A Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium, ahová a kormány nemrég besuvasztotta az oktatásügyet, nekifogott a közoktatás átalakításának – ennek az egyik első jele a rendszeres, éves szintű teljesítményértékelés bevezetésének terve, ami a pedagógusokra és az intézményvezetőkre vonatkozik. A Qubit birtokába jutott dokumentumokban foglalt tervek megvalósításának hamarosan nekifognak, és a pilot projekt lezárulta után szeptembertől várhatóan élesben működik majd az új értékelési és bérezési rendszer.

A minisztérium 2022 júniusában és szeptemberében, egy kétkörös kérdőíves kutatásban mérte fel a pedagógusok véleményét az oktatás legfontosabb kérdéseiről – az első kérdőívet 24 ezren (a pedagógusok 15 százaléka), a másodikat 33 ezren (24%) töltötték ki. A kutatásban már felmerült az intézményen belüli és a külső teljesítményértékelés szükségessége:

• a válaszadók 75 százaléka legalább közepesen egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat szakmai fejlődésre és jobb munkavégzésre ösztönzi a rendszeres visszajelzés,
• 82 százalékuk legalább közepesen egyetértett azzal, hogy a teljesítmény mérésében a külső és a belső értékelésnek is fontos szerepe van,
• 70 százalékuk pedig azzal is egyetértett, hogy a pedagógusok díjazásában a jövőben figyelembe kell venni a teljesítményértékelést, hogy a munkájuk minősége alapján kapjanak differenciált bérezést.

Januárban már kiszivárgott egy tervezet a teljesítményértékelési rendszer bevezetésére. Ennek lényege az volt, hogy a külső minősítés mellé elindítanának egy évente elvégzendő belső értékelési folyamatot is, amelynek lényege, hogy a pedagógusoknak a tanév elején ki kell tűzniük maguk elé három teljesítménycélt. Ezek teljesülését a tanév végén az igazgató értékelné, míg az iskolaigazgatók értékelését az intézmény fenntartója végezné. Már ebben az első tervben szerepelt a bérdifferenciálás koncepciója is: a legjobban teljesítő pedagógusok felső 20 százaléka béremelést kapna jutalmul, míg a legrosszabbul teljesítő 20 százaléknak csökkentenék a fizetését.

A tervezet nem aratott osztatlan sikert szakmai körökben. A szakszervezetek szerint a feltételek nélkül meghatározott teljesítménycélok ahhoz vezetnének, hogy a tanárok látszateredményeket hajszoljanak, míg az igazgatók kényükre-kedvükre alakíthatnák a tanárok bérét. Ráadásul az, hogy egy szubjektív kritériumrendszer alapján valakitől elvesznek pénzt, amit másnak odaadnak, könnyen egymás ellen fordíthatja a tantestületek tagjait, így a rendszer a tanártársadalom megosztását szolgálja, és a lojalitást jutalmazza. Radó Péter oktatáspolitikai szakértő a Telexnek azt mondta, hogy míg egy normális teljesítményértékelési rendszer célja a visszajelzés és a fejlődés, a minisztériumi terv csak büntet és jutalmaz. Szerinte a minisztériumi koncepció „a száz évvel ezelőtti ipari tömegtermelés teljesítményértékelési logikáján alapszik, ami az oktatásban száz évvel ezelőtt is nonszensz lett volna. Összességében egy dilettáns baromság”.

A Qubithez eljutott a Belügyminisztérium frissített tervezete, amely még nagyobb, 25 százalékos béreltérítésre ad lehetőséget, és annak ellenére nem tartalmazza továbbra sem a pedagógiai szakszervezetek javaslatait, hogy a megvalósítására benyújtott uniós pályázat dokumentumában (EFOP Plusz) az oktatás minden, a kormányzati kommunikációban váltig tagadott problémáját elismeri a finanszírozás reményében.

De milyen alapvető problémák övezik a pedagógusbéreket, és lehetséges-e, hogy a Belügyminisztérium terve nem enyhíti a gondot, hanem még rá is tesz egy lapáttal?

Úgy emelték a tanárok fizetését, hogy annak értéke tovább csökkent

Bár Pintér Sándor a december közepén tartott oktatási „konzultációján” (kérdezni nem lehetett, véletlenül maga a miniszter is eligazításnak nevezte az eseményt) 10 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak, de mire aznap este kijött a rendelet, a munkabér emeléséről már szó sem volt – az előző évekhez hasonlóan ismét csak a béren felül járó, úgynevezett ágazati szakmai pótlékot emelte a kormány, ezúttal 20-ról 32 százalékra. Ez ugyan valóban azt jelenti, hogy január 1-től 10 százalékkal nőtt a pedagógusok keresete, csakhogy az emelés mértéke még az inflációt sem tudta követni (tehát a reálbérük csökkent), ráadásul a bérrel ellentétben a pótlék nem számít bele a későbbi juttatások, például a 25, 30 és 40 év munkaviszony után járó jubileumi jutalom összegének alakulásába.

Az oktatói bérekkel kapcsolatos problémák a pedagógus életpályamodell 2013-as bevezetésével kezdődtek. Ekkor az alapbéreket az aktuális minimálbérhez viszonyítva határozták meg: a középfokú végzettségű pályakezdőknek a minimálbér 120 százaléka járt, míg főiskolai (BA/BSc) és egyetemi (MA/MSc) végzettséggel a minimálbér 180 és 200 százalékát lehetett zsebre tenni. Ezt a rendszert 2015-ben már meg is változtatták: ekkor vezették be az úgynevezett vetítési alapot, ami a 2014-es minimálbérnek (101 500 forint) felel meg. Innentől kezdve tehát már nem a mindenkori minimálbér, hanem a vetítési alap összegét kell megszorozni a végzettség és a különböző besorolási kategóriák szorzóival.

Vagyis a pedagógusok garantált fizetése máig a 2014-es, 101 500 forintos minimálbérhez van rögzítve, miközben a minimálbér azóta több mint a duplájára, 232 ezer forintra nőtt. Így 2019 óta az sem ritka, hogy a tanárok fizetését ki kell egészíteni, hogy elérje a garantált bérminimumot.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már a tavalyi, tíz százalékpontos pótlékemelést is megalázónak tartotta, és ezt a PSZ egy közel 5500 pedagógus által kitöltött kérdőívvel támasztotta alá: a válaszadók 97,7 százaléka kevésnek tartotta az emelés mértékét, és a felmérés azt találta, hogy hosszabb távon átlagosan 54 százalékos alapbéremeléssel lennének elégedettek. A szakszervezetek végül 45 százalékos azonnali alapbéremelést követeltek. Rétvári Bence államtitkár szerint az EFOP Plusz révén már most garancia van arra, hogy ha Magyarország megkapja az uniós forrásokat, még idén 21 százalékosra nőhet a 10 százalékos béremelés, 2025-re pedig a 75 százalékot is elérheti – igaz, Rétvári béremelésként hivatkozik a 10 százalékos ágazatipótlék-emelésre is, így nem tudni, valóban az alapbért tervezik-e emelni a jövőben.

„A XXI. század kihívásaira reagáló köznevelés megteremtésének elengedhetetlen feltétele a pedagógusok bérszínvonalának tartós rendezése. (...) Konkrét célunk az, hogy a pedagógus átlagbér 2025-re elérje a magyarországi diplomás átlagbérnek a 80 %-át” – áll az EFOP Plusz pályázatban, de a PSZ és a PDSZ szerint a támogatás megszerzéséhez szükséges vállalások teljesítésével hadilábon áll a kormány. Miközben azt ígéri, hogy a legnagyobb szakmai szervezetekkel konzultál, valójában csak házi és baráti szervezeteket von be a tervezésbe. Emellett a szakszervezetek a bérrendezés részleteit sem látták, ráadásul a teljesítményértékelési rendszer kidolgozásában sem vettek részt. Ha részt vettek volna, talán nem kerülnek ilyen mondatok a pályázatba: „...biztosítani kell a minőségi teljesítmény differenciált elismerését, mely által a pedagóguspálya vonzóbbá válik, elősegítve ezzel a pedagógusok fenntartható utánpótlását.”

Szubjektív célok és a negatív illetményeltérítés réme

A Népszava szerdán ismertette azt a teljesítményértékelési rendszert bemutató belügyminisztériumi tervezetet, amelynek egy változata a Qubithez is eljutott. Ebben már részletesen is szerepel, hogyan kell a pedagógusoknak és az igazgatóknak lefolytatniuk minden tanévben az értékelési folyamatot. A program idén szeptembertől indulna élesben, de előtte pilot, vagyis próbaidőszakot is tartanak, amit már februárban elkezdenek 40-50 iskolában, hogy június-júliusban ki is tudják értékelni a résztvevők teljesítményét, és a tapasztalatok alapján finomítsák a rendszert. Azt azért hozzátették, hogy pénzügyi következmény, vagyis béremelés vagy bércsökkentés majd csak a következő tanév után várható – ahogy egyelőre az is rejtély, melyik jövedelemi formát érinti az emelés és a csökkentés, hiszen béreket egyoldalúan módosítani nem lehet.

Az új koncepció szerint kivezetik a pedagógusoknak 5 évente kötelező önértékelést, amit felvált a belső értékelés rendszere: a pedagógusokat az intézményvezetők értékelik, míg utóbbiakat az intézmény fenntartói. Az értékelési rendszer két fő részből áll: személyre szabott szakmai követelmények (teljesítménycélok vagy éves célok) meghatározásából és értékeléséből, valamint a munkavégzés meghatározott (mennyiségi és minőségi) szempontjai alapján történő értékelésből.

A pedagógusoknak 3, az igazgatóknak 4 teljesítménycélt kell kitűzniük maguk elé, a tervezet példákat is említ ezekre. Egy tanár például vállalhatja, hogy a következő tanévben legalább tíz tanulóját elindítja egy országos tanulmányi versenyen, és legalább ketten továbbjutnak a regionális fordulóba. De szervezhet olyan külső programokat is, amelyek a szellemi és testi fejlődést szolgálják, ha átlagosan a tanulók 75 százaléka részt vesz rajtuk. Intézményvezetőknél teljesítménycél lehet a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók arányának csökkentése, az előrehozott idegennyelvi érettségivel rendelkezők arányának növelése vagy fenntarthatósági célok elérése is. Erre a pedagógusok 30 (3x10), az intézményvezetők 40 (4x10) pontot kaphatnak. Emellett a munkavégzést is pontozzák egy jól meghatározott szempontrendszer alapján, a pedagógusoknál 10, az igazgatóknál 8 kompetenciaterület értékelésével. Így összesen 100-100 pont gyűjthető.

A pedagógusok munkavégzését tíz szempont alapján ítélik meg. Ezek közül a legtöbb pont az eredményesség és hatékonyság (12), a terhelhetőség (12), a tehetséggondozás és felzárkóztatás (7), illetve a pedagógiai és szakmai minőség (6) kategóriákért jár. Így aki teperni akar a jutalomért, az túlórázhat, vállalhat helyettesítést, szervezhet programokat, tarthat szakköröket, de ugyanígy díjazzák a szülőkkel ápolt jó kapcsolatot vagy a pontos órakezdést is. A „Motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás” kategóriában minőségi mutatónak számít „az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben” is.

A kiértékelés utáni díjazás intézményen belül történik: a legjobb 25 százalékba tartozó pedagógusoknak fizetésemelést („pozitív illetményeltérítést”) kell adni, de a maximális pontszám 70 százalékát elérő tanárok is kaphatnak pénzügyi ösztönzést, míg az átlag alatti teljesítményt nyújtók (alsó 25 százalék) „lefelé eltéríthetőek”. Igazgatóként a maximális pontszám legalább 80 százalékát kell elérni, hogy plusz pénzt kapjon.

A pilot időszakban részt vevő intézmények listáját nem hozták nyilvánosságra, és a szakszervezetek sem tudják, hol tesztelik elsőként a rendszert. Az viszont kiderült a dokumentumból, hogy hiába állítja magáról Pintér Sándor, hogy nem ért az oktatáshoz, lesz valami, ami ismerősen cseng majd neki ebben a projektben: a teljesítményértékelés szoftverét a bombabiztos KRÉTA felületén tervezik hozzáférhetővé tenni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: