Ismeretlen ősi vírusokra bukkantak az Ohiói Állami Egyetem (OSU) kutatói, miközben a Tibeti-fennsík gleccsereiből származó jégminták 15 ezer éves magját elemezték. Az eredményeiket a Microbiome folyóiratban publikált kutatók azt remélik, hogy a különleges kórokozók vizsgálata hozzájárul a vírusok evolúciójának feltárásához, ami a mutálódásaikra való felkészülésben is jól jöhet.

„Ezek a gleccserek fokozatosan formálódtak, és számos szilárd és gáznemű anyaggal együtt sok vírus is lerakódott a jégrétegekben” – mondta a kutatást vezető Csung Csi-ping, az OSU sarkkör- és klímakutató intézetének munkatársa. Mint elmondta, a nyugat-kínai gleccsereket nem nagyon tanulmányozzák, pedig az ősi környezetek mintáit megörökítő jégben sok mindenre választ találhatna a tudomány.

A kutatók 1992 és 2015 között vételezett, a tibeti Guliya jégtakaróból származó mintákat vizsgáltak, amikről gyakorlatilag éves bontásban leolvasható, hogy mikor mi rakódott le a rétegeiben. A tiszta jég elérése érdekében a kifúrt minta külső rétegétől megszabadultak, majd etanol és steril víz segítségével még tíz millimétert lefaragtak belőle, hogy biztosan a korabeli állapotokat mutassa a jégtömeg.

A jégben megőrzött vírusok közül mindössze négy ismert, miközben legalább 28 féle új vírust tártak fel a kutatók – a vírusok több mint fele ráadásul az extrém környezet ellenére is túlélt a gleccserek mélyén. „Ezek a vírusok olyan gének jeleit mutatják, amelyek segítik őket abban, hogy hidegben is meg tudjanak fertőzni sejteket” – mondta a Cosmosnak Matthew Sullivan, az OSU mikrobiológia-professzora és a tanulmány társszerzője.

Míg az ismeretlen vírusok vizsgálata a vírusok evolúcióját segíthet feltárni, az OSU kutatói által a tiszta jégrétegek eléréséhez és azok mikrobiológiai elemzéséhez bevetett módszer akár azon tudósoknak számára is hasznos lehet, akik a Marson kutatnak az élet genetikai jelei után.

A gleccserek mélyén húzódó kórokozók tanulmányozása a klímaváltozás előrehaladtával egyre fontosabbá válik. „Nagyon keveset tudunk az ilyen extrém környezetben megbújt vírusokról és mikrobákról. Fel kell jegyeznünk, és meg kell értenünk, hogy mi húzódik odalent, és miként reagálnak a vírusok és a baktériumok az éghajlatváltozásra. Mi történik, amikor egy jégkorszakból egy meleg korszakba megyünk át?” – tette fel a kérdést a kutatásban szintén részt vett Lonnie Thompson.

Az elmúlt években többször figyelmeztettek arra a kutatók, hogy a klímaváltozás miatt lassan elkezd felolvadni a permafroszt, és ez a folyamat nemcsak a felmelegedést még jobban hajtó metánt ereszt majd a levegőbe, hanem mindenféle ősi betegséget is az emberek nyakába szakíthat ismeretlen vírusok vagy baktériumok formájában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: