Két hét múlva beteljesül a kutatók 60 éves álma, amikor a Parker Solar Probe szinte megérinti a Napot

Két hét múlva minden eddiginél közelebb merészkedik a Naphoz az amerikai űrügynökség (NASA) Parker Solar Probe űrszondája. A New Scientist szerdai beszámolója szerint az űreszköz mindössze 6,2 millió kilométerre halad majd el a csillagtól, és ekkor minden a hővédőpajzsán múlik majd, ami több mint 1000 Celsius-fokra fog felforrósodni.
„Idén karácsony szenteste a Parker Solar Probe lesz az eddigi, Naphoz legközelebb jutó ember által alkotott űreszköz” – mondta december 10-én Nour Rawafi, a Parker Solar Probe küldetés tudományos vezetője az Amerikai Geofizikai Unió Washington DC-ben rendezett éves konferenciáján. „Egy olyan pillanat küszöbén vagyunk, amire közel 60 éve várunk” – tette hozzá az asztrofizikus.

A szonda magyar idő szerint december 24-én, 12:40-kor éri majd el a legnagyobb napközelségét, és ekkor elképesztő, 692 000 kilométeres óránkénti sebességgel halad majd. A Parker Solar Probe ezzel a minden korábbi rekordot megdöntő sebességgel közel fél óra alatt átszelhetné a Föld-Hold távolságot, és 7000 év alatt eljuthatna a Naphoz legközelebbi csillaghoz, a Proxima Centaurihoz.
A Nap megközelítése a napfoltciklus maximumával esik majd egybe, ami még több információval szolgálhat a kutatóknak a ciklus ezen szakaszáról, amiről a szonda eddig kevesebb adatot gyűjtött. „Abban reménykedek, hogy a valaha feljegyzett legerősebb napkitörés éppen akkor következik majd be, amikor a szonda elhalad a Nap közelében” – mondta Rawafi.
A 2018-ban indított űreszköz eddig 21-szer közelítette meg a Napot (legutóbb szeptemberben), és példátlan vizsgálatai során fontos felfedezéseket tett a napszélről és a napkoronáról. Ezek közül az egyik legjelentősebb a mágneses térnek a Nap közelében bekövetkező irányváltásainak (switchbacks) megfigyelése lehet, amik létrejöttét a kutatók később a Nap felszínén (fotoszféra) kialakuló struktúrákhoz tudták kötni – ezek rejthetik a választ arra, hogy a napkorona miért lehet több százszor forróbb a Nap fotoszférájánál.
„A Napkorona a Nap része. És a Parker Solar Probe áthalad rajta” – mondta Rawafi. A karácsonyi megközelítés során a szonda páratlan felbontású megfigyeléseket készít majd a Nap aktivitásáról, köztük a mágneses tér változásairól. A NASA az űrszonda méréseit más, a Naprendszer különböző pontján található mérőeszközök által gyűjtöttekkel is kombinálja majd, ami választ adhat arra, hogy a napszél töltött részecskéi milyen változásokon mennek keresztül, ahogy távolodnak a Naptól.
„Látjuk majd, hogy a Parker min repült keresztül, és aztán megfigyelhetjük, ahogy a plazma végighalad a helioszférán [a Napból távozó töltött részecskék által képzett buborék, amelyen kívül csillagközi tér található]” – mondta Nicholeen Viall napfizikus. A Parker Solar Probe a karácsonykor gyűjtött méréseit majd csak napokkal később kezdi el visszaküldeni a Földre, ahogy eléggé eltávolodik a Naptól ahhoz, hogy annak sugárzása ne zavarja a rádiókommunikációt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: