Beoltottak a koronavírus ellen. Mostantól enyém a világ?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Öles léptekkel halad Magyarországon a koronavírus elleni vakcináció: száz emberre már csaknem 15 beadott oltás jut, ezzel Magyarország már a 12. a világon, Európában pedig a negyedik az Egyesült Királyság, Szerbia és Málta után. Tehát miközben az új fertőzöttek napi száma még bőven felfelé ível, egyre többen vannak, akik megkapták valamelyik vakcina egy vagy két adagját. A beoltottakban pedig az egy éve tartó óvatoskodás és „a vakcina feltalálásáig kell csak kibírni” típusú ígéretek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyire változtathatnak viselkedésükön – persze a járvány elleni intézkedések betartása mellett. 

Leülhetnek-e ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetnek-e a kerti grillen kollégáik körében? Vegyenek-e maszkot az illegális házibulihoz? A nagymamák megetethetik-e végre rendesen az unokáikat húsvétkor?

Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC néhány nap késéssel március 8-án adta ki első ajánlását a beoltottaknak. Ebben azt írták, mivel még mindig nem tudjuk biztosan, hogy miként hat a vakcina a betegség terjedésére, nyilvános helyeken a beoltottak számára továbbra is ajánlatos a távolságtartás, a maszkviselés, valamint a tömeg és a rosszul szellőző helyek kerülése. Ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az oltás megelőzi a súlyos COVID-19-tünetek kialakulását, a következő ajánlásokat tették azok számára, akik már két héttel a második vakcina után vannak:

  • Beoltott személyekkel szabad zárt térben, maszk nélkül is együtt lenni.
  • Egy másik, beoltatlan háztartás tagjaival is lehet maszk nélkül, zárt térben találkozni, kivéve, ha ők vagy valaki, aki velük él, a koronavírus valamelyik rizikócsoportjába tartozik. (Ha egy másik beoltatlan háztartásból is jelen vannak, akkor már maszk, távolságtartás stb. kell.)
  • Annak a beoltottnak, aki fertőzöttel találkozott, nem kell karanténba vonulnia vagy teszteltetnie magát, hacsak nincsenek tünetei. (Kivéve, ha sokakkal lakik együtt, például börtönben, idősotthonban, kollégiumban él.)

USA ≠ Magyarország

Az Egyesült Államokban azonban már január közepe óta leszálló ágban van a járvány, és az oltás is dinamikusabban halad, mint itthon: több mint 28 beadott vakcinaadag jut száz emberre. Az eltérő körülmények miatt a CDC ajánlásait tehát csak tájékoztató jelleggel foglaltuk össze, és egy magyar virológusnak tettük fel az alábbi kérdéseket azoknak a szerencséseknek a nevében, akiket már beoltottak valamelyik vakcina egy vagy két adagjával. 

Az elismert hazai virológus szerint, aki cikkükben nem kívánt névvel szerepelni, a CDC ajánlásait nem lehet Magyarországon alkalmazni, már csak azért sem, mert a járványnak olyan szakaszában járunk, amikor eddig nem látott gyorsasággal terjed a koronavírus, és ahogy az amerikai hatóság is írta, nincsenek tudományosan igazolt adatok arról, hogy a vakcina hogyan hat a fertőzés terjedésére. Tehát akit beoltanak, „nem szerez szuperképességeket"; az immunitás nem azt jelenti, hogy a beoltott szabadon jöhet-mehet, és nem képes megfertőzni másokat. A szakember szerint ugyanakkor az alábbiakban ismertetett óvintézkedések módosulhatnak az idő előrehaladtával, ha a fertőzésszám csökken, az átoltottság mértéke pedig nő.

Ahogy a beoltottak új normáját vizsgáló Wired-cikkben megállapítják, a koronavírus-fertőzés súlyos következményeinek kockázatát nem egyenlő mértékben viseljük, a korlátozásokat mégis mindenkinek egyformán be kell tartania. A kockázatoknak való kitettség most már az oltások mentén is megoszlik, hiszen akinél működik a vakcinával szerzett immunitás, annál jelentősen csökken a súlyos betegség valószínűsége. Úgy tűnik azonban, hogy a közös sors a rizikó eltérő mértéke ellenére továbbra is közös marad, akárcsak a járvány első szakaszában: még ha az egyén maga nem igazán betegedhet meg, akkor is visszahúzódva kell élnie, vigyázva a beoltatlan tömegekre, a vakcinának ugyanis a népesség szintjén kell hatnia. 

Izraelben a lakosság 27 százalékos átoltottságánál, a vírus gyors terjedésének időszakában lezárt tömeges adatok azt mutatták, hogy a COVID-19 következményeiben elhunytak 5,7 százaléka, a súlyosan megbetegedők 4,4 százaléka előzőleg megkapta a Pfizer-vakcina mindkét adagját. Mennyire kell ettől megijedni?

A virológus szerint nem ment át eléggé a köztudatba, hogy az oltások populációs szinten hatnak, és a klinikai kísérleti adatok nem azt mutatják, hogy egyénileg mi fog történni, hanem általános képet adnak, és eleve a diagnosztizált, tünetekkel megjelenő COVID-os esetekre vonatkoznak. A védettség valóban nem 100 százalékos – ám ez korántsem azt jelenti, hogy a vakcinák nem érnek semmit, mivel az átoltottság növekedése idővel a fertőzés gyakoriságának jelentős csökkenéséhez vezet (ahogy a későbbi izraeli adatok is mutatják). „Ha a populáció szintjén jelentkezik az enyhülés, akkor megindulhat az élet. Az, hogy most korlátozni kell magunkat, a kórházak és a társadalom alapműködését megóvandó történik, ettől még az oltás valóban fény az alagút végén.” Mint a szakértő elmondta, „jelenleg egy brutálisan terjedő járvány közepén történik a vakcinálás, és ebben a helyzetben kell javulást látnunk. A vírus olyan szinten terjed most, hogy jelentős esély van beoltott emberek és a vírus találkozására, ami a vírus változásait törvényszerűen a vakcinák hatása ellen tereli.”

A vakcinák a betegség súlyos tünetei ellen hatásosak, de mennyire védenek a fertőzés továbbadása ellen? 

Erről egyelőre csak csöpögnek az adatok, tehát a vackinának a vírus továbbadására gyakorolt hatásáról tudományos publikáció szintjén még nincsenek kellő ismereteink. Úgy tűnik, mintha bizonyos oltások bizonyos országokban a fertőzés terjedését is gátolnák, de ez a legtöbb, amit ebben a kérdésben felelős kutató most állíthat. Ez is óriási előrelépés, de hetek, hónapok kérdése még, hogy erről igazán magabiztos állítást lehessen tenni. Mint minden fertőzésnél, a koronavírus esetében is függ a kórokozó beviteli mennyiségétől a továbbadás esélye, és az sem mindegy, hogy hol, milyen mértékben, és hogyan immunizálódtunk. Természetes fertőzésnél többféle antitest (IgG, IgM, IgA) működik, és nagyobb eséllyel kialakul a nyálkahártya-immunitás is. Az izomba adott vakcina inkább szervezetszintű immunitást alakít ki, és „nem biztos, hogy a vakcina a nyálkahártya-immunitást is a megfelelő mértékben hergeli föl”. De az érkező adatok hamarosan egyértelmű válaszokat szolgáltatnak.

Kisebb védettséggel számoljon, aki idős vagy krónikus beteg?

Ez vakcinától is függ, de általános megfigyelés, hogy idős korra az immunrendszer reakciókészsége csökken, és ha valamelyik oltóanyag csökkent immunválaszt produkál valamelyik rizikócsoportnál, azt beépítik az oltási startégiába. Így például a Sanofi-GSK vakcinájáról kiderült, hogy 50 év fölött markánsan csökkent a hatásossága, ezért a vállalat átállt a Pfizer/BioNTech vakcina gyártására, amíg saját oltóanyagukat nem tökéletesítik. Az AstraZenecáról pedig az derült ki menet közben, hogy nagyot nő az immunizáló hatása, ha a két adagja között nem 4, hanem 12 hetet várnak. Így módosul, finomodik mindenhol az oltási stratégia a legkedvezőbb hatás érdekében, ez természetes eljárás.

Az új vírusvariánsok, különösen a dél-afrikai megjelenése miatt van-e miért aggódniuk a beoltottaknak?

A SARS-CoV-2 újabb és újabb változatainak megjelenésére számítani kell, de átlagemberként nincs olyan nagy jelentőségre. Az, hogy a dél-afrikai variánsra például az AstraZeneca vakcinája a Dél-afrikai Köztársaságban nem hatott, nem univerzális érvényű, mert egyáltalán nem mindegy, hogy hol, milyen populációban alkalmaznak egy oltóanyagot. Amíg nagyon terjed a vírus, fontos, hogy a vakcináltak is minél kevésbé találkozzanak vele – ez a különféle variánsoktól független szabály. Az mRNS-vakcinák laboratóriumban gyengébb antitestválaszt váltottak ki a dél-afrikai változattal szemben, de az antitestes immunválasz csak egy része a teljes immunreakciónak, és a vakcina így is jelentősen csökkenti a vírus esélyeit, még ha a B.1.351. számú mutációt hordozó dél-afrikai változattal is kerül szembe. A brit variáns terjedésének mértéke meglepte a szakembereket, de még az sem tette hatástalanná a vakcinákat, „ezen tehát ne stresszeljünk” – mondta a szakember.

Egyre többet hallani arról, hogy egyes vakcináknak már az első adagja is jelentős hatással bír. Ez azt jelenti, hogy már az első oltás után számolhatunk a védettséggel?

Nem. Mivel a klinikai tesztek a forgalomban lévő oltóanyagok esetében két dózisra mérték a hatásosságot, ne számoljunk azzal, hogy egy adag is véd, nem véletlen, hogy továbbra is kettőt adnak be (kivéve az egyadagos Johnson & Johnson-oltóanyagból). Még akkor sem, ha jönnek olyan megfigyelések, amelyek szerint egy adag is védhet, és nem kizárt, hogy idővel ennek megfelelően módosul is az előírás. Amíg azonban nincs tudományos igényességgel kikutatott klinikai eredmény az első adag hatásosságáról, addig az első vakcina után ne érezzük magunkat teljes biztonságban.

Ha beoltottak mindkét adaggal, tölthetek-e időt együtt más beoltottakkal maszk nélkül, zárt helyen?

A szakember itt nem tudott teljes mértékben egyetérteni az amerikai ajánlással, ami felhatalmazza a beoltottakat az együttlétre. Szerinte ehhez érdemes további adatokra várni a járványhelyzetről és a vakcinákról, ráadásul az átoltottság hatása populációnként is eltér. „Ha tényleg hat a fertőzésekre, és nincsenek durva variánsok, akkor ez valóban elképzelhető forgatókönyv, de egyelőre botorság lenne megjósolni, hogy mikor, ahhoz túlságosan összetett a helyzet.”

Egy amerikai infektológus és egy belgyógyász erre a forgatókönyvre még a CDC direktívája előtt azt mondta, hogy két beoltott háztartás tagjai leülhetnek együtt vacsorázni valamelyikük otthonában – legalábbis ha egyébként nem keverednek olyanokkal, akik még nem kapták meg a vakcinát. A magyar járványhelyzetben azonban erre a lehetőségre még várni kell. 

Milyen óvintézkedéseket tartsak be, ha engem beoltottak, és olyanokkal találkoznék, akik korábban átestek a COVID-19-en?

A természetes immunizáltságról időbeli kifutásban több adat áll rendelkezésre, mint az oltással szerzettről. Átvészelt betegség esetén a publikált adatok szerint 8 hónapig nagyon jó immunitással számolhat a fertőzöttek 90 százaléka, sőt ez a védettség tovább is tarthat. Ám hogy ez a gyakorlatban hogyan jelentkezik, az megint csak olyan kérdés, aminek a megválaszolására még várnunk kell, még temérdek elemző munkára van szükség. A természetes immunitásban földrészenként is lehetnek eltérések, változnak a vakcinastratégiák, a járványintézkedések. A virológus itt is azt az aranyszabályt ajánlja, hogy amíg a lakosság kellő hányada nincs átoltva, a szokásos óvintézkedéseket figyelembe véve járjunk el, azaz maszkban és szabad téren vagy jól szellőztetett helyen találkozzunk másokkal.

Az amerikai szakemberek ajánlása ehhez hasonló volt, pontosan azért, mert a kétféle immunitás eltér, a 90 százalék pedig azt jelenti, hogy a természetes immunitás sem mindenkinél tartós. Ők is azt javasolták, hogy a beoltottak és az átesettek inkább várják ki a tudomány válaszait, mielőtt önfeledten összeülnének.

Beoltottként találkozhatok-e olyanokkal, akik sem oltással, sem a betegségen átesve nem szereztek védettséget, de óvatosan élnek? 

„Gondolkozzunk virológusként, és ameddig tudjuk, ne adjuk meg az esélyt a koronavírusnak. Ha meg is látogatjuk a nagymamát, tartsuk be továbbra is a jól megtanult óvintézkedéseket.” Még akkor is, ha őt már beoltották, mi pedig óvatosak vagyunk. Ömlenek az adatok, lesznek is konkrétabb válaszok, de ehhez még idő kell a magyar helyzetet ismerő szakember szerint. Amíg nincsenek biztos támpontok, a bevált óvintézkedések mellett (szabad téren) találkozzunk a nem beoltott ismerősökkel, akkor is, ha ők vigyáznak magukra – ne úgy, ahogy a CDC ajánlja az amerikai beoltottaknak.

Ha már beoltottak, találkozhatok-e a COVID-tagadó, oltásellenes rokonnal, baráttal?

A koronavírust humbugnak tartó nagynénire ugyanúgy vonatkoznak a fentiek. A magyar virológus szerint mindenhol vannak a világon, akik óvatlanok a járványban, hiszen társas lények vagyunk, ráadásul ez a betegség is olyan, hogy csak kevesen képesek komolyan venni, amíg nem győződnek meg a következményeiről a saját szemükkel. Ez a mentalitás kevésbé érvényesül a keleti országokban, ahol a társadalomban nem olyan meghatározó az individualizmus, és fel sem merül, hogy az egyén ne vesse alá magát a közösség érdekeit szolgáló szabályoknak – ez meg is látszik az ázsiai országok járványgörbéin. 

Erre a felállásra az amerikai szakértők – még a sokkal kedvezőbb ottani járványhelyzetben is – azt javasolták, hogy a járványszabályokra fittyet hányó ismerőssel a beoltottak inkább csak sétáljanak egyet a természetben, vagy egyenek elviteles ételt a szabadban, távolságtartással.   

A beoltott idősek és a beoltatlan gyerekek közötti biztonságos, beltéri találkozás egyáltalán mikor jöhet szóba?

Ez is az átoltottság és a vírus terjedésének mértékétől függ. „Tegyük fel, hogy alig lesz vírus, és a legtöbb embert beoltják, vagy legalábbis az idős emberek döntő többségét. Akkor jobbra fordulhat a helyzet.” De ezt is befolyásolja a variánsok előfordulása, a fertőzöttség alakulása, a fiatalok immunitása és az átoltottság, tehát ezek a tényezők döntenek arról, hogy mikor lehet újra felszabadultan megetetni az unokákat a nagyi konyhájában. A virológus szerint azért nem 10 évről van szó, továbbá nem érdemes ezzel kapcsolatban semmilyen politikai jóslatot készpénznek venni.”

Ha már beoltottak az oltás mindkét adagjával, akkor is ragaszkodjak a maszkviseléshez?

Egyelőre igen, de ha az átoltottság mértéke megnő, a kórházakon pedig enyhül a nyomás, a maszkviselési kényszer szépen lassan átformálódik ajánlássá, és egyéni döntéssé válik majd.

Már a második adagot is megkaptam. Beoltottként találkozhatok-e zárt helyen másokkal, vagy maradjak a szabadtéri együttléteknél?

Szerencsére jön a jó idő, ráadásul szuperbiztos bizonyítékok vannak arra, hogy a szabad tér mennyivel nagyobb védelmet ad a fertőzés ellen. Ha mégis zárt térben találkoznánk, szellőztessünk sokat.

A második dózis után mennyi idő alatt alakul ki a védettség az egyes oltóanyagoknál?

Vakcinája válogatja, a tudnivalókat el is mondják az oltópontokon. Az óvatosságot a virológus szerint akkor is meg kell tartani, ha már eltelt a kellő idő a második dózis után. A Pfizer-vakcinánál például a második adagot követő 7 nap után alakul ki a védettség, más források szerint a Modernánál és ennél a vakcinánál is két hetet kell várni, ahogy a Sinopharmnál és az AstraZenecánál is egy-két hétről beszélnek. A Szputnyik V vakcinánál a fázis III. vizsgálatokban az első dózis után 21 nappal állapítottak meg 91,6 százalékos hatásosságot.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: