Járványügyi sztárorvost kritizált, mire olyan fenyegetéshullám indult ellene, hogy a tudósok nyílt levélben keltek a védelmére
Több mint ezer kutató írt alá egy nyílt levelet Elisabeth Bik, a tudomány tisztasága felett őrködő mikrobiológus, tudományos konzultáns védelmében. Biket zaklatással és zsarolással vádolja Didier Raoult – az az ellentmondásos megítélésű francia mikrobiológus, aki tavaly felhívta a figyelmet a maláriaellenes hidroxi-klorokinra mint hatékony terápiára a COVID-19 ellen. Raoult járványügyi szakértőként akkora legenda lett hazájában, hogy még csecsebecséket is mintáznak róla.
A holland-amerikai Bik, aki konzultánsként a tudományos kutatásokban szereplő manipulált képek felismerésére specializálódott, Raoult több tucat tanulmányát illette kifogásokkal – köztük abban a 2020. márciusi kutatásban is etikai, módszertani, illetve az eljárással kapcsolatos hibákat talált, amiben Raoult és kollégái kismintás hidroxi-klorokinos vizsgálatukat mutatták be.
A rövid, de lényegre törő nyílt levél egyik kezdeményezője, Brian Nosek, a Virginiai Egyetem társadalomkutatója elmondta, az írásban arra a veszélyre mutatnak rá, hogy „a legitim tudományos kritikát olyan eszközökkel döngölhetik földbe, amik már bőven túlmutatnak az akadémiai vitákon”. A fenyegetés, amivel Raoult ügyvédjén keresztül az elismert tudományos lektort illeti, Nosek szerint magára a „tudományra mint társadalmi rendszerre jelent komoly fenyegetést”.
A kritikus zaklatása
A nyílt levélben leírják, hogy Bik az elmúlt években több mint négyezer esetben szúrt már ki hibákat különféle tudományos publikációkban – a manipulált vagy duplikált képektől a kétségbe vonható adatokon és etikátlanságokon át a plágiumig. Munkásságért idén Peter Wildy-díjat kapott a Brit Mikrobiológiai Társaságtól.
Miután a Raoult és a Marseille-i Kórházi Intézet (IHU) többi munkatársa által készített tanulmányokban is hibákat talált, a mikrobiológus és védelmezői hónapokon át sértegették őt az országos televízióban, közzétették a lakcímét a közösségi oldalakon, amellett, hogy perrel is megfenyegették. A levél aláírói szerint ez a fenyegető és zaklató fellépés nemcsak Biknek árt, hanem mindenkit elbátortalanít, akinek még van mersze a tudomány tisztasága és kikezdhetetlensége érdekében kritikákat megfogalmazni.
A Science-nek a sztárorvos ügyvédje azt mondta, hogy panaszt nyújtott be Bik ellen a francia államügyésznek, bár Bik semmilyen intézkedésről nem kapott még értesítést. Ezzel szemben hónapokon át fogadta a támadásokat a Twitteren, köztük Raoult egyik kollegájától, Eric Chabriere-től, valamint jó pár névtelen profiltól. A támadó tweetek többnyire azt feszegetik, vajon melyik gyógyszergyár fizeti Biket, és vajon mennyit profitált, amikor korábbi munkahelye, a uBiome nevű, mikrobiom-teszteléssel foglalkozó startup nemrég hamis információkkal verte át befektetőit. A küllemét gyalázó és őt börtönnel fenyegető posztoknál is ijesztőbb volt, amikor a lakcímét pörgették a Twitteren, ebben egyébként maga Chabriere is részt vett.
A Bikkel történtek immár a tudományban is meghonosították, ami az élet számos egyéb területén már gyökeret vert: a fenyegetés, megfélemlítés kultúráját, amibe a magánadatok közzététele is belefér – mondta Lisa Rasmussen, az Észak-karolinai Egyetem kutatási etikával foglalkozó munkatársa. „Eddig a tudomány megúszta, de most mi is megkaptuk.”
Kérdések a hidroxi-klorokin körül
Bik 2020 márciusában tette közzé blogján Raoult-ék hidroxi-klorokinos kutatásával kapcsolatos aggályait. A világjárvány elején a maláriagyógyszerrel 36 főn elvégzett vizsgálat híre érthetően bejárta a világot, olyan hírességek is felsorakoztak a COVID-19 gyógymódjának vélt megoldás mellett, mint Donald Trump akkori amerikai elnök. A terápia hatásossága ugyanakkor sehogy sem akart bebizonyosodni szigorúbb, nagyobb mintás klinikai körülmények között – tavaly áprilisban a Qubit ebben a témában úgy fogalmazott, hogy „az autoimmun gyulladásos betegségekben, például rheumatoid arthritisben is bevált hidroxi-klorokin COVID-terápiában feltételezett jótékony hatásába vetett hitet jelentős kétségek is övezik”.
Bik olyan hibákra figyelt fel, hogy a klinikai kísérlet már az etikai jóváhagyás előtt megkezdődött, a kezelt és a kontrollcsoport között jelentős különbségek voltak, néhány pácienst pedig megkérdőjelezhető okokra hivatkozva kihagytak az elemzésből.
Bik ezután megtudta, hogy Raoult-t és kollégáit korábban képduplikációval vádolták, amit a mikrobiológus ugyan tagadott, de egy évre mégis eltiltották attól, hogy az Amerikai Mikrobiológiai Társaság folyóirataiban publikáljon. Bik ezek után már kifejezetten a képvisszaélések nyomait kezdte keresni Raoult és társai publikációiban, és amit talált, a PubPeer nevű online fórumon tette közzé, ahol a tanulmányokra szoktak reagálni a hozzászólók. Raoult ekkor kezdte sértegetni a konzultánst, boszorkányüldözőnek nevezve őt a Twitteren, kincsvadásznak és csajnak egy járványügyi meghallgatáson a francia szenátusban. Bik ezt valamelyest érthetőnek tartotta, hiszen kritizálta a kutató munkáját. (Az alábbi videón a szakértő a tudományos publikációkban előforduló képvisszaélésekről beszél.)
PubPeer-értesítés = zaklatás?
A PubPeer-en jelenleg Raoult 255 tanulmányán vannak kommentek, bár maga Bik csak 63 tanulmányt jelölt meg képproblémák, etikai kérdések és más aggályok miatt. A jelölésekről a rendszer értesítést küld a felhasználóknak, és Raoult ügyvédje, Brice Grazzini szerint védencéhez olyan mennyiségben érkeztek az értesítések a PubPeerről, ami már kimeríti a zaklatás fogalmát. A France-Soirnak úgy fogalmazott, hogy Rault kollégáinak „őrületesen sok időt kellett elölteniük a kifogások megválaszolásával”.
Zsarolással pedig azért vádolják Biket, mert – mint Grazzini állítja – egy ponton felajánlotta, hogy felhagy a kritikával, ha az intézet fizet neki. Bik azt mondja, csak egyszer említett fizetséget a Twitteren támadó Chabriere-nek, akkor is viccből, amikor arról faggatták, vajon milyen gyógyszergyár fizeti őt. Bik gyógyszercégektől nem, de egyetemektől és tudományos kiadóktól elfogad fizetést, ha nyomoznia kell egy-egy gyanús kép ügyében. Az IHU-nak állítása szerint ingyen ajánlotta fel szolgálatait.
Chabriere, az IHU munkatársa egy jogi dokumentumról szóló képen fedte fel Bik lakcímét áprilisban a Twitteren, a tweetet azóta eltávolították, de maga a lektor is onnan hallott arról először, hogy jogi panaszt nyújtottak be ellene. Ez az első perrel fenyegetés, ami a munkássága miatt érte. Egyelőre nem tudni, hogy a francia jogrendszerben mennyire számít megalapozottnak egy ilyen panasz, de nem tűnik úgy, hogy a megfelelő fórumon közölt tudományos kritikák kimerítenék a zaklatást, még ha sok is van belőlük.
A publikációk sem az igazság letéteményesei
A nyílt levél aláírói arra szólítják az egyetemeket és a tudományos kutatások egyéb finanszírozóit, hogy védjék meg azokat, akik az akadémiai világ tisztasága fölött őrködnek, hiszen a szabadúszó lektorokat, így például Biket sem óvja semmilyen intézmény. Mint a konzultáns elmondta, először meglehetősen magányosnak érezte magát a támadások miatt, de ez már megváltozott, miután rengeteg kutató mellé állt.
Bik nem tervezi, hogy felhagyna a hibák és etikátlanságok utáni nyomozással: „szerintem ez hihetetlenül fontos. Még publikálás után sem úgy tekintek a tanulmányokra, mint az igazság oszlopaira.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Tényleg segít legyőzni a járványt a Magyarországon nagyüzemben gyártott gyógyszer, a hidroxi-klorokin?
Van, aki a koronavírus-járvány megoldását várja a klorokintól és a hidroxi-klorokintól, mások szerint viszont a hatóanyagok nemcsak veszélyesek, de nem is segítenek a COVID-betegeken. Az egyre ádázabb vitában sokan elfeledkeznek arról, hogy az alternatív szerekkel ellentétben nem új hatóanyagokról, hanem kipróbált, évtizedek óta emberek százezreinek kezelésére használt gyógyszerekről van szó.
Tíz év alatt több mint 3000 tanulmányt vontak vissza, a szerzők negyede kínai
Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.
Ha a tudomány bezárkózik, tort ül a féltudomány
A tudományos álhírek korát éljük: újra divat a tudományban való kételkedés, de a tudomány túlhype-olása is rejt veszélyeket magában. Európa legnagyobb tudományos találkozóján, a Toulouse-ban megrendezett ESOF-on a legcsiszoltabb elmék gondolkoztak azon, hogyan felelhetnek a tudósok, tudománypolitikusok ezekre a kihívásokra.