Egy magyar orvos kivonult a konyhába, és elkészítette a világ legkreatívabb vakcinaszemléltető anyagát
A koronavírus elleni oltásról való döntéshez orvosi segítséget kell kérni, de a döntést, hogy beadatja-e az oltást, végső soron mindenkinek magának kell meghoznia. Mivel a közösségi médiában a járvány alatt is népszerűek a receptek, gyakorló orvosként elhatároztam, hogy élelmiszerek felhasználásával, a konyhában és részben konyhanyelven magyarázom el a jelenleg Magyarországon elérhető védőoltások működési elvét, hogy ezzel is segítsem az okos és megfontolt döntést.
Mielőtt nekiállunk a konyhai bűvészkedésnek, szükség van néhány alapismeretre. Azt biztosan sokan tudják, hogyan néz ki az új koronavírus, a SARS-COV-2 –ezt most egy, a héjában szegfűszegekkel teli narancs jelképezi.
A szegfűszegek a vírus tüskéit jelentik – innen ered a korona elnevezés. Ezek a kórokozó legelvetemültebb részei, mert a vírus ezeket használva tud kapcsolódni az emberi sejtekhez, majd bejutni és megfertőzni őket. Ha már bekerült a sejtbe, ott részben szintén a tüskék révén használatával tud szaporodni (ezzel elpusztítva az ép sejtet és megsokszorozva önmagát, hogy újabb sejteket támadjon meg). Az immunrendszerünk többféle módon küzd az új koronavírus ellen: részben ellenanyagokat, antitesteket termel alapvetően ezen tüskék (szegfűszegek) ellen, de idegennek ismeri fel a vírus külső felszínét (a narancshéjat) is.
Ezt a védekezést a mi konyhánkban úgy kell elképzelni, hogy tejszínhab kerül a tüskékre (a szegfűszegre) és a narancshéjra (a vírus külső falára) is. A tejszínhab az immunrendszerünk által termelt ellenanyag, ami a szegfűszeghez és a héjhoz kapcsolódva a vírus elpusztulását okozza.
Amikor nagyobb vendéglátásra készülünk, egyszerre több étellel foglalkozunk a konyhában: ahogy a szegfűszeges narancsaink elkészülnek, és a tálba (a szervezetünkbe) kerülnek, közben mást is kell csinálni, ezért a habbal való bevonás elhúzódik. Ezért a tálban több szegfűszeges narancs gyűlik össze, és csak azután kerül rájuk a hab. Igy van ez az immunrendszerünkkel is, amely lassan reagál az új koronavírusra: egy hét, de akiknek rosszabb az immunrendszere, akár két hét is eltelik, míg az ellenanyagokkal és más immunsejtekkel elkezdi legyőzni a vírust. Ez az, amit el kell kerülni, ezért vannak a védőoltások.
Ha egyszer már találkoztunk az új koronavírussal védőoltás formájában, és az immunrendszerünk idegennek, vagyis elpusztítandónak minősítette (bevonódott tejszínhabbal), akkor egy újabb támadás esetén az immunválasz gyors lesz, mert a szervezet emlékszik a vírusra, és gyakorlata lesz abban, hogyan bánjon el vele. Hasonlóképpen, ha a konyhában ugyanazt az ételt már többször elkészítettük, legközelebb gyorsabban végzünk vele.
Minden fehérjét (így a vírus tüskéjét is, ami szintén fehérje) gének terveznek meg. A fehérjéink a génjeinkben vannak megírva. Ez így van az egyetlen sejtből álló új koronavírussal is. A tűskéjét, ami szintén fehérje a génje határozza meg, amit RNS-nek nevezünk. Ez pedig benne van, középen, ahogy a mag a narancsban, Ez a mag kódolja a vírus tüskéjét.
És hogy mi a helyzet a vakcinákkal? Nézzük három eltérő elven működő, Magyarországon jelenleg használatban lévő védőoltás működését!
Az első fogás: kínai előétel
Régi, bevált technika: inaktivált új koronavírust használ. Úgy készítik, hogy elszaporítják a vírust, majd egy vegyülettel mindent kipusztítanak belőle, így nem tud tovább szaporodni, csak a külső szerkezete marad meg. Ebből a sok inaktivált vírusból – amelyekhez adjuvánsnak nevezett kémiai anyagokat adnak hozzá – áll a vakcina, ami nemcsak a tüskéket, hanem a vírus felszínét is tartalmazza.
A mi konyhánkban ez úgy néz ki, hogy a szegfűszeges narancsunkat kettévágjuk, kivesszük a magvait, amik a tüskék létéért felelősek, majd kipréseljük a levét, ami a vírus szaporodását teszi lehetetlenné. Ügyeljünk arra, hogy a tüskéket ne sértsük meg! Végül összeillesztjük a két felet, és készen is van az inaktivált koronavírusunk.
Az így előkészített narancsokat beletesszük egy turmixgépbe, majd rövid turmixolás után hozzájuk adunk egy kiskanálnyi habfixálót (ez az adjuváns). Az egészet beletesszük egy habzsákba (ez a védőoltás) és óvatosan kinyomjuk egy tálba (ez a beoltás folyamata).
Az immunrendszerünk a már bemutatott megfontoltságával felismeri az idegen tüskéket, illetve az idegen sejtfelszínt, és védekezni kezd. A tejszínhab (ez a termelt ellenanyag) rákerül a tüskékre (szegfűszegre) és a narancshéjra (a vírus falára) is.
Mi ennek a haszna? Ha a már beoltott szervezet találkozik egy valódi koronavírussal, azonnal reagál rá, vagyis amikor egy igazi koronavírus (érintetlen narancsos szegfűszeg) kerül a szervezetbe (tálba), azonnal jön az immunreakció (hab), és nem csak a sokadik narancs után.
A második fogás: belgák kedvence, orosz főétel angolosan, svéd mártással
Ennek a védőoltásnak a lényege, hogy a tüskéket az emberi szervezet saját sejteivel gyártatjuk le. Kizárólag a tüskéket, mást nem. Ha ez ellen termeltetünk ellenanyagokat (antitesteket), az elegendő a kiírtásukhoz. Ez egy úgynevezett adenovírus-vektor típusú védőoltás, ahol ezt a vírust használják fel arra, hogy bejuttassa az emberi sejtekbe a tüske génjét. Ez ahhoz kell, hogy tüske készüljön, és kikerüljön néhány emberi sejt felszínére (ezzel úgy téve, mintha koronavírus lenne). Ennek a célja, hogy az immunrendszer elkezdjen a tüskék ellen ellenanyagokat termelni. De nem kell megijedni, mert az adenovírus békés, taxiként szerepel csak a folyamatban, hiszen a szaporodáshoz szükséges génjeit eltávolították. Ráadásul a tüskékkel álcázott sejtjeink szintén elpusztulnak, mert az immunrendszer látja, hogy idegenek.
Ezt a konyhánkban úgy készítjük el, hogy veszünk egy avokádót (ez az adenovírus- vektor), kettévágjuk, és kivesszük belőle a kemény magját (ezzel eltávolítjuk a szaporodásához szükséges génállományt). Majd beletesszük a helyébe a narancsmagot (azt az információt, ami a szegfűszeget, azaz a tüskéket kialakítja).
Most készítsük el az adenovírusvektor-vakcinánkat! Beletesszük a turmixgépbe a narancsmagos avokádót, azaz az adenovírusunkat, és rövid turmixolás után átmerjük habzsákba az egészet – ez a védőoltás.
A tálban lévő ringlószilvákba (az emberi szervezet egyes sejtjei) óvatosan belenyomjuk a habzsák tartalmát, vagyis a beoltás folyamata után az emberi sejtekbe bejut az adenovírusvektor-vakcina).
Hagyjuk állni rövid ideig, és ennek eredményeképpen a szegfűszegek megjelennek a ringlószilva felszínén, koronavírusnak álcázva magukat.
Ezután tejszínhabbal fedjük be őket (ez az immunreakció).
Az ilyen védőoltással beoltott szervezet is védett, azaz ha valós koronavírussal fertőződik meg, azonnal lejátszódik a válasz.
A harmadik fogás: töltött amerikai gyümölcsök
Az ilyen típusú oltóanyagot nevezzük mRNS-vakcinának. Ennek is az a lényege, hogy a tüskéket az emberi szervezet saját sejtjeivel gyártatjuk le, és csak ez ellen termeltetünk ellenanyagokat. Itt a tüskét létrehozó örökítőanyag, az mRNS egy másik formáját juttatják be az emberi szervezetbe, de nem adenovírus a taxi, hanem egy mesterséges zsírcseppecskét (lipid nanorészecskét) használnak arra, hogy bejuttassa az emberi sejtekbe a tüske kialakításhoz szükséges információt. Ez ahhoz kell, hogy tüske készüljön, és kikerüljön néhány emberi sejt felszínére, úgy téve, mintha koronavírus lenne. A cél, hogy az immunrendszer elkezdjen a tüskék ellen antitesteket termelni. Ebben a védőoltásban még ártalmatlan vírus sincs, ráadásul a tüskékkel álcázott sejtjeink is elpusztulnak, mert az immunrendszer látja, hogy idegenek lettek.
Az elkészítéshez vegyünk elő ép és egész málnaszemeket (ezek lesznek a zsírcseppecskék), és helyezzünk beléjük egy-egy narancsmagot (ez az mRNS, ami kialakítja a tüskét, vagyis a szegfűszeget).
A megtöltött málnaszemeket betesszük a turmixgépbe, és rövid mixelés után habzsákba töltjük őket. Ez a vakcina.
A tálban lévő ringlószilvákba (az emberi szervezet egyes sejtjei) óvatosan belenyomjuk a habzsák tartalmát (vagyis a beoltás folyamata után az mRNS-vakcina bejut az emberi sejtekbe).
Hagyjuk állni ezt is rövid ideig, és a szegfűszegek megjelennek a ringlószilva felszínén (koronavírusnak álcázva magukat).
Ezután tejszínhabbal fedjük be őket (ez az immunreakció).
Az ilyen védőoltással beoltott szervezet is védett, azaz ha valós koronavírussal fertőződik meg, azonnal lejátszódik a válasz.
Egészségünkre!
A receptek elkészítésében segítettek: Strobl Eszter, Speer Balázs, Speer Bálint
A szerző korábbi cikke a Qubiten: