Békésen élhettek egymás mellett az avar kori Kárpát-medence európai és ázsiai származású közösségei

Az ELTE régészeinek részvételével zajló HistoGenes kutatási projekt legújabb szakaszában a Kárpát-medence északnyugati csücskében vizsgálódtak: a kutatók a Bécsi-medence két, egymástól 20 kilométerre fekvő településének avar kori temetőiből származó maradványokat elemezték, és kiderült, hogy a két helyszínen az eltérő génállomány ellenére is hasonló szokások és kultúra alakult ki.

Mödlingben 500, Leodersdorfban pedig közel 150 egyén maradványait vizsgálták, és míg az előbbi településen javarészt európai származású emberek éltek, a leodersdorfi lakosság kelet-ázsiai eredetet mutattak. Ehhez képest a sírokban talált leletek mellett a közösségek életmódja is nagyon hasonló volt, amire archeogenetikai módszerekkel mutattak rá a kutatók a Nature-ben megejelent tanulmány szerint.

A fizikai antropológia és a régészet a békés egymás mellett élés bizonyítékait tárta fel: fegyvereket csak ritkán temettek el az emberekkel, a csontvázakon nem találtak harci sebeket, és a nélkülözésnek is kevés jelét találták. Mindez azt bizonyítja, hogy a kulturális integráció a nagy genetikai különbségek ellenére is működött – írja közleményében az ELTE.

A vizsgált alsó-ausztriai temetőkben eltemetett avar kori személyek rokonsági kapcsolatai egymás között és a Tisza-vidéki avarokkal (Kr. u. 7–8. század). A vonalak vastagsága a lelőhelyek közötti rokonsági kapcsolatok mértékét tükrözi.
photo_camera A vizsgált alsó-ausztriai temetőkben eltemetett avar kori személyek rokonsági kapcsolatai egymás között és a Tisza-vidéki avarokkal (Kr. u. 7–8. század). A vonalak vastagsága a lelőhelyek közötti rokonsági kapcsolatok mértékét tükrözi. Forrás: ELTE

A lelőhelyek genetikai elemzése során hat generáción átívelő családfákat sikerült rekonstruálniuk a kutatóknak. Megállapították, hogy szinte egyik anyának sem voltak helyi ősei, tehát a feleségek más régiókból érkeztek – a mödlingi közösségbe Európából, Leobersdorfba pedig Kelet-Ázsiából, vagy kelet-ázsiai bevándorlóktól. Az eltérő származás ellenére nem alakultak ki párhuzamos társadalmak, amire a közös státuszszimbólumokból is következtetni lehet – griffeket ábrázoló övdíszeket például mindkét település sírjaiban találtak.

A 8. századi közösségek több generációra visszamenően számon tarthatták a leszármazást, mivel egyetlen esetben sem találtak vérfertőzésre utaló nyomot – ezt a hagyományt egy tavalyi kutatásban a rákóczifalvi avar közösségben is megfigyelték. A Bécsi-medence most vizsgált két településének temetői Nagy Károly frank király avarellenes hadjárata idején, 791 után váltak elhagyatottá, ekkor temették el az utolsó generáció gyermekeit néhány felnőtt társaságában. A HistoGenes projekt később azt is igyekszik feltárni, hogy hová távoztak a fiatalok és a felnőttek, és hogy maradt-e a térségben genetikai nyomuk a kelet-ázsiai származású embereknek.