Videóajánló: A böjtölés nem üres életmódtrend, hanem az egészség megőrzésének tudományosan bizonyított módszere

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ki?

Mark Mattson a legrangosabb orvostudományi kutatásokkal foglalkozó amerikai egyetem, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem idegtudomány-professzora, aki sokáig vezette az amerikai Nemzeti Öregedéskutató Intézet idegtudományi kutatásait is. Legfőbb kutatási témája az időszakos böjtölés (intermittent fasting), amelynek hatásait a kognitív és a fizikai egészségre az elsők között tárta fel.

Mit?

Mióta egyre több betegséget kezelni tud az orvostudomány, és ezért egyre tovább élnek az emberek, sokkal többen érik meg azt az életkort (65–70 év fölött), ahol rohamosan megnő a neurodegeneratív betegségek (pl. Alzheimer- vagy Parkinson-kór) kockázata. Állatkísérletek bizonyítják, hogy az egészséges élettartam akár 30–40 százalékkal meghosszabbítható az energiabevitel csökkentésével – ennek egyik módja az étkezések számának csökkentése, vagyis az időszakos böjt.

Szinte minden vallásban találunk böjtre vonatkozó előírást, de Platón, Arisztotelész vagy Szókratész is a jobb fizikai és szellemi teljesítmény céljából böjtölt. A 16. század első felében élt Paracelsus, a modern orvostudomány egyik ősatyja szerint „a böjtölés a legjobb gyógyszer – a belső orvos”, míg Mark Twain egyszer azt mondta: „Egy kis éhezés többet segíthet egy átlagos betegnek, mint amire a legjobb gyógyszerek vagy a legjobb orvosok képesek.”

Az anekdotákon túl persze fontosabb a tudományos magyarázat, amit Mattson alaposan, de érthetően ad át: a böjtölés csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt, a napi három étkezés elhagyásával a szervezet átáll a zsírégetésre, és javulnak a kognitív képességek. Az előadásban egyszerre kerülnek elő olyan szakkifejezések, mint az agyi eredetű növekedési faktorok (BDNF) vagy a ketontestek, és fogalmazódnak meg gyakorlati tanácsok, mint például a Mattson által is javasolt 5:2 diéta, amikor a hét 5 napján történő szokásos étkezés mellett 2 napot böjtöl valaki – ez napi legfeljebb 500 kilokalória bevitelét jelenti.

Hol?

Mattson a Johns Hopkins Egyetem saját TEDx konferenciáján, 2014-ben tartott előadást a témában – tömörsége miatt most ezt választottuk, de aki bővebben is kíváncsi az időszakos böjt tudományos hátterére, annak érdemes megnézni/meghallgatni a Talks at Google csatornájára feltöltött egyórás interjút is a kutatóval.

    A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

    Korábbi videóajánlók a Qubiten: