A fodros kelt már a magzatok is utálják, a fintorgásuk legalábbis erre utal

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Elsőként vizsgálták magzatok ízérzékelését és ízekre adott reakcióit brit kutatók, akik arra jutottak, hogy a fodros kel elleni hadakozás már a születésük előtt jellemző a gyerekekre. A Durhami Egyetem kutatói szerint most először sikerült bizonyítékot találni rá, hogy a magzatoknak is határozott ízérzékelése és ízpreferenciái vannak. A kelkáposztát például többnyire határozottan utálják, és erre egyértelmű grimaszokkal hívnák fel a figyelmet, ha lenne, aki nézné arckifejezésüket.  Prof Nadja Reissland, from Durham University, co-author of the research.

A magzatvízből a fejlődő magzatok éppúgy részesülnek az édesanyjuk által fogyasztott ételek aromáiból és illatából, mint az, aki az ételt fogyasztja. Az ízlelőbimbók a terhesség 14. hetétől, míg a szagérzékelő receptorok a 24. hetétől képesek érzékelni az anya által elfogyasztott ételek ízét és aromáját. A tanulmányukat a Psychological Science szaklapban publikáló brit kutatócsoport 70 terhes nő méhében fejlődő magzat ízpreferenciáit vizsgálta ultrahangos képalkotó eljárás segítségével. 

A nőket két csoportra osztották, az egyik csoport porított sárgarépát, míg a másik porított kelt nyelt le, majd 20 perccel később ultrahanggal követték, hogy fogadta leendő gyermekük a menüt. Kontrollcsoportnak 30 olyan ultrahangfelvételt használtak, amelyen a magzatok nem voltak kitéve sem a sárgarépa, sem a fodros kel ízének. A kutatócsoport kínosan ügyelt arra, hogy a porított zöldségeket lenyelő nők étrendje amúgy kiegyensúlyozott legyen, vagyis nem olyanokat válogattak be, akik amúgy soha életükben nem ettek még fodros kelt (vagy sárgarépát). A vizsgálatot a terhesség 32. és 36. hetében végezték.

A kelkáposztát fogyasztó anyák magzatai kétszer gyakrabban vágtak olyan arcot, mint akik menten sírva fakadnak, mint azok a magzatok, akiknek az anyja répát vagy semmit nem fogyasztott. A sárgarépa fogadtatása jóval pozitívabb volt, a magzatok nagy része szemmel láthatóan örült az édeskés zöldség ízének. A kutatócsoport arra készül, hogy a születésük után is vizsgálja a csecsemők kelre adott reakcióit. Azt remélik, hogy kevésbé lesznek elutasítóak azok, akik már magzat korukban ismerkedtek az enyhén kesernyés zöldség ízével. 

Korábbi kutatások szerint egyébként, a hozzátáplálás elkezdését követően kevésbé válogatósak azok a csecsemők, akiknek az édesanyja gyakran és sokféle zöldséget fogyasztott a terhessége alatt. A mostani vizsgálatnak viszont súlyos hiányossága, hogy azoknak a kontrollcsoportot alkotó magzati felvételeken szereplő anyák általános étrendjéről semmit nem tudni.

A kutatócsoport egyik tagja, Nadja Reissland korábban dohányzó és nem dohányzó anyák magzatainak arckifejezését is vizsgálta. Akkor az derült ki, hogy a magzati életük során a cigarettában lévő anyagoknak, illetve dohányfüstnek kitett magzatok gyakrabban takarják el az arcukat, mint azok, akik nem találkoznak ilyen hatásokkal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: