Egészségügyi dolgozók tömegén mutatták ki, hogy az mRNS-vakcinák a fertőzéssel is leszámolnak

2021.03.25. · tudomány

Biztató lokális tapasztalatokat osztottak meg amerikai kutatók az mRNS-vakcinákról kedden a New England Journal of Medicine (NEJM) levelezési rovatában. A Kaliforniai Egyetem kutatói beoltott kaliforniai egészségügyi dolgozók több tízeres csoportján vizsgálták a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák hatását a fertőzésekre (tehát nem a tünetek kialakulására).

A 2020. novemberi fázis III. klinikai tesztek eredményei szerint a Moderna vakcinái 94,1 százalékban voltak hatásosak a SARS-CoV-2 vírus által kiváltott tünetek ellen – két héttel azután, hogy a kísérleti alanyok megkapták az oltás második adagját is. A Pfizer oltóanyaga 95 százalékban volt hatásos, már a második dózis után 7 nappal.

Miután ezeket az eredményeket a gyógyszercégek közzétették, az Egyesült Államokban nőni kezdett a koronavírus-fertőzések száma, és csak a január közepi csúcs után kezdett tartós csökkenésbe. Emellett új koronavírus-variánsok jelentek meg, így az amerikai élelmiszer-biztonsági és gyógyszerészeti hatóság (FDA) gyorsított eljárásban engedélyezte a két mRNS- vakcina alkalmazását. Az oltás megkezdése óta világszerte hallani olyan esetekről, hogy a vakcinák egy vagy két adagjával beoltottaknál is kialakulhat a COVID-19.

Rendszeresen tesztelték a beoltott dolgozókat

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i és Los Angeles-i egészségügyi központjában is december 16-án kezdték meg az oltási rendben prioritást élvező egészségügyi dolgozók oltását. Még azelőtt két héttel, december 2-án a San Diegó-i központban előírták a tünetmentes egészségügyi dolgozók heti kötelező COVID-tesztelését PCR tesztekkel, míg a Los Angeles-i intézményben december 26-án kezdődött a tesztelési program, az ottani tünetmentes egészségügyi dolgozók viszont szabadon választhattak, hogy részt vesznek-e ebben. A programok értelemszerűen lehetővé tették, hogy nagyobb valószínűséggel azonosítsák azokat a tünetmentes fertőzötteket, akik az oltás után kapták el a vírust.

A NEJM-ben levelező kutatók az erről szóló összesített, anonimizált adatokat vizsgálták meg közelebbről. Tavaly december 16-a és 2021 februárja között összesen 36 659 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább a vakcina első adagját, és közülük 77 százalékot, 28 184 embert oltották be a másodikkal is. Kiderült:

  • A beoltottak közül 379-nél állapították meg teszteléssel a SARS-CoV-2 jelenlétét legalább 1 nappal az oltás után.
  • Ennek a néhány száz fős csoportnak a többsége, 71 százalék az első adag utáni két héten belül kapta el a vírust.
  • Azok közül, akiket mindkét adaggal beoltottak, mindössze 37 ember fertőződött meg, közülük is 22-en a második dózis utáni 7 napon belül.
  • Nyolc egészségügyi dolgozó kapta el a vírust a második oltás után 8-14 nappal, azok pedig heten voltak, akik a teljes beoltottság után több mint két héttel produkáltak pozitív PCR tesztet.

Február 9-éig összesen 5455 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább két héttel korábban a második adagot a San Diegó-i intézményben, 9535 pedig a Los Angeles-iben. Az eredmények azt mutatják, hogy körükben csak 0,05 százalékos volt a pozitív teszt valószínűsége.

A vakcina a való életben is bizonyított

A teljes vizsgált mintában az oltás utáni pozitív teszt abszolút előfordulási valószínűsége 1,19 százalék volt San Diegóban, 0,97 százalék Los Angelesben – ezek nagyobb arányok, mint a klinikai teszteken. Utóbbira a magyarázat egyebek mellett az lehet, hogy Kaliforniában a tesztelés a tünetes és tünetmentes dolgozók számára is rendszeresen elérhetővé vált. Továbbá a korábbi klinikai tesztalanyok és a kaliforniai egészségügyi dolgozók csoportja demográfiailag eltért: az egészségügyi dolgozók egyrészt fiatalabbak voltak, másrészt sokkal inkább ki voltak téve a vírusnak, mint a klinikai vizsgálat résztvevői. Emellett az is növelhette a fertőzések gyakoriságát, hogy az oltási kampány idején Dél-Kaliforniában tombolt a járvány, míg a klinikai vizsgálatot még a napi fertőzésszámok felfutása előtt lezárták. Ráadásul a Pfizer klinikai tesztjén a tünetmentes résztvevőket nem tesztelték, a Modena esetében pedig csak a két oltásadag között, egyetlen alkalommal tesztelték őket – olvasható a NEJM-ben publikált levélben.

photo_camera Nicole Chang, a UCLA westwoodi intézményének nővére az egyik első, aki megkapta a vakcinát 2020. december 16-án Fotó: BRIAN VAN DER BRUG/AFP

Mint a szerzők megállapítják, biztató, hogy ennyire ritkán fordultak elő pozitív COVID-tesztek a teljes kohorszban a második oltás után 14 nappal. Az eredmény arra utal ugyanis, hogy a klinikai körülmények között mért hatásosság a való életben, a vírusnak való fokozott kitettség esetén is megáll.

Az adatok ugyanakkor megerősítik, hogy még magas átoltottság mellett is létfontossású továbbra is betartani a vírus terjedését csökkentő közösségi higiéniai szabályokat: a maszk viselését, a távolságtartást, a gyakori tesztelést és a tünetekre való fokozott odafigyelést – addig mindenképpen, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás

Programajánló. Az Energiahajó legújabb részében szakértőink arról vitáznak majd, hogy az adófizetők számára milyen valós költségei vannak az erősen környezetszennyező és veszteséges Mátrai Erőmű működtetésének, és van-e realitása a legújabban 2025-re várt zöldítési kísérleteknek? Március 29-én, hétfőn 18:00-tól Facebook Live-on. Ne maradj le!