással elérhető bármelyik egészségügyi szolgáltatónak. Ez gyakorlatilag aranybánya a Pfizernek, és hiába anonimizáltak az adatok, ez nem kifejezetten véd az esetleges visszaélésektől. Netanjahu mindenesetre nem bízta a dolgot a véletlenre: nem csupán az izraeliek egészségügyi adatait kínálta fel a vakcináért cserébe, hanem még többet is fizetett, mint a nyugati országok. Míg az amerikaiak 19,5 dollárt, az EU 27 tagállama 14,76 dollárt, Izrael átlagosan 23,5 dollárt fizetett az oltóanyag egy-egy dózisáért.
Egy vakcina, ha beindul
Miután december végén megérkezett az országba az első szállítmány, Izrael sok más országhoz hasonlóan az egészségügyi dolgozók és a 65 éven felüliek beoltásával kezdte az oltási kampányt. Miközben az idősek és a mentősök, ápolók, orvosok örülhettek a vírus elleni védelemnek, a fiatalabbakat semmi sem védte a brit variánstól, ami végigsöpört az országon. Egy február 19-én publikált, nem peer-reviewed tanulmány szerint a B.1.1.7 variáns jelenléte egészen december 22-ig kimutathatatlan volt Izraelben, majd négy héten belül a domináns vírusmutációvá vált, és két héttel később már az esetek 92 százalékában ezzel találkoztak a kutatók.
A tanulmány szerzői mindenesetre azt is kimutatták, hogy az idősotthonok folyamatos tesztelésének és a vakcinációs programnak köszönhetően a B.1.1.7 variáns terjedése szinte teljesen leállt a 60 éven felüli korosztályban. Izrael négy tapasztalt egészségügyi szolgáltatója, amelyhez gyakorlatilag az ország teljes lakossága tartozik, hatékonyságával elérte, hogy február elejére a hatvan év felettiek körében 80,05 százalékos volt az átoltottság, és 89,9 százalékuk a védőoltás első adagját is megkapta. Az izraeli egészségügyi minisztérium megerősítette, hogy a COVID-19 fertőzések és a kórházba kerülések száma drasztikusan csökken a beoltottak körében.
Ugyanezt támasztja alá a New England Journal of Medicine-ben február végén publikált tanulmány is. Az izraeli kormány és a Pfizer megállapodása értelmében a kutatók a december 20. és február 1. között beoltott 596 618 izraeli adatát hasonlították össze egy ugyanennyi tesztalanyból álló kontrollcsoporttal. Az eredmények azt mutatják, hogy 14-20 nappal az első oltást követően a Pfizer mRNS-vakcinája 46 százalékkal csökkentette a dokumentált fertőzést, 57 százalékkal a tüneti COVID-19 megbetegedést, 74 százalékkal a hospitalizációt és 62 százalékkal a súlyos tüneteket. Sőt, az első dózis beadását követően már 72 százalékkal csökkent a halálozás kockázata. A második oltásról szóló adatok pedig közelítik a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában mérteket. Ezek szerint a vakcina 92 százalékban csökkenti a dokumentált fertőzést, 94 százalékban a tüneti COVID-19 fertőzést, 87 százalékban a kórházi kezelés szükségességét, és 92 százalékban a súlyos megbetegedést.
DJ és partihangulat versus törvénybe iktatott listázás
Ennek ellenére sokan nem hajlandók beoltani magukat, köztük a fiatalok egy része, ultraortodox zsidó közösségek és arabok. Az izraeli Channel 12 tévécsatorna február közepén közzétett felmérése azt mutatta, hogy az izraeliek 25 százaléka nem akarja beoltatni magát. Közülük 41 százalék a mellékhatásoktól tart, 30 százalék nem biztos abban, hogy a vakcina tényleg hatékony, míg 27 százalék mondta azt, hogy majd a jövőben.
A hezitálókat különféle eszközökkel próbálja rávenni az oltás felvételére a kormány és az önkormányzatok. Tel Aviv például egy népszerű bulihelyszínnek számító téren állította fel mobil oltóközpontját, és ingyen ital jár mindenkinek, aki beoltatja magát. Szintén Tel Avivban, egy külvárosi kerületben a városvezetés DJ-ket bízott meg azzal, hogy az oltóponton partihangulatot teremtsenek és így csalogassák oda a 16 éven felülieket. A természetkedvelők sem menekülhetnek el az oltócsapatok elől: Izrael a túraútvonalak mellé is állíttatott néhány furgont, ahol a kirándulók oltakozhatnak.
A nyomásgyakorlásnak ennél néhány fokkal komolyabb eszközét is bevetette az izraeli vezetés, amelynek eddigi döntései is azt mutatják, hogy a társadalom egészsége oltárán hajlandóak feláldozni az állampolgárok adatait. Február végén az izraeli parlament ugyanis elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a kormány megoszthatja a hatóságokkal azoknak az embereknek a nevét, címét és telefonszámát, akiket nem oltottak be a koronavírus ellen. A három hónapig vagy legfeljebb a világjárvány végének kihirdetéséig érvényben lévő törvény felhatalmazza az oktatási és a jóléti minisztérium munkatársait, hogy közvetlenül buzdíthassák vakcinációra a kimaradottakat.
A palesztinokkal mi lesz?
Az oltási kampány sikere még így sem garantált addig, amíg a 16 év alatti gyerekek és a térségben élő palesztinok nincsenek beoltva, sőt a képbe mindig bezavarhatnak a vírusvariánsok. Izrael komoly nemzetközi nyomásra a palesztinoknak is elkezdett oltóanyagokat szállítani, bár ez messze elmarad az izraeli lakosság beoltására szánt vakcinamennyiségtől. Izrael 5 ezer adag vakcinát ajánlott fel a Palesztin Hatóságnak és kétezret szállított le, a hatóságok pedig úgy nyilatkoztak, ha Izrael lakosságát teljesen beoltották, többet is tudnak majd küldeni.
Ezen felül február közepén Izrael ezer adag orosz Szputnyik V vakcina szállítását engedélyezte a Gázai-övezetbe annak a megállapodásnak a részeként, miszerint Oroszország tízezer adag vakcinát küld a palesztinoknak. Összességében véve azonban a Palesztin Hatóság leginkább az Egészségügyi Világszervezet Covax programján keresztül kaphatja meg a lakossága 60 százalékának elegendő vakcinamennyiséget. Erre szükség is lenne, azt ugyanis még izraeli tisztségviselők is elismerték, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia 4,6 millió lakosa körében elért nyájimmunitás hiánya szabotálhatja az izraeli törekvéseket.
Belépés csak oltásigazolással
A térség hagyományos törésvonalai közé mindenesetre február 21. vagyis az úgynevezett zöld igazolvány bevezetése óta már a beoltottak és be nem oltottak közötti jogosultsági különbségek is beférkőztek. Miközben az ország óvatos nyitásba kezdett, és a bevásárlóközpontokat vagy a múzeumokat már mindenki felkeresheti, bizonyos szolgáltatásokhoz, mint az uszodák, szállodák, színházak vagy az edzőtermek látogatása, kizárólag a zöld igazolvánnyal rendelkezők férhetnek hozzá, amely azt mutatja, hogy több mint egy hét telt el a két oltás beadása óta. Az eredeti tervek szerint március 7-én nyithatnának az éttermek és bárok is a zöld igazolványosok számára, ezt azonban a kissé újra megemelkedett fertőzésszámok miatt el is halaszthatják. Az izraeli kormány ettől szintén azt reméli, hogy végül a hezitálók is az oltás mellett döntenek majd.
Egyelőre túl korai lenne megítélni, hogy általában véve a vakcinaútlevelek vagy Izrael zöld igazolványának bevezetése mit jelent a társadalom számára, mindenesetre az etikával foglalkozók szerint csak tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket. Habár Izraelben nem kötelező az oltás, aki úgy dönt, hogy nem oltatja be magát, annak sokkal nehezebbé válhat az élete: miközben a zöld igazolványosok bizonyos helyeket felkereshetnek majd, a be nem oltottaknak valószínűleg negatív COVID-tesztet kell produkálniuk - minden egyes alkalommal.
Már Izraelben is tartottak néhány kisebb tüntetést amiatt, hogy a zöld igazolványok új hierarchiát építhetnek fel a társadalomban, és ezek a problémák a tervezett oltásigazolásokkal máshol is előjöhetnek. Például hogyan kompenzálják a hatóságok azokat a fiatalokat, akik csak amiatt nem oltatják be magukat, mert hátrébb vannak a prioritási sorban vagy akik valamilyen egészségügyi okokból nem kaphatják meg az oltást? És akinek felkínáltak egy oltástípust, de másikat választott? Ha pedig ez még Izraelben is felmerül, ahol az oltási programot villámgyorsan futtatják végig a lakosságon, mi lesz a többi országban?
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: