Az évszázad üzlete: Elon Musk a szólásszabadság nevében megveszi kedvenc játszóterét, a Twittert
Ki gondolta volna, hogy az űrkutatás és a közlekedés után a közösségi média területére is Elon Musk hozza majd el a forradalmat? Persze egyelőre kérdéses, hogy nagy ígéreteiből mennyit vált be, és mennyire alakítja kedve szerint a szabályokat, ha lezárul az üzlet – egyelőre az biztos, hogy a Twitter igazgatótanácsa hétfőn elfogadta Musk ajánlatát a médiavállalat megvásárlására és zártkörűvé tételére. A teljes átvétel a felek szerint 2022 végéig megtörténik.
A Tesla és a SpaceX vezéreként, a világ leggazdagabb embereként és excentrikus hóbortjairól is ismert milliárdosnak meg kellett harcolnia kedvenc platformjának megszerzéséért, és csak a legutolsó ajánlatába ment bele a Twitter: Musk részvényenként 54,2 dollárt, összesen 44 milliárd dollárt fizet készpénzben a vállalatért, amiből 25,5 milliárd dollárt hitelből és kölcsönből fedez. Ez abszolút rekord a közösségimédia-cégek felvásárlásainak történetében.
Elon Musk és a Twitter neve persze már jóval a felvásárlás ötletének felmerülése előtt összefonódott egymással. Kaotikus tweetjei tízmilliókat szórakoztatnak vagy borzasztanak el, legyen szó mémek osztogatásáról vagy komplett tőzsdei részvényárfolyamok zsinóron rángatásáról. Részben az ezekből fakadó katasztrófaturizmusnak köszönhetően Elon Musk rendelkezik a 7. legtöbb (85,8 millió) Twitter-követővel a világon – az őt megelőző hatos névsora láttán nincs miért szégyenkeznie: Barack Obama, Justin Bieber, Katy Perry, Rihanna, Cristiano Ronaldo, Taylor Swift.
Mindenesetre ilyen szerelemüzletek ritkán születnek – ez nagyjából olyan, mintha Kim Kardashian felvásárolta volna az Instagramot, vagy PewDiePie a Youtube-ot.
Szeretlek is, meg nem is, ezért inkább megveszlek
Elon Musk és a Twitter különös tánca persze nem az áprilisi rohammal kezdődött. A milliárdos évek óta használja arra a platformot, hogy elmondja, hogyan lehetne jobban csinálni, és általában ugyanabba az irányba tartanak az eszmefuttatásai: a Twitter túl van szabályozva, és aránytalanul korlátozza a szólásszabadságot. Időről időre, persze látszólag csak poén szintjén, már a felvásárlás ötlete is felmerült.
Musk online önkifejezési rohamainak az évek során jogi és üzleti következményei is voltak. Amikor 2018-ban 12 fiú egy thai barlangban ragadt, a megmentésükre siető búvárt „pedo guy”-nak nevezte egy tweetjében, mire a férfi rágalmazás miatt pert indított Musk ellen – a másfél évig húzódó ügyből végül a milliárdos került ki győztesen. Szintén 2018-ban, a szmókerhumorral átitatott korszakának csúcsán posztolta, hogy „Fontolgatom a Tesla tőzsdei kivezetését, 420 dolláros árfolyamon”, amit a követőivel ellentétben az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) nem tartott olyan viccesnek, és befektetőinek megtévesztésével gyanúsította Muskot. Hogy elkerülje a nagyobb büntetést, Musk megállapodott a szabályozó szervezettel, többek között abban, hogy minden olyan tweetjéről, amelyben megemlítené a Teslát, a cég többi vezetőjével kell előre egyeztetnie.
Itt kezdődött igazán a szólásszabadságért folytatott harca, amit később felerősített az amerikai republikánus politikusok hasonló mozgalma (miszerint a mainstream közösségi média cenzúrázza a jobboldali hangokat), illetve a covidjárvány, amelynek legkaotikusabb hónapjai alatt rendszeresen kiállt az elnyomott kritikus szószólók mellett.
A folyamatos kritizálást 2022-ben már tettek is követték. Musk idén január 31-én szép csendben elkezdett Twitter-részvényeket vásárolni, és március 14-re már a részvények 5 százalékát magáénak tudta. Ez az a határ, ami után már jelentenie kell a tevékenységeit az SEC-nek, de Musk tíz nappal túllépte a kötelezettség határidejét – ez azért is problémás, mert ő is tudhatta, hogy a bejelentéssel ugrik majd egy nagyot az árfolyam, de így még tíz napig olcsón vásárolhatott tovább a részvényekből.
A szólásszabadság harcosának a Babylon Bee nevű konzervatív szatirikus híroldal Twitter-fiókjának felfüggesztése lehetett az utolsó csepp a pohárban. A fiók elérhetőségét március 20-án szüntette meg a platform, miután egy amerikai kormánytisztviselőt az év férfijának neveztek rajta – mivel a szóban forgó politikus transznemű nő, a Twitter szerint a poszt gyűlöletkeltő volt. A híroldalt vezető Seth Dillon szerint Musk az eset után felkereste őt, és arról beszélt neki, elképzelhető, hogy meg kell vennie a Twittert. Március 24-én el is indította a Twitter elleni hadjáratát.
- Március 24: „Aggódom, hogy a Twitter algoritmusának de facto elfogultsága nagy hatással van a nyilvánosságra; a Twitter algoritmusának nyílt forráskódúnak kellene lennie.”
- Március 25: „A szólásszabadság elengedhetetlen egy működő demokráciában. Szerinted a Twitter szigorúan betartja ezt az elvet?”
- Március 26: „Szükség van egy új platformra? Komolyan elgondolkodom ezen.”
Miután követőit megszavaztatta ezekről, a többség inkább arra buzdította, hogy vegye meg a Twittert – ekkor még nem volt nyilvános, hogy már nyakig benne van a dologban. Csak április 4-én lett nyilvános az addigra már 9,1 százalékos részesedése, amivel a cég legnagyobb részvényesének tudhatta magát. A Twitter meg is hívta az igazgatótanácsba, és bár először elfogadta a tagságot, néhány nappal később meggondolta magát – ebben az is közrejátszhatott, hogy az igazgatótanács tagjaként nem szerezhetett volna 15 százaléknál nagyobb részesedést a vállalatban.
Musk április közepén Vancouverben, egy TED konferencián járt, ahol először kellett személyesen is beszélnie a Twitter-üzletről. Mint elmondta, a platform egyfajta online főtérré vált, ezért az egyenlőség jegyében nagyon fontos biztosítani, hogy a törvény keretein belül mindenki szabadon beszélhessen, és tudjon is arról, hogy ezt megteheti – vagyis a cenzúra mellett az öncenzúrát is kárhoztatta az újdonsült közösségimédia-császár. Azt is hangsúlyozta, hogy az üzlet neki nem a pénzről szólt, a Twitter megvásárásából nem számít hatalmas profitra, egyedül a civilizáció jövője számít: „Meggyőződésem, hogy rendkívül fontos, hogy legyen egy olyan nyilvános platform, amely maximálisan megbízható, és széles körben befogadó.”
Szelektív szólásszabadság és más hangzatos tervek
Arról, hogy Musknak mennyire szívügye valójában a szólásszabadság, megoszlanak a vélemények. A Tesla vezéreként minden távozó munkavállalóval szigorú titoktartási szerződést íratott alá, amely külön pontban tiltja, hogy valaha is nyilvánosan becsméreljék a céget, annak termékeit, munkatársait, részvényeseit vagy partnereit. Mindezt úgy, hogy a Tesla történetét végigkísérik a zaklatási, diszkriminációs vagy a nem biztonságos munkakörülményekből fakadó botrányok, amelyekről nem szabad beszélniük a dolgozóknak.
Musknak a sajtószabadságról szintén egyedi véleménye van, legalábbis a nyugati normák szerint: a személyéről vagy cégeiről írást közlő újságírókkal helyszíni riport esetén titoktartási szerződést írat alá, a legtöbb esetben pedig csak úgy jelenhet meg olyan cikk, amelyben megszólal, hogy azt megjelenés előtt jóváhagyja. Még a vásárlók szólásszabadsága sem szent, a Tesla legalábbis arra kérte ügyfeleit, hogy ne posztoljanak kritikus tartalmakat a tavaly tesztelésre bocsátott önvezető szoftverről (FSD Beta) – ezt a kitételt csak akkor oldották fel, amikor látták, hogy a felhasználók nem igazán akarják betartani.
Mindezek ellenére, ha úgy tartja kedve, Musk a végletekig kiáll a szólásszabadság mellett, ahogy tette például akkor, amikor az Ukrajnának biztosított műholdas internetszolgáltatását próbálták mentesíteni az orosz propagandától. „A Starlinket néhány kormány (nem Ukrajna) arra utasította, hogy blokkolja az orosz hírforrásokat. Nem teszünk ilyet, hacsak fegyvert nem fognak a fejünkhöz. Bocsánat, hogy a szólásszabadság abszolutistája vagyok” – tweetelte március 5-én.
Arról tehát egyelőre nem sokat tudni, hogy mit is kezd majd Musk a Twiterrel, de eddigi megnyilatkozásai alapján az alábbi négy pontban foglalható össze a víziója:
- Szólásszabadság a végletekig – ezt a fentiekben tárgyaltuk.
- Az algoritmus nyílt forráskódúvá tétele. Musk szerint a Twitter algoritmusa elfogult módon erősítik vagy rontják az egyes tweetek és fiókok rangsorát, és nem tudni, hogy mi alapján kerül valamilyen tartalom a felhasználók elé. Az algoritmust a Githubon tenné közzé. Szakértők szerint ez ajándék lenne azoknak, akik szeretnék kijátszani a rendszert.
- Leszámolás a botokkal és a spamekkel. Ez nem nagy újdonság, a Twitter évek óta harcol a bothadseregekkel, és nincs arra utaló jel, hogy Musknak jobb eszközök lennének a kezében. A jó és a rossz botok elkülönítése is nagy problémát jelenthetne, ráadásul az átláthatóság növelése, a nyílt forráskód hajszolása a botoknak is kedvez. De legalább nem lesz több csaló kriptofiók, amely Musk képmásával szedi meg magát Twitter-kommentekben.
- Az emberi felhasználók azonosítása. Részben összefügg az előző ponttal, de ennek részleteit még kevésbé bontotta ki Musk. Valószínűleg nem CAPTCHA-szerű igazolásról beszél, ami azt jelentené, hogy valamilyen valós dokumentumhoz, igazolványhoz kötné a regisztrációt. Ez egyesek szerint az internet egyik alapelvébe, az anonimitás szentségébe gázolna bele, mások szerint azonban ez az elv a trollok, botok és más káros szereplők miatt meghaladott.
További spekulációk szerint Elon Musk fizetőssé tenné a Twittert a hirdetésmentesség érdekében, még hosszabb tweetek közlését tenné lehetővé, és persze utólag szerkeszthetővé tenné a posztokat. Utóbbi egyébként eddig is a Twitter tervei között szerepelt, ráadásul Musk már a lépés részleteit is felvázolta: a közzététel után csak rövid ideig lehetne változtatni a tweetek szövegén, és a fontos mutatók (retweetek, kedvelések) nullára ugranának vissza minden szerkesztés után.
A szabályozók nem örülnek, de lesz-e exodus?
Szinte a megállapodással egy időben fogadták el az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályát (DSA), amely a platformok tartalommoderációjának, az álhírekkel szembeni fellépésének és a felhasználók biztonságban tartásának szabályozását garantálja, ezek elmaradása esetén pedig a globális bevételek 6 százalékának megfelelő bírsággal fenyeget. Az EU belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton a Financial Timesnak adott interjújában hívta fel Musk figyelmét a szabályok betartására. A szakértők arra számítanak, hogy Musk nehezen tudja majd tartani magát a szólásszabadság sokkal kifinomultabb európai értelmezéséhez, és amíg azt látja, hogy megúszhatja a szabályozás minimalizálását, meg is fogja tenni – főleg, hogy maga is elismerte, hogy ez az üzlet neki nem a pénzről szól.
A Digital Rights Watch (DRS) nevű ausztrál csoport szerint Musk nem igazán érti, hogy amikor szólásszabadságról beszél, akkor valójában hatalmi problémákat pedzeget. „Miközben fontos a szólásszabadság, figyelembe kell venni a hatalmi aszimmetriákat és más akadályokat, amelyek miatt az emberek nem beszélhetnek szabadon” – mondta a DRS elnöke, Lizzie O'Shea a Guardiannek. Szerinte Musk szólásszabadság-értelmezése alapján a gazdag és hatalommal rendelkező felhasználók felé billenti a mérleg nyelvét, akik aztán elhallgattathatják vagy zaklathatják kritikusaikat. „Musk javasolt tartalommoderálási megközelítése valószínűleg kevésbé biztonságos hellyé teszi a Twittert sokak számára, miközben lehetővé teszi, hogy erőteljes dezinformációs és propagandakampányok terjedjenek ellenőrizetlenül.”
Jack Dorsey, a Twitter társalapítója és korábbi vezérigazgatója hétfőn azt írta, hogy bár elvben nem gondolja, hogy bárkinek is hatalommal kellene rendelkeznie a Twitter felett, ami inkább közjószág, mint vállalat, de ha van valaki, aki a vállalati létből fakadó problémákat orvosolni tudja, az Elon Musk. „Elon az egyedüli, akiben megbízok. Bízom a küldetésében, hogy kiterjessze a tudatosság fényét” – írta.
Bár a megállapodás hírére többen jelezték, hogy akkor ennyi volt, otthagyják a Twittert, a közösségi média történelme jól mutatja, hogy az ilyen egyéni akciókból sosem lesz tömeges megmozdulás, hiába fenyegetnek kivonulással. A cég néhány dolgozója a Musk ősellensége, Jeff Bezos tulajdonában álló Washington Postnak panaszkodott arról, hogy Musk felrúghatja mindazt, amin legalább a járvány óta dolgoznak a cégnél, vagyis a tweetek és a megosztott tartalmak tényellenőrzését és az abból fakadó moderálási szokásokat, amik nem férnek bele a milliárdos szólásszabadságeól alkotott képébe.
Az üzletet bíráló amerikai (demokrata) politikusok pedig valószínűleg ugyanúgy nem fogják otthagyni a platformot, ahogy a Twitter balra húzását kritizáló republikánusok sem tették eddig – a kiélezett politikai helyzetben egyszerűen mindkét oldalnak túl nagy szüksége van arra, hogy üzeneteik a lehető legtöbb embert elérjék.
Ahogy minden bizonnyal az adatvédelmi aggályok sem fogják megrengetni a nagyjából 200 milliós aktív felhasználói bázist. Pedig talán ez a legnagyobb változás, ami már most látszik: azzal, hogy a Twitter Elon Musk magáncégévé válik, az egyébként anonim felhasználók összes adata a világ leggazdagabb emberének kezében összpontosul majd – és itt nemcsak IP-címekről meg mindenféle metaadatokról van szó, hanem például az üzenetek tartalmáról is, azok ugyanis nem rendelkeznek végpontok közötti titkosítással.
„Elon Musk most szó szerint a Twitter királya. Semmi sem akadályozza meg abban, hogy hozzáférjen az üzeneteidhez, vagy átadja őket egy kormánynak – mondjuk egy olyan országénak, ahol a Tesla üzleti tevékenységet próbál folytatni” – mondta a Wirednek Evan Greer, a Fight for the Future nevű digitális jogvédő csoport munkatársa. Mint elmondta, a kínai kormány például híres arról, hogy a nyilvános és a magánjellegű kommunikáció ellenőrzését a technológiai vállalatoktól is elvárja, és ilyen követelésekkel nyilvánvalóan könnyebben fordulhat egy zártkörű magáncéghez, mint egy tőzsdén jegyzett részvénytársasághoz. Kína eddig is nagy erőfeszítéseket tett a Twitter cenzúrázására, és azt Jeff Bezos sem felejtette el megemlíteni a felvásárlás hallatán, hogy Musk komoly üzleti tevékenységet folytat az országban – a Tesla kínai üzletága 13,8 milliárd dolláros bevételt generált 2021-ben. Az már egy harmad Twitter.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: