Június 30-án lejárt a határidő, de bizonyos feltételekkel még mindig jelentkezhetnek az Európai Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) állampolgárai letelepedési engedélyért Nagy-Britanniában. A jelentkezések száma meglepően magas volt, de a magyarok közül viszonylag kevesen, mindössze 140 ezren igényeltek letelepedett státuszt.

A brit kormányzat július 1-én 28 napos határidejű figyelmeztetéseket kezdett el kiadni a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgároknak arról, hogy jelentkezzenek a programba. Azt is bejelentették, hogy aki a határidőig jelentkezett, annak megmaradnak a jogai addig, ameddig elbírálják a kérelmét. Aki viszont ezt nem tette meg, és a következő időszakban sem pótolja, elveszíti a munkavállaláshoz, albérlethez és egészségügyi ellátáshoz való jogát, illetve később külön vízumra lehet szüksége ahhoz, hogy ezeket gyakorolja.

Többen vannak, mint gondolták

A Brexit idején nemcsak a brit kormány, de maguk az érintettek is 3 millió körülire becsülték az Egyesült Királyságban élő EU-s és EGT-s állampolgárok számát - erre utal, hogy a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok 2016-ban alakult jogvédő szervezetét The 3 Millionnak, azaz A 3 milliónak nevezték el. 2019 májusában, a letelepedési program nyitásakor pedig 3,7 millióra tették a potenciális jelentkezők számát (az íreket leszámítva).

Ehhez képest 2021. május 31-ig, azaz egy hónappal a jelentkezési határidő vége előtt 5,3 millióan jelentkeztek, és mivel vannak, akik vagy az utolsó hónapra hagyták ezt, vagy lemaradnak a határidőről. Az elmúlt években tehát 6 millió EU-s és EGT-s állampolgár élt életvitelszerűen az Egyesült Királyságban, ez azonban nem jelenti azt, hogy a 66 millió lakosú Nagy-Britanniában jelenleg is 9 százaléknyi EU-s állampolgár él, ugyanis a letelepedési engedély igényléséhez nem kell az országban tartózkodni. Elég azt igazolni, hogy az igénylő az elmúlt 3 és 5 évben a jelentkezéshez megfelelően “elég sokat”, fél évnél többet töltött évente az országban.

A letelepedési engedélyért folyamodók között két nemzet képviseltette magát kiemelkedő számban, a lengyel és a román: a 2021. március végi adatok szerint 975 ezer lengyel és 918 ezer román állampolgár jelentkezett (őket az olaszok, a portugálok és a spanyolok követik negyed- és félmillió közötti számban). A 2021 márciusáig feldolgozott jelentkezések között 907 ezer sikeres lengyel és 808 ezer sikeres román jelentkezés volt (97 és 95 százalékos sikerráta). A folyamat végére a jelentkező lengyelek és románok száma is elérheti az 1 milliót.

Kicsinek tűnő, de érdekes különbség a két nemzet között, hogy a lengyelek között nagy túlsúlyban van a letelepedett (settled) státuszt kapók aránya, míg a románok között a letelepedés előtti (pre-settled) - hasonló, de kicsit kevesebb joggal járó - státuszt megszerzők vannak túlsúlyban. A jelentkezési szabályok miatt ebből arra lehet következtetni, hogy a most kint élő románok túlnyomó többsége 2016-2018 között költözött ki, és többet jár haza, míg a lengyelek inkább 2016 előtt óta, és románoknál folyamatosabban élnek az Egyesült Királyságban.

Hol vannak a magyarok?

A részletes adatok iránt érdeklődők számára a legérdekesebb az a táblázat, amely negyedévente nemzetiség, életkor, és jelentkezési helyhez tartozó önkormányzat szerinti bontásban is közzéteszi a jelentkezéseket és azok kimenetelét. A BBC egy június végi cikkében azt is bemutatta, hogy melyik megyében hány százalékkal él vagy élt több EU-s és EGT-s állampolgár, mint várták. (Nagy-Britanniában 380 önkormányzat van, és ezek mindegyikében követhető, hányan jelentkeztek az EU 27 nemzetiségéből és a 4 EGT-tagállamból.)

2021. márciusáig 140 ezer magyar állampolgár jelentkezett letelepedési engedélyért, közülük 125 ezren Angliába, 8 ezren Skóciába, a többiek Wales-be és Észak-Írországba. Ezzel a 10. legnépesebb európai nemzet vagyunk Nagy-Britanniában a letelepedések számát nézve. A magyar jelentkezők közül 123 ezren voltak 18 és 64 év közöttiek, 15 ezren ennél fiatalabbak, és csak 1300-an ennél idősebbek. A jelentkező magyarok 97,4 százalékban jártak sikerrel, ami azonos a lengyelek arányával.

A legtöbb magyar letelepedő London Barnet, Brent és Heringay régiójában volt, itt egyenként 3 ezer felett voltak a magyar jelentkezők. A magyarok számát tekintve az első hat helyezett London egy-egy régiója (London egyébként összesen 33 körzetre van osztva a statisztikában), ezt követi a skót főváros, Edinburgh, ahol 1900 magyar nemzetiségű akart letelepedni, aztán az angliai Bolton, majd Bristol következik 1800 körüli jelentkezővel. Birminghamben, Manchesterben és egyéb angliai nagyvárosokban is elmaradnak ettől a számok. Boltonban egyébként az összes letelepedést kérő EU-s és EGT-s állampolgár több mint 8 százaléka magyar.

A 140 ezer magyar állampolgár a korábbi Magyarországon elterjedt becslésekhez képest alacsonyabb számot mutat a Nagy-Britanniában élő magyarokról. Nem sokan fordultak 2021. május 31-i a hatóságokhoz a kint élő magyarok közül: vagy nem akarnak letelepedni, vagy jelenleg kevesebb magyar állampolgár él Nagy-Britanniában, mint gondoltuk.

Jelentkezési nehézségek

A brit Munkáspárt szerint meg kellett hosszabbítani a határidőt, hogy mindenki tudjon jelentkezni. Állításuk szerint jelenleg a sérülékeny csoportok, például az idősek, az internet-hozzáféréssel nem rendelkezők vagy a mentális betegségekben szenvedők nem kaptak elég segítséget a jelentkezéshez, és ezért augusztustól elveszíthetik sok közszolgáltatáshoz, például az egészségügyi ellátáshoz való jogukat.

Az biztos, hogy gondot jelentett, ha egy jelentkezőnek a személyi igazolványa és útlevele is lejárt, és adódhattak nehézségek a gyerekek bejelentése körül is. A bevándorlók kisgyerekei ugyanis gyakran nem brit állampolgárok, és nincs személyazonosító igazolványuk az állampolgárságuk helyéről sem. A BBC egy magyar férfit is megszólaltatott a nehézségekről, aki elmondta, hogy felesége személyije lejárt, gyermekének pedig még nincs igazolványa, ezért a hatóság egy 39 oldalas nyomtatványt küldött neki, amit postán kell visszaküldenie, hogy a gyermeke legális státuszban maradhasson Angliában. Az utolsó napon, június 30-án 50 ezren jelentkeztek letelepedési engedélyre, és még most is jelentkezhetnek azok, akiknek “észszerű indokuk” van arra, hogy miért nem tudták tartani a múlt hónapban lejárt határidőt.

A szerző a Fővárosi Önkormányzat közgazdasági szakreferense.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kivándorló magyarok kétharmada azt mondja, hogy sokkal jobb neki külföldön, mint itthon volt

Rácz Johanna tudomány 2019. december 5.

Lehet, hogy 120, de az is lehet, hogy 650 ezer magyar települt külföldre az utóbbi években. Annyi biztos, hogy a fiatalok és a képzettek mennek el, bár 2016 óta csökken a kivándorlás Magyarországon. A kint élők túlnyomó többsége úgy érzi, jól járt, és legtöbbjüket ma már jobban érdeklik a befogadó ország hírei, mint a hazaiak – derült ki két friss kutatásból.

Nagy-Britanniában bonyolódik a munkavállalás és drágul az egyetem a magyaroknak a Brexit miatt

Vajna Tamás gazdaság 2021. február 26.

A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.