19,9 fok januárban? Mi folyik itt?

· 02.05. · tudomány

Váratlanul melegre fordult az idő 2025 első hónapjában. Magyarországon egymás után dőltek meg a napi rekordok: január 28-án Nagyatádon 19,9 fokot mértek, ami alig maradt el a 2002-ben Mázán mért abszolút, 20 fokos rekordtól, de a hónap globális szinten is az eddigi legmelegebb januárnak bizonyult a mérések kezdete óta. Zeke Hausfather éghajlatkutató február eleji elemzése szerint múlt hónapban a globális havi átlaghőmérséklet 1,75 Celsius-fokkal lépte túl az iparosodás előtti átlagot, miközben bolygónknak hűlnie kellett volna a tavalyi rekordhőmérsékletek után.

Hausfather szerint 2025 első három hetében annak ellenére volt rekordmeleg a korábbi évek azonos időszakához képest, hogy már rég magunk mögött hagytuk a legutóbbi El Niño-t (az El Niño–Déli oszcilláció természetes éghajlati jelenség magasabb hőmérsékleteket okozó fázisa), ami 2023 novemberében érte el maximális erősségét. Ehelyett jelenleg a bolygó egy mérsékelt, hűtő hatású La Niña fázisban van, aminek önmagában alacsonyabb globális hőmérsékletet kellene eredményeznie.

photo_camera Grafika: Qubit

A januári meleg az éghajlatkutató szerint még az elmúlt két, extrém időjárású év távlatában is kirívó, és arra utalhat, hogy 2025 a vártnál melegebb lesz. „Egyértelműen aggasztó, hogy az éghajlat az El Niño lezárulta után is nagyon meleg maradt, ami valamilyen külső tényező jelenlétére utal az emberi szén-dioxid és más üvegházhatású gáz kibocsátáson kívül” – nyilatkozta a Qubitnek Hausfather, a Stripe pénzügyi szolgáltató vállalat éghajlatkutatási vezetője és az éghajlati adatokat feldolgozó Berkeley Earth nonprofit szervezet kutatója.

A szakember szerint ilyen külső tényező lehet az aeroszolrészecskék kibocsátásának csökkenése. A 2010-es években az egészségkárosító légszennyezettség mérséklését célzó programok miatt jelentősen visszaesett Kína aeroszolkibocsátása, majd 2020 után egy nemzetközi szabályozás hatására a tengeri hajózásban használt üzemanyagok égetéséből is egyre kevesebb kén-aeroszol került a levegőbe. A kén-aeroszolok, mint azt Hausfather egy 2023-as cikkében leírta, erős hűtő hatást fejtenek ki azzal, hogy visszaverik a napsugárzást és elősegítik a felhők képződését, így légköri koncentrációjuk visszaesésének globális éghajlati következményei vannak.

Azt, hogy a mostani El Niño utóélete mennyire eltér a korábbiakétól, Hausfather a Climate Brinken megjelent posztjában egy ábrával is szemléltette. Ezen a globális hőmérséklet alakulása figyelhető meg a 2023-as El Niño maximuma után, a korábbi El Niño eseményekhez képest. Eszerint az elmúlt hónapokban a globális hőmérsékleti anomália többször magasabb volt, mint bármilyen korábbi El Niño esemény után – még úgy is, hogy ez a hőmérsékleti analízis kizárja az üvegházgáz-kibocsátás által okozott globális felmelegedési trendet, hogy csak az El Niño hatását mutassa.

photo_camera Grafika: Qubit

Tavaly a globális átlaghőmérséklet az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service januári jelentése szerint 1,6 fokkal volt melegebb az ipari forradalmat megelőző időszak átlagánál, és az első olyan év volt, ami meghaladta a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1,5 fokos klímacélt. A Qubitnek akkor Samantha Burgess, a Copernicus helyettes vezetője helyezte földtörténeti kontextusba 2024-et: hasonlóan meleg évek legutóbb 125 ezer évvel ezelőtt fordultak elő, az utolsó eljegesedést megelőző, Eemian interglaciális periódusban.

photo_camera Grafika: Qubit

Kevesebb a felhő, és ebből még nagy baj lehet

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!

Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!