Viszlát fülpálcika és szívószál, július 1-től tilos az egyszer használatos műanyagok jó része

2021.06.30. · gazdaság

Július elsejétől, azaz holnaptól lép életbe az az egy hónappal ezelőtt kihirdetett kormányrendelet, amely az „egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról” szóló, tavaly elfogadott törvénynek szerez érvényt.

A rendelet értelmében július 1-jétől tilos forgalomba hozni (azaz első alkalommal forgalmazni) a következő termékeket, amennyiben egyszer használatos műanyagból készülnek:

  • a 15 mikronnál vastagabb falú műanyag zacskó (kivéve, ha biológiailag lebomló),
  • fültisztító pálcika,
  • evőeszköz (kés, villa, kanál, evőpálcika),
  • tányér,
  • szívószál,
  • italkeverő pálca,
  • léggömböt tartó pálcika,
  • hungarocellből készült eldobható ételtartó edény,
  • hungarocell italtároló,
  • hungarocell pohár.

A műanyag poharak fedeleikkel együtt haladékot kaptak, és 2023. január 1-jéig még forgalomba hozhatók. A tiltás nem vonatkozik az orvostechnikai egyszer használatos műanyagokra (például kórházi szívószálakra) és a csecsemőknek készült poharakra.

Mindez fokozatos kivezetést jelent, tehát nem azt, hogy egy csapásra eltűnnek a büfékből és a közértekből az egyszer használatos műanyag villák vagy tányérok, de a csomagolásgyártóktól ilyeneket venni már nem lehet. A felsorolt termékek környezetbarátabb változatai természetesen továbbra is forgalmazhatók a papír szívószáltól a fa evőeszközökön át a tartós fültisztító pálcikáig.

A boltokban ma még nyakló nélkül használt műanyag zacskók közül a 15 mikronnál vékonyabbak maradhatnak, de azok termékdíját jelentősen 57 forint/kilogrammról 1990 forint/kilogrammra emelik, így még inkább ajánlatos lesz alternatív csomagolóanyagokkal felszerelkezve vásárolni. Az ennél vastagabb, de biológiailag lebomló zacskók termékdíja 500 forint lesz kilogrammonként. Mindez vélhetően a kutyapiszok összeszedésére szolgáló zacskók árát is befolyásolja majd.

Plasztik Föld és ember

A törvény és a rendelet az európai uniós szabályokkal való jogharmonizációt szolgálja, és bizonyos mértékig túl is mutat azokon. Az Európai Parlament 2019. márciusban elsöprő többséggel szavazta meg egyes egyszer használatos műanyag tárgyak betiltását. Ebben még nem nevesítették a műanyagzacskókat, igaz, az oxo-degradációs ( oxigénnek, hőnek és nedvességnek kitéve valamelyest lebomló, de mikrobiális szinten nem bomló) műanyagokat igen. Magyarországon eddig nem volt érvényben hathatós intézkedés a műanyagzacskók használatának csökkentésére, pedig ez a mindennapi tárgy bizonyul az óceánok egyik fő szennyezőjének.

A leggyakoribb műanyagszemetek közé tartoznak természetesen az italos palackok is, ezeknek a tiltásáról azonban nincs szó. A 2019-es szavazáson az európai parlament arról rendelkezett, hogy a tagállamoknak 2029-ig a palackok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, és a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékban, 2030-ra pedig legalább 30 százalékban újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk.

Az Európai Bizottság szerint a tengeri szemét 80 százaléka műanyag. Lassú lebomlása miatt a műanyag világszerte felgyűlik a tengerekben, az óceánokban és a partokon. A Qubit is többször beszámolt arról, hogyan köszön vissza a műanyag és maradéka, a mikroműanyag a tengeri állatok szervezetében, néha egészen drámai eseteket produkálva. Az elmúlt egy-két évben a mikroműanyag jelenlétét már emberi szervekben, terhes nők méhlepényében, a méhekben, az ivóvízben és a légkörben is kimutatták.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás