Járványügyi sztárorvost kritizált, mire olyan fenyegetéshullám indult ellene, hogy a tudósok nyílt levélben keltek a védelmére

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Több mint ezer kutató írt alá egy nyílt levelet Elisabeth Bik, a tudomány tisztasága felett őrködő mikrobiológus, tudományos konzultáns védelmében. Biket zaklatással és zsarolással vádolja Didier Raoult – az az ellentmondásos megítélésű francia mikrobiológus, aki tavaly felhívta a figyelmet a maláriaellenes hidroxi-klorokinra mint hatékony terápiára a COVID-19 ellen. Raoult járványügyi szakértőként akkora legenda lett hazájában, hogy még csecsebecséket is mintáznak róla.

Raoult-ról mintázott figura egy 2020. novemberi fotónFotó: NICOLAS TUCAT/AFP

A holland-amerikai Bik, aki konzultánsként a tudományos kutatásokban szereplő manipulált képek felismerésére specializálódott, Raoult több tucat tanulmányát illette kifogásokkal – köztük abban a 2020. márciusi kutatásban is etikai, módszertani, illetve az eljárással kapcsolatos hibákat talált, amiben Raoult és kollégái kismintás hidroxi-klorokinos vizsgálatukat mutatták be.

A rövid, de lényegre törő nyílt levél egyik kezdeményezője, Brian Nosek, a Virginiai Egyetem társadalomkutatója elmondta, az írásban arra a veszélyre mutatnak rá, hogy „a legitim tudományos kritikát olyan eszközökkel döngölhetik földbe, amik már bőven túlmutatnak az akadémiai vitákon”. A fenyegetés, amivel Raoult ügyvédjén keresztül az elismert tudományos lektort illeti, Nosek szerint magára a „tudományra mint társadalmi rendszerre jelent komoly fenyegetést”.

A kritikus zaklatása

A nyílt levélben leírják, hogy Bik az elmúlt években több mint négyezer esetben szúrt már ki hibákat különféle tudományos publikációkban – a manipulált vagy duplikált képektől a kétségbe vonható adatokon és etikátlanságokon át a plágiumig. Munkásságért idén Peter Wildy-díjat kapott a Brit Mikrobiológiai Társaságtól. 

Miután a Raoult és a Marseille-i Kórházi Intézet (IHU) többi munkatársa által készített tanulmányokban is hibákat talált, a mikrobiológus és védelmezői hónapokon át sértegették őt az országos televízióban, közzétették a lakcímét a közösségi oldalakon, amellett, hogy perrel is megfenyegették. A levél aláírói szerint ez a fenyegető és zaklató fellépés nemcsak Biknek árt, hanem mindenkit elbátortalanít, akinek még van mersze a tudomány tisztasága és kikezdhetetlensége érdekében kritikákat megfogalmazni.

A Science-nek a sztárorvos ügyvédje azt mondta, hogy panaszt nyújtott be Bik ellen a francia államügyésznek, bár Bik semmilyen intézkedésről nem kapott még értesítést. Ezzel szemben hónapokon át fogadta a támadásokat a Twitteren, köztük Raoult egyik kollegájától, Eric Chabriere-től, valamint jó pár névtelen profiltól. A támadó tweetek többnyire azt feszegetik, vajon melyik gyógyszergyár fizeti Biket, és vajon mennyit profitált, amikor korábbi munkahelye, a uBiome nevű, mikrobiom-teszteléssel foglalkozó startup nemrég hamis információkkal verte át befektetőit. A küllemét gyalázó és őt börtönnel fenyegető posztoknál is ijesztőbb volt, amikor a lakcímét pörgették a Twitteren, ebben egyébként maga Chabriere is részt vett.

Didier RaoultFotó: CHRISTOPHE SIMON/AFP

A Bikkel történtek immár a tudományban is meghonosították, ami az élet számos egyéb területén már gyökeret vert: a fenyegetés, megfélemlítés kultúráját, amibe a magánadatok közzététele is belefér – mondta Lisa Rasmussen, az Észak-karolinai Egyetem kutatási etikával foglalkozó munkatársa. „Eddig a tudomány megúszta, de most mi is megkaptuk.”

Kérdések a hidroxi-klorokin körül

Bik 2020 márciusában tette közzé blogján Raoult-ék hidroxi-klorokinos kutatásával kapcsolatos aggályait. A világjárvány elején a maláriagyógyszerrel 36 főn elvégzett vizsgálat híre érthetően bejárta a világot, olyan hírességek is felsorakoztak a COVID-19 gyógymódjának vélt megoldás mellett, mint Donald Trump akkori amerikai elnök. A terápia hatásossága ugyanakkor sehogy sem akart bebizonyosodni szigorúbb, nagyobb mintás klinikai körülmények között – tavaly áprilisban a Qubit ebben a témában úgy fogalmazott, hogy „az autoimmun gyulladásos betegségekben, például rheumatoid arthritisben is bevált hidroxi-klorokin COVID-terápiában feltételezett jótékony hatásába vetett hitet jelentős kétségek is övezik”.

Bik olyan hibákra figyelt fel, hogy a klinikai kísérlet már az etikai jóváhagyás előtt megkezdődött, a kezelt és a kontrollcsoport között jelentős különbségek voltak, néhány pácienst pedig megkérdőjelezhető okokra hivatkozva kihagytak az elemzésből.

Bik ezután megtudta, hogy Raoult-t és kollégáit korábban képduplikációval vádolták, amit a mikrobiológus ugyan tagadott, de egy évre mégis eltiltották attól, hogy az Amerikai Mikrobiológiai Társaság folyóirataiban publikáljon. Bik ezek után már kifejezetten a képvisszaélések nyomait kezdte keresni Raoult és társai publikációiban, és amit talált, a PubPeer nevű online fórumon tette közzé, ahol a tanulmányokra szoktak reagálni a hozzászólók. Raoult ekkor kezdte sértegetni a konzultánst, boszorkányüldözőnek nevezve őt a Twitteren, kincsvadásznak és csajnak egy járványügyi meghallgatáson a francia szenátusban. Bik ezt valamelyest érthetőnek tartotta, hiszen kritizálta a kutató munkáját. (Az alábbi videón a szakértő a tudományos publikációkban előforduló képvisszaélésekről beszél.)

PubPeer-értesítés = zaklatás?

A PubPeer-en jelenleg Raoult 255 tanulmányán vannak kommentek, bár maga Bik csak 63 tanulmányt jelölt meg képproblémák, etikai kérdések és más aggályok miatt. A jelölésekről a rendszer értesítést küld a felhasználóknak, és Raoult ügyvédje, Brice Grazzini szerint védencéhez olyan mennyiségben érkeztek az értesítések a PubPeerről, ami már kimeríti a zaklatás fogalmát. A France-Soirnak úgy fogalmazott, hogy Rault kollégáinak „őrületesen sok időt kellett elölteniük a kifogások megválaszolásával”.

Zsarolással pedig azért vádolják Biket, mert – mint Grazzini állítja – egy ponton felajánlotta, hogy felhagy a kritikával, ha az intézet fizet neki. Bik azt mondja, csak egyszer említett fizetséget a Twitteren támadó Chabriere-nek, akkor is viccből, amikor arról faggatták, vajon milyen gyógyszergyár fizeti őt. Bik gyógyszercégektől nem, de egyetemektől és tudományos kiadóktól elfogad fizetést, ha nyomoznia kell egy-egy gyanús kép ügyében. Az IHU-nak állítása szerint ingyen ajánlotta fel szolgálatait.

Chabriere, az IHU munkatársa egy jogi dokumentumról szóló képen fedte fel Bik lakcímét áprilisban a Twitteren, a tweetet azóta eltávolították, de maga a lektor is onnan hallott arról először, hogy jogi panaszt nyújtottak be ellene. Ez az első perrel fenyegetés, ami a munkássága miatt érte. Egyelőre nem tudni, hogy a francia jogrendszerben mennyire számít megalapozottnak egy ilyen panasz, de nem tűnik úgy, hogy a megfelelő fórumon közölt tudományos kritikák kimerítenék a zaklatást, még ha sok is van belőlük. 

A publikációk sem az igazság letéteményesei

A nyílt levél aláírói arra szólítják az egyetemeket és a tudományos kutatások egyéb finanszírozóit, hogy védjék meg azokat, akik az akadémiai világ tisztasága fölött őrködnek, hiszen a szabadúszó lektorokat, így például Biket sem óvja semmilyen intézmény. Mint a konzultáns elmondta, először meglehetősen magányosnak érezte magát a támadások miatt, de ez már megváltozott, miután rengeteg kutató mellé állt. 

Bik nem tervezi, hogy felhagyna a hibák és etikátlanságok utáni nyomozással: „szerintem ez hihetetlenül fontos. Még publikálás után sem úgy tekintek a tanulmányokra, mint az igazság oszlopaira.”

 Kapcsolódó cikkek a Qubiten: