Magyarországon a 80 év felettiek kevesebb mint fele kapta meg mindkét adag oltást, ez magyarázhatja a gyászos halálozási adatokat

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Míg Magyarország a beoltottak számát tekintve összlakossági szinten az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség élvonalában van, a nyolcvan év felettiek körében az uniós statisztikák szerint számottevően alacsonyabb az átoltottság. A legidősebbeknek mindössze 49 százalékát oltották már be valamelyik vakcina két adagjával, ezzel pedig Magyarország mindössze a 15. az EU/EGT-országok sorában.

Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosságarányosan mért halálozási mutató a javuló járványügyi adatok ellenére továbbra is a világon az egyik legrosszabb.

Magyarországon halnak meg a legtöbben a világon koronavírusban

A legutóbbi statisztikák szerint a koronavírus-járvány kezdetei óta Gibraltárt leszámítva a világon sehol nem veszítették életüket többen lakosságarányosan, mint Magyarországon. Bár az utóbbi napokban a járványügyi adatok és a halálozási számok is csökkenő tendenciát mutatnak, április 22-re ezen a szomorú listán végül megelőztük a sokáig élen álló Csehországot.


A koronavírus körüli statisztikai adatokat érdemes távolságtartással kezelni, és a halálozási adatok és trendek mögött szerteágazóak a kiváltó okok, de az régóta látható az adatokból, hogy az idősebb korosztályokban nagyobb arányban halálos kimenetelű a COVID, annak ellenére is, hogy a második és a harmadik hullámban csökkenni kezdett a halálos áldozatok átlagéletkora. Az adatokból kitűnik, hogy az elhunytak között az egész EU/EGT-térségben a 60 év felettiek, különösen pedig a 80 év felettiek vannak a legtöbben. 

Az oltással össztársadalmi szinten jól állunk, a legidősebbek körében kevésbé

Mivel a járvány az idősebb korosztályokban eredményezi a legtöbb halálesetet, a legtöbb ország oltási tervében kiemelt helyen szerepelnek a 60 és 80 évnél idősebbek. Az elgondolás az, hogy ha a fertőzés megállításával és a nyájimmunitás elérésével egy kiterjedt oltási program során időbe is telik megfékezni a járványt, a veszélyeztetett korosztályok mihamarabbi beoltásával csökkenthető az egészségügyi rendszerekre nehezedő terhelés.

Magyarországon mára több mint hárommillió embert oltottak be valamelyik, az országban engedélyezett vakcina (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V és Sinopharm) első adagjával, és ez európai szinten is kiemelkedő. Ahogy ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 15. heti vakcinációs adatbázisából kitűnik, Magyarországon a lakosság 40,4 százaléka kapta meg az első oltását, míg 17,2 százaléka a másodikat, ezzel pedig az ország az EU és az EGT-tagállamok között az első beadott adagok számát tekintve az első, míg a második beadott adagokat tekintve a második helyen áll. 

Ha viszont a legidősebb korosztályt vizsgáljuk, jól látszik, hogy Magyarország az EU-átlaghoz képest valamelyest elmaradva teljesít. A nyolcvan év felettiek körében 49 százalékos a teljes átoltottság, és 66 százalékukat oltották be valamelyik vakcina legalább egy adagjával. 

A legalább egy oltást kapottak korcsoportok szerinti arányát az Európai Unió és az EGT más országaival összehasonlítva is jól látszik, hogy Magyarországon a 80 éven felüliek körében alacsonyabb az átoltottság, mint a 70-79 éves korosztályban, és ez nem egyezik a legtöbb (25-ből 16) ország gyakorlatával.

A két oltással beoltottak korcsoportos bontását tekintve az EU és az EGT országokban egyértelműen látszik, hogy Magyarországon más országokkal ellentétben a két legidősebb korosztályhoz tartozóknak csak kevesebb mint a felét sikerült eddig beoltani.

Miért fontos a legidősebbek mielőbbi beoltása?

Ha a nyolcvan év felettieknél nem javul az átoltottsági mutató, félő, hogy a kiterjedt oltási program ellenére továbbra is magasan marad a koronavírus miatti halálesetek száma.

Izraelben, ahol lassan már a gyerekek oltását kezdik, mára az oltásra jogosult, vagyis 16 éven felüli lakosság 81 százaléka megkapta a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát, és egymillió főre vetítve 0,56 százalék a SARS-CoV-2 miatti halálozás aránya. Ott a 80-89 éves korosztályban csökkent a leginkább a kórházba kerülés aránya az oltás hatására, ahogy ezt a Nature Medicine-ben megjelent legújabb tanulmány ábrája is mutatja. Eran Segal, az izraeli Weizmann Institute kutatója adataiból pedig kiderül, hogy a hatvan év felettiek körében az oltási kampány hatására március elejére 91 százalékkal csökkent a koronavírus miatti halálozás mértéke.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: