A kínai Fudan Egyetem itthoni létesítményeinek építéséért felelős kormánybiztos, Palkovics László hétfőn kijelentette: megépítik az intézmény budapesti kampuszát. A határozott kijelentést rögtön azután tette, hogy közel két órán át egyeztetett Karácsony Gergely főpolgármesterrel és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesterrel a Fudant is magában foglaló Diákváros projektről. Karácsony és Baranyi szerint az egyeztetés hosszú és eredménytelen volt, Palkovics viszont azt már előrelépésnek nevezte, hogy részletesen tájékoztatták a két politikust a helyzetről, és szerinte egyébként is csak egy ponton volt „egyet nem értés”.

Miközben az innovációs és technológiai miniszter szóban együttműködést és teljes transzparenciát ajánlott az önkormányzatoknak, tettei egész másról árulkodnak. Április végén az Indexnek adott interjújában még azt mondta, az eredeti tervek változatlanok, vagyis a Diákváros tervezett dél-pesti területének kisebb, északi része lesz a Fudané, a déli részen pedig felépülhetnek a magyar egyetemistáknak szánt kollégiumi épületek, valamint a nagyvásártelepi csarnok helyére szánt közösségi terek. „Nem értjük, ki és miért állítja, hogy kiszorul a Diákváros a területről” – mondta Palkovics.

A május 11-én benyújtott törvényjavaslatokban azonban már éppen fordítva szerepel a két terület: a csatolt térképen a Diákváros kapott helyet északon, míg a kínai egyetem kampusza terül el a lényegesen nagyobb déli szakaszon. „A Fudan és az ITM közötti megállapodásban világosan szerepel az egyetemi terület nagysága, ami 26 hektár, és a Diákváros terveit is 26 hektárra tervezték. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy ugyanarra a területre két 26 hektáros fejlesztés nehezen fér meg egymás mellett” – mondta Baranyi Krisztina az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör pénteki, a kínai egyetem magyarországi terjeszkedéséről tartott fórumán.

A Diákváros a diákvárosiaké

A ferencvárosi polgármester szerint példátlan módon kivették a kerület kezéből a terület építési szabályozásának lehetőségét, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez az egyetlen olyan terület az országban, ahol nem az önkormányzat szabja meg, hogy mit, hogyan, milyen szabályok alapján lehet építeni. Az új tervezet Baranyi szerint már csak azért is abszurd, mert ha valóban ennek alapján építenék fel a Diákvárost és a Fudan kampuszát, akkor a Diákváros név teljesen értelmét vesztené. A kijelölt 6-7 hektáros területen ugyanis legfeljebb úgy lehetne 8 ezer férőhellyel szolgáló kollégiumi épületeket felépíteni, hogy „nagyon magas épületek, nagyon közel egymáshoz épülnének fel,” és azok mellett már nem férne el semmilyen kulturális, kereskedelmi vagy sportlétesítmény, miközben a Fudan épületei 20 hektáron terülnének el, nagy zöldterületekkel övezve.

A Fudan-sztori párhuzamos valóságait jól példázza, hogy bár Palkovics szerint a kezdetektől egyetemvárosnak tervezték a projektet, a Diákváros fejlesztéseit a kezdetek óta támogató Baranyi szerint ez csak szómágia: „Előkerestem a korábbi, tehát még a budapesti ellenzéki győzelem előtti törvényjavaslatokat, kormányhatározatokat, ahol pontos funkciók szerint le van írva a Diákváros, és egyikben sem volt szó korábban egyetemről ezen a területen.” Mint elmondta, az elmúlt hónapokban megjelent cikkek előtt csak egyszer, idén januárban hallott arról egy folyosói pletyka szintjén, hogy a Diákváros területére tervezik a Fudan felépítését, miközben később Palkovics sem cáfolta, hogy ekkor már másfél éve tervben volt a Fudan és a Diákváros projektek ötvözése.

Baranyi először népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, akarják-e a budapestiek az 540 milliárd forintnyi közpénzből, kétes hitelek lehívásával felépülő, a teljes magyar felsőoktatás költségvetését túlszárnyaló Fudan-projektet, de a kormány a bejelentés után néhány nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet szeptemberig, így júniustól jobb híján konzultáció formájában teszik majd fel az erre vonatkozó kérdéseket. A kerületi polgármester szerint ez a nyomásgyakorlás megnehezítheti, vagy legalább a 2022-es választásokig késleltetheti egy olyan államközi szerződés megkötését Magyarország és Kína között, amit egy esetleges kormányváltás után sem lehet felmondani.

Ez azért is fontos, mert a Fudan-projektet vizsgáló jogászok szerint a kormány látványosan igyekszik minél gyorsabban kétharmados törvényekkel és felbonthatatlan szerződésekkel bebetonozni a kínai egyetem budapesti jövőjét.

Felbonthatatlan szerződésekkel, kétharmados törvényekkel igyekeznek bebetonozni a Fudant

Valószínűleg nem véletlen, hogy épp az elmúlt hetekben, a kritikus hangok felerősödése után kezdték jogszabályokban is rögzíteni a Fudan helyét Budapesten. Király Miklós, az ELTE ÁJK egyetemi tanára, nemzetközi jogi szakértő a Stádium 28 fórumán elmondta: azzal, hogy április végén kormányhatározat született a Fudan Egyetemmel való stratégiai együttműködésről, majd Palkovics néhány nappal később alá is írta a megállapodást a Fudan képviselőivel, „megjelent egy formális elköteleződés is nemzetközi szinten az egyetem létrehozása iránt.”

A következő kormányhatározatig sem kellett sokat várni: május elején arról rendelkeztek, hogy azonnal létre kell hozni egy 100 százalékban állami tulajdonú zártkörűen működő részvénytársaságot a Diákváros előkészítésére és megvalósítására, 400 millió forint tőkével. „Ez az áprilisban megkötött stratégiai együttműködési megállapodás gyors végrehajtásának jogszabályi formába öntését jelenti, és a nemzetközi kötelezettségvállalás mellett megindul a költségvetési források mobilizálása is” – mondta Király.

A május 11-én benyújtott törvényjavaslatok arról árulkodnak, hogy milyen modellben működik majd a Fudan Hungary Egyetem. A kormány a magyar egyetemekhez hasonlóan a Fudant is közérdekű vagyonkezelő alapítvány alá terelné, amelynek kuratóriuma az alapítói jogok teljes körét gyakorolhatja, és az egyetem fenntartója lesz. Király szerint „ami látszik ebből a törvényjavaslatból, az az, hogy az alapítvány számára történő vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezései sarkalatos rendelkezések lesznek, tehát nehezen lehet őket módosítani. Ha nagyon tömören akarjuk összefoglalni a javaslatban megjelenő szándékot, akkor azt mondhatjuk, hogy a kormány igyekszik előre kikapcsolni minden lehetséges jogi akadályt, és az önkormányzatok szerepét a minimumra szorítani a beruházásoknál. Mivel a fenntartói jogokat a kuratórium fogja gyakorolni, ismét létrejön egy intézmény, ami erősen független lesz a magyar államtól, csak az a gond, hogy több mint 500 milliárd forint közpénzből valósul meg ez a leendő független intézmény”.

A jogász szerint problémás, hogy bár az egyetemen zajló oktatói és kutatói munka részleteiről alig tudni valamit, a magyar kormány gőzerővel készíti elő a kampusz felépítését, és biztosít minden pénzügyi és jogi felételt. A finanszírozás kérdése is aggodalomra ad okot, mert bár egyelőre nem tudható biztosan, hogy az 540 milliárd forintos beruházás összegét milyen hitelfeltételek mellett kell majd visszafizetni a magyar adófizetőknek (Palkovics hétfőn azt mondta, ajánlatokat kérnek európai és kínai bankoktól is), Király szerint „az eltökélt kormányzati szándék leginkább egy külpolitikai orientációval függ össze, aminek komoly kockázatai vannak.”

A kormány valószínűleg mindent megtesz majd azért, hogy ne lehessen könnyen szabadulni a Fudantól, ha megváltozna a politikai szándék. Gazdasági szempontból a beruházás gyorsan elköltött milliárdjai állítják kényszerpályára a tervet, de jogilag is igyekeznek bebetonozni a projektet. Király elmondta, hogy ha a Fudan Hungary Egyetemről szóló törvény megjelenik, az részben (a vagyonkezelés tekintetében) sarkalatos törvény lesz, amelynek elfogadásához és módosításához a szavazáson jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az államok között kötött nemzetközi szerződésektől ráadásul nagyon nehéz megszabadulni, azokat ugyanis a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény értelmében jóhiszeműen végre kell hajtani, és hacsak nem rendelkezik erről külön, akkor egyoldalúan nem lehet felmondani.

„Magam is úgy gondolom, hogy felsőoktatás-politikai szempontból nem igazolható ez a befektetés. Évtizedek óta alulfinanszírozott felsőoktatás van Magyarországon, lemaradunk Prágához, Krakkóhoz, Varsóhoz képest, nem ismerjük az új alapítványi modell működőképességét és következményeit, és akkor ebbe a bizonytalan helyzetbe, a legyengült résztvevők közé hatalmas állami támogatással beengedünk egy nehézsúlyú versenyzőt” – mondta Király. A jogász a bős-nagymarosi vízlépcsőhöz hasonlította a projektet, hiszen ahogy 44 éve, úgy most is nagyon erős nemzetközi kötelezettséget vállal a magyar állam, nem igazolt vagy nagyon bizonytalan előnyökért, és bármi történjen, ettől a kötelezettségtől nagyon nehéz lesz szabadulni.

Az egyetem mint fegyver

Kínától nem idegen a külföldi országok kötelezettségekbe hajszolása – vannak, akik szerint ez a 2013-ban meghirdetett Egy övezet, egy út (vagy Új Selyemút) program lényege. A Hszi Csin-ping kínai elnök, egyben a kommunista párt főtitkára által meghirdetett geopolitikai-stratégiai programban megvalósított külföldi fejlesztések két szempontból különösen segítenek fenntartani a kínai gazdasági növekedést: exportálni tudják az állami cégek építőipari többletkapacitását, illetve az évtizedek alatt felhalmozott külföldi valutatartalékokat is ki lehet helyezni hitelként – mondta Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közgazdásza a Stádium 28 fórumán. A Direkt36 értesülései szerint a Fudan mindkét szempontot érvényesíti a budapesti projektben: az építésre a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat jelentkezett be, a 450 milliárd forintos hitelt pedig a Kínai Fejlesztési Bank nyújtaná.

Ha nagyon kellett volna az alacsony kamatra, hosszú törlesztési időre felvehető európai hitel, akkor a kormány áprilisban elfogadhatta volna a 3300 milliárd forintos ajánlatot, de ezt végül visszautasította – hivatalosan azzal az indokkal, hogy ne adósodjon el jobban az ország. A nagyjából 0,3 százalékos kamatszintű EU-s hitel helyett, ha tényleg Kínát választjuk, 1,9 százalékos kamattal kell számolni, ráadásul a kínai hitelek feltételrendszere nagyon más, mint az uniós hiteleké. Amellett, hogy a hitelszerződések szigorúan titkosak (ezt a Budapest-Belgrád vasútvonal-szerződés tízéves titkosításának titkosításánál már láthattuk), keresztfelmondási záradékokat is tartalmaznak, vagyis például Kína a hitel teljes visszafizetését kérheti, ha egy adós Kína érdekeivel ellentétes lépést tesz, ami komoly zsarolási potenciált jelent – mondta Győrffy.

Az átláthatóság hiánya miatt már elburjánzott a korrupció az Új Selyemút beruházásai körül. Mauritiuson például egy hivatalnok mesélte el, hogy teljesen szokványos dolog 5 százalékot visszaosztani az aláíró kormánynak, hogy azt a választási kampány finanszírozására fordíthassa. „Ilyen feltételrendszerekkel elsősorban afrikai, közép-ázsiai vagy latin-amerikai országok vesznek fel hitelt, akik más forrásokból nem jutnak hitelhez. Magyarországnak ilyesmire semmi szüksége, hiszen itt az EU” – mondta Győrffy.

A magyar kormánynak az az érvelése is sántít, hogy a Fudan versenyt teremt, és a verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak. A kínai egyetem 540 milliárdos állami támogatása nagyobb, mint a teljes magyar felsőoktatás éves állami finanszírozása (322 milliárd forint); a legjobb oktatókért folyó versenyben a magyar egyetemekhez képest tízszeres bérekkel indul a Fudan, és valószínűleg a magyar és EU-s kutatói forrásoknál is előnyt élvez majd a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet elfoglaló kínai egyetem.

Az sem véletlen, hogy a felsőoktatás fejlesztését a 2000-es évek elején elkezdő Kínában hirtelen ennyi világszerte elismert egyetem termett. Az ötéves tervekben meghatározott fejlesztéseket az egyetemi rangsorok kritériumaira építették, például a publikációk és a szabadalmak számára vagy a külföldi hallgatók arányára. Ez egyfelől azt eredményezte, hogy a Fudan Egyetem a 157. helyről az 55-re, míg a pekingi Csinghua Egyetem a 80. helyről a 18-ra lépett elő az ARTU rangsorában nyolc év alatt, de Győrffy a Goodhart-törvényre is felhívja a figyelmet, miszerint „ha egy számszerű mutató közpolitikai döntések alapjává válik, információs tartalma idővel torzul.” A rangsorokat a mennyiség kontra minőség problémája is kíséri, hiszen a publikációk számát könnyű manipulálni, de például az olyan valódi értékeket, mint a tudományos szabadság, nem mérik az egyetemi listák, miközben a Fudan alapokiratában olyan kitételek szerepelnek, melyek szerint az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét és a szocialista oktatásirányítást.

A jelentős finanszírozással ellátott egyetemek és más kulturális intézmények (mint az elmúlt 1-2 évben világszerte üldözötté vált, Magyarországon is működő Konfuciusz Intézetek), valamint a globális médiabefolyás növelése olyan eszközök Kínának, amelyeken keresztül elérheti hatalmi céljait, legyen szó a kényes témák elhallgattatásáról, a számára kedvező narratíva kialakításáról, vagy akár az olyan geopolitikai célokról, mint az EU és az USA szövetségének gyengítése vagy az EU-n belüli egység megtörése abból a célból, Kína hogy ellehetetlenítse az unió egységes külpolitikai fellépését.

Győrffy szerint így a Fudan-projekt túlmutat a magyar felsőoktatáson, és könnyen Magyarország nyugati kapcsolatainak további romlásához vezethet, ráadásul a nyugati civilizációs hagyományok gyengülésével egyfajta kulturális átrendeződést is előkészíthet, vagyis végleg a Kelet rabjává válhat Magyarország.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: