Ki?

Mark Mattson a legrangosabb orvostudományi kutatásokkal foglalkozó amerikai egyetem, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem idegtudomány-professzora, aki sokáig vezette az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet idegtudományi kutatásait is. Legfőbb kutatási témája az időszakos böjtölés (intermittent fasting), amelynek hatásait a kognitív és a fizikai egészségre az elsők között tárta fel.

Mit?

Mióta egyre több betegséget kezelni tud az orvostudomány, és ezért egyre tovább élnek az emberek, sokkal többen érik meg azt az életkort (65–70 év fölött), ahol rohamosan megnő a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór) kockázata. Állatkísérletek bizonyítják, hogy az egészséges élettartam akár 30–40 százalékkal meghosszabbítható az energiabevitel csökkentésével – ennek egyik módja az étkezések számának csökkentése, vagyis az időszakos böjt.

Szinte minden vallásban találunk böjtre vonatkozó előírást, de Platón, Arisztotelész vagy Szókratész is a jobb fizikai és szellemi teljesítmény céljából böjtölt. A 16. század első felében élt Paracelsus, a modern orvostudomány egyik ősatyja szerint „a böjtölés a legjobb gyógyszer – a belső orvos”, míg Mark Twain egyszer azt mondta: „Egy kis éhezés többet segíthet egy átlagos betegnek, mint amire a legjobb gyógyszerek vagy a legjobb orvosok képesek.”

Az anekdotákon túl persze fontosabb a tudományos magyarázat, amit Mattson alaposan, de érthetően ad át: a böjtölés csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt, a napi három étkezés elhagyásával a szervezet átáll a zsírégetésre, és javulnak a kognitív képességek. Az előadásban egyszerre kerülnek elő olyan szakkifejezések, mint az agyi eredetű növekedési faktorok (BDNF) vagy a ketontestek, és fogalmazódnak meg gyakorlati tanácsok, mint például a Mattson által is javasolt 5:2 diéta, amikor a hét 5 napján történő szokásos étkezés mellett 2 napot böjtöl valaki – ez napi legfeljebb 500 kilokalória bevitelét jelenti.

Hol?

Mattson a Johns Hopkins Egyetem saját TEDx konferenciáján, 2014-ben tartott előadást a témában – tömörsége miatt most ezt választottuk, de aki bővebben is kíváncsi az időszakos böjt tudományos hátterére, annak érdemes megnézni/meghallgatni a Talks at Google csatornájára feltöltött egyórás interjút is a kutatóval.

Korábbi videóajánlók a Qubiten:

Videóajánló: Mi a biológiai háttere az egyes tetteinknek a legjobb és legrosszabb pillanatainkban?

Bodnár Zsolt tudomány 2022. március 5.

Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.

Videóajánló: Az agyunkat nem az igazságra tervezték

Bodnár Zsolt tudomány 2021. november 7.

A kognitív torzításokat és a racionalitást kutató Julia Galef szerint kétféle gondolkodásmód létezik: a katonai és a felderítői. Bár utóbbira, az igazság keresésére és az objektivitásra kellene törekednünk, a katonai elme már a nyelv szintjén is uralkodó, az érvek és a bizonyítékok pedig csak veszélyt jelentenek.

Videóajánló: A brit kémikus, akinek elmélete segíthet az élet eredetének megfejtésében

Tóth András tudomány 2022. március 19.

Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.