Kétszer annyi EU-s állampolgár szeretne letelepedni Nagy-Britanniában, mint korábban gondolták, köztük 140 ezer magyar
Június 30-án lejárt a határidő, de bizonyos feltételekkel még mindig jelentkezhetnek az Európai Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) állampolgárai letelepedési engedélyért Nagy-Britanniában. A jelentkezések száma meglepően magas volt, de a magyarok közül viszonylag kevesen, mindössze 140 ezren igényeltek letelepedett státuszt.
A brit kormányzat július 1-én 28 napos határidejű figyelmeztetéseket kezdett el kiadni a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgároknak arról, hogy jelentkezzenek a programba. Azt is bejelentették, hogy aki a határidőig jelentkezett, annak megmaradnak a jogai addig, ameddig elbírálják a kérelmét. Aki viszont ezt nem tette meg, és a következő időszakban sem pótolja, elveszíti a munkavállaláshoz, albérlethez és egészségügyi ellátáshoz való jogát, illetve később külön vízumra lehet szüksége ahhoz, hogy ezeket gyakorolja.
Többen vannak, mint gondolták
A Brexit idején nemcsak a brit kormány, de maguk az érintettek is 3 millió körülire becsülték az Egyesült Királyságban élő EU-s és EGT-s állampolgárok számát - erre utal, hogy a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok 2016-ban alakult jogvédő szervezetét The 3 Millionnak, azaz A 3 milliónak nevezték el. 2019 májusában, a letelepedési program nyitásakor pedig 3,7 millióra tették a potenciális jelentkezők számát (az íreket leszámítva).
Ehhez képest 2021. május 31-ig, azaz egy hónappal a jelentkezési határidő vége előtt 5,3 millióan jelentkeztek, és mivel vannak, akik vagy az utolsó hónapra hagyták ezt, vagy lemaradnak a határidőről. Az elmúlt években tehát 6 millió EU-s és EGT-s állampolgár élt életvitelszerűen az Egyesült Királyságban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a 66 millió lakosú Nagy-Britanniában jelenleg is 9 százaléknyi EU-s állampolgár él, ugyanis a letelepedési engedély igényléséhez nem kell az országban tartózkodni. Elég azt igazolni, hogy az igénylő az elmúlt 3 és 5 évben a jelentkezéshez megfelelően “elég sokat”, fél évnél többet töltött évente az országban.
A letelepedési engedélyért folyamodók között két nemzet képviseltette magát kiemelkedő számban, a lengyel és a román: a 2021. március végi adatok szerint 975 ezer lengyel és 918 ezer román állampolgár jelentkezett (őket az olaszok, a portugálok és a spanyolok követik negyed- és félmillió közötti számban). A 2021 márciusáig feldolgozott jelentkezések között 907 ezer sikeres lengyel és 808 ezer sikeres román jelentkezés volt (97 és 95 százalékos sikerráta). A folyamat végére a jelentkező lengyelek és románok száma is elérheti az 1 milliót.
Kicsinek tűnő, de érdekes különbség a két nemzet között, hogy a lengyelek között nagy túlsúlyban van a letelepedett (settled) státuszt kapók aránya, míg a románok között a letelepedés előtti (pre-settled) - hasonló, de kicsit kevesebb joggal járó - státuszt megszerzők vannak túlsúlyban. A jelentkezési szabályok miatt ebből arra lehet következtetni, hogy a most kint élő románok túlnyomó többsége 2016-2018 között költözött ki, és többet jár haza, míg a lengyelek inkább 2016 előtt óta, és románoknál folyamatosabban élnek az Egyesült Királyságban.
Hol vannak a magyarok?
A részletes adatok iránt érdeklődők számára a legérdekesebb az a táblázat, amely negyedévente nemzetiség, életkor, és jelentkezési helyhez tartozó önkormányzat szerinti bontásban is közzéteszi a jelentkezéseket és azok kimenetelét. A BBC egy június végi cikkében azt is bemutatta, hogy melyik megyében hány százalékkal él vagy élt több EU-s és EGT-s állampolgár, mint várták. (Nagy-Britanniában 380 önkormányzat van, és ezek mindegyikében követhető, hányan jelentkeztek az EU 27 nemzetiségéből és a 4 EGT-tagállamból.)
2021. márciusáig 140 ezer magyar állampolgár jelentkezett letelepedési engedélyért, közülük 125 ezren Angliába, 8 ezren Skóciába, a többiek Wales-be és Észak-Írországba. Ezzel a 10. legnépesebb európai nemzet vagyunk Nagy-Britanniában a letelepedések számát nézve. A magyar jelentkezők közül 123 ezren voltak 18 és 64 év közöttiek, 15 ezren ennél fiatalabbak, és csak 1300-an ennél idősebbek. A jelentkező magyarok 97,4 százalékban jártak sikerrel, ami azonos a lengyelek arányával.
A legtöbb magyar letelepedő London Barnet, Brent és Heringay régiójában volt, itt egyenként 3 ezer felett voltak a magyar jelentkezők. A magyarok számát tekintve az első hat helyezett London egy-egy régiója (London egyébként összesen 33 körzetre van osztva a statisztikában), ezt követi a skót főváros, Edinburgh, ahol 1900 magyar nemzetiségű akart letelepedni, aztán az angliai Bolton, majd Bristol következik 1800 körüli jelentkezővel. Birminghamben, Manchesterben és egyéb angliai nagyvárosokban is elmaradnak ettől a számok. Boltonban egyébként az összes letelepedést kérő EU-s és EGT-s állampolgár több mint 8 százaléka magyar.
A 140 ezer magyar állampolgár a korábbi Magyarországon elterjedt becslésekhez képest alacsonyabb számot mutat a Nagy-Britanniában élő magyarokról. Nem sokan fordultak 2021. május 31-i a hatóságokhoz a kint élő magyarok közül: vagy nem akarnak letelepedni, vagy jelenleg kevesebb magyar állampolgár él Nagy-Britanniában, mint gondoltuk.
Jelentkezési nehézségek
A brit Munkáspárt szerint meg kellett hosszabbítani a határidőt, hogy mindenki tudjon jelentkezni. Állításuk szerint jelenleg a sérülékeny csoportok, például az idősek, az internet-hozzáféréssel nem rendelkezők vagy a mentális betegségekben szenvedők nem kaptak elég segítséget a jelentkezéshez, és ezért augusztustól elveszíthetik sok közszolgáltatáshoz, például az egészségügyi ellátáshoz való jogukat.
Az biztos, hogy gondot jelentett, ha egy jelentkezőnek a személyi igazolványa és útlevele is lejárt, és adódhattak nehézségek a gyerekek bejelentése körül is. A bevándorlók kisgyerekei ugyanis gyakran nem brit állampolgárok, és nincs személyazonosító igazolványuk az állampolgárságuk helyéről sem. A BBC egy magyar férfit is megszólaltatott a nehézségekről, aki elmondta, hogy felesége személyije lejárt, gyermekének pedig még nincs igazolványa, ezért a hatóság egy 39 oldalas nyomtatványt küldött neki, amit postán kell visszaküldenie, hogy a gyermeke legális státuszban maradhasson Angliában. Az utolsó napon, június 30-án 50 ezren jelentkeztek letelepedési engedélyre, és még most is jelentkezhetnek azok, akiknek “észszerű indokuk” van arra, hogy miért nem tudták tartani a múlt hónapban lejárt határidőt.
A szerző a Fővárosi Önkormányzat közgazdasági szakreferense.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: