Donald Trump fentanil miatt indított vámháborúja aligha akasztja meg a globális drogkereskedelmet
2025. február 1-én Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke vámrendeleteket adott ki a déli és az északi határokon átlépő illegális kábítószerek kezeléséről, indoklása szerint ugyanis sem Mexikó, sem Kanada nem képes érdemben együttműködni „a tiltott kábítószerek áradatának hatékony megfékezésében”. Trump ezért 25 százalékos vámmal bünteti a mexikói és kanadai áruk importját – igaz, Kanada esetében a kőolajra, a földgázra és az elektromos áramra mindössze 10 százalékos plusz vonatkozik. Alig 48 órával később Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy 1,3 milliárd amerikai dolláros határvédelmi fejlesztést indít a fentanilcsempészet megállítására, mire Trump 30 napra felfüggesztette a rendelet végrehajtását. Ugyanez történt Mexikó esetében is: Claudia Sheinbaum mexikói elnök azt vállalta, hogy 10 ezer katonát vezényel ki a határra.
Az amerikai elnök Kína ellen is a drogcsempészet miatt indított vámháborút, 10 százalékkal büntetve mindennemű importot. Az indoklása szerint ugyanis kínai forrásból származnak az USA-ban évente százezrek halálát okozó opioidok belföldi és mexikói gyártásához szükséges alapanyagok.
Tények másképp
Trump valóságtorzítása ezúttal is működött. Igaz, hogy az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség, a DEA legfrissebb jelentése szerint a mexikói bűnszervezetek kulcsszerepet játszanak a fentanil és a metamfetamin gyártásában és csempészetében, a prekurzorokat pedig a kínaiak szállítják – olvasható a BBC összefoglalójában. Ugyanakkor, mint arra mások mellett a New York Times is felhívja a figyelmet, a fentanilcsempészek túlnyomó többsége a határt legálisan átlépő amerikai. A lap által idézett szövetségi statisztikák szerint a déli határon folytatott fentanilkereskedelem miatt elítélt emberek több mint 80 százaléka a drogkartellek által toborzott amerikai állampolgár, akik többnyire magánautójukban csempészik az illegális szereket, miközben mindössze az autóforgalom 8 százaléka esik át bárminemű hivatalos inspekción.
Az ENSZ genfi székhelyű szervezett bűnözés elleni szervezete, a GI-TOC (Global Initiative Against Transnational Organized Crime) pár nappal ezelőtt publikált helyzetértékelése szerint Kanada kifejezetten kis halnak számít a globális drogpiacon, ráadásul az Egyesült Államokban forgalomba kerülő fentanilnak alig 1 százaléka érkezik a kanadai határ túloldaláról; nem véletlen, hogy az USA északi szomszédja a DEA legfrissebb jelentésében felvázolt ellátási láncban sem szerepel. A drogcsempészet ugyanakkor valós probléma: a kokain, a metamfetamin és a fentanil java az USA-ból kerül Kanadába, ahol az utóbbi szer fogyasztásának következtében naponta 21-en haltak meg csak tavaly – fogalmaz a dokumentum.
A GI-TOC szerint ráadásul mostanra nem is a fentanil, hanem az új szintetikus gyógyszerhatóanyagok jelentik az igazi veszélyt: a nitazen-vegyületek közül néhány még a fentanilnál is erősebb, csakúgy, mint az állatgyógyászatban nyugtatóként használt, brutális xilazin. Mindeközben az Egyesült Államokban a fentanil halálos túladagolásainak száma 21 százalékkal csökkent 2023 nyarától kezdve, Kanada opioiddal leginkább fertőzött tartományában, Brit-Columbiában pedig tavaly 13 százalékos volt a csökkenés az előző évihez képest.
Stimulánsok kora
Trump vámháborújának casus bellije, a fentanil, ahogyan a többi opioid, valójában csak Észak-Amerikában okoz közegészségügyi és -biztonsági vészhelyzetet. A amerikai értékpapír-kereskedők szövetsége, a NASDAQ legutóbbi pénzmosásról szóló jelentése szerint 2023-ban 782,9 milliárd dolláros forgalmat bonyolító világpiacon az olyan szintetikus szerek, mint az amfetamin vagy a metamfetamin (MDMA), illetve a szintén stimuláns kokain hódítanak.
Az ENSZ kábítószer-ellenes ügynöksége, az UNODC legfrissebb jelentése szerint a globális kokainhasználat elérte minden idők legmagasabb szintjét.
A Conversation minapi elemzése szerint a metamfetamin-kereskedelem kiterjedt Délnyugat-Ázsiára, a Közel-Keletre és az eddig fizetőképesség tekintetében elmaradtnak számító Délkelet-Európára.
Bár a Richard Nixon elnök által 1971-ban meghirdetett nemzetközi drogháború az északi félteke országaira vonatkozott, „a nyugat-centrikus fókusznak ára van – még mindig kevés adatunk és információnk van például a droghasználatról és az afrikai problémákról” – fogalmaz a Conservation.
A tiltott kábítószer-használat 20 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben: a tagállami önbevalláson alapuló ENSZ statisztikák szerint mindenesetre nagyjából 300 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális szereket világszerte. A népszerűségi listát a kannabisz vezeti 228 millió felhasználóval, aztán a természetes és mesterséges opioidok (60 millió) és a kokain (23 millió) következik. A problémás szerhasználók száma 64 millióra emelkedett ugyanezen időszak alatt, miközben a használati minták egyre bonyolultabbak lettek, és a politoxikomán használat a helyi és globális piacok közös jellemzőjévé vált.
A szintetikus szerek világpiacának változását a szíriai Asszad-rezsim alatt felfuttatott captagon világkarrierje jelzi leginkább. A klasszikus, speed néven közismert amfetamin gyógyszergyári változata mellett az ENSZ-jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt évtized egyik legszembetűnőbb változását az egykori szovjet tagállamok produkálták. A közép-ázsiai, kaukázusi piacokon, így Örményországban, Azerbajdzsánban és Grúziában a szintetikus stimulánsok közé tartozó katinonszármazékok vezetik a droghasználati listákat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
