Ki lesz az új pápa? Magyar kutatók játékelméleti modellel rangsorolták az legesélyesebbeket
Ma, vagyis május 7-én szerdán 16 óra 30 perckor kezdődik Vatikánban a konklávé, ahol akár már ma kiderülhet, ki lesz az április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa utódja. Az esemény nemcsak a világ több mint egymilliárd katolikusát érdekli, hanem például a játékelméleti kutatókat is, a konklávé ugyanis érdekes példája a minősített többségi szavazásnak. Mivel minden bíboros jól ismert közéleti személyiség, kiváló lehetőség nyílik az úgynevezett konvex szavazás* tanulmányozásához – írja közleményében a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézete (KTI).
Az intézet játékelméleti kutatócsoportja először 12 évvel ezelőtt kezdte vizsgálni a pápaválasztás szavazási folyamatát, és akkor Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs vezetésével a későbbi Ferenc pápát a három legesélyesebb jelölt közé sorolták. Most hasonlóképpen elvégezték a rangsorolást, ami a híreket csak fél szemmel követőknek akár meglepetésekkel is szolgálhat: bár Erdő Péter gyakran a pápaesélyesek toplistáján szerepel, a játékelméleti modell szerint csak a 65. legesélyesebbnek számít a tisztségre.
A konklávét a kutatók azért is tartják különlegesnek a szavazás szempontjából, mert más jellemző választási helyzetekhez képest a bíborosok nem alkotnak pártokat, frakciókat, és ugyan a pápaválasztó bíborosi testületben is megjelenhetnek politikai preferenciák, feltételezett szavazási blokkok, mégsincs hivatalos pártstruktúra, és minden egyes bíboros függetlenül választja meg álláspontját.
Az új pápát a 80 év alatti bíborosokból álló Pápai Konklávé választja meg, kétharmados többséggel. Ez Ferenc pápa megválasztásakor 115 bíborost jelentett, most várhatóan 133-an szavaznak. A választási szabályok bonyolultak, több szavazási forduló is lehetséges, és a bíborosok álláspontjai változhatnak és változnak is. A KRTK KTI kutatói elemzésükben figyelmen kívül hagyták a preferenciák változását, valamint az esetlegesen játszott stratégiai játszmákat, és a választási folyamat befolyásosabb bíborosait azonosítják pozícióik alapján. Az elemzés feltételezi, hogy a megválasztott pápa hasonló lesz ezekhez a befolyásos személyekhez, akik maguk is valószínűsíthető jelöltek. A vizsgálat az a priori szavazási befolyás mérésén alapul, és abból indul ki, hogy aki a mérleg nyelve lehet a választáson, annak nagyobb befolyása lesz a szavazáskor.
A kutatók úgy gondolták, hogy a Ferenc pápa által képviselt szegénységhez és egyházi reformokhoz való viszonyulás meghatározó lesz a választáskor, ezért ez alapján alakították ki a rangsorolás módszerét a származási országra jellemző GDP és az illető progresszivitása alapján. A kutatás szerint nem valószínű bármely 90 bíboros egyforma kombinációja, hanem karakteres különbségek vannak ezeken a területeken. Feltételezték, hogy egy jelölt, aki elfogadható egy progresszív és egy konzervatív bíboros számára, elfogadható lesz egy mérsékelt bíboros számára is. Mivel Ferenc pápa sok bíborost nevezett ki Európán kívülről, az elmúlt 12 évben a pápaválasztó testület összetétele jelentősen megváltozott, így Európa már csak a pápaválasztók mintegy harmadát adja, és sokkal több progresszív bíboros található a testületben. Ezek az elmozdulások azt eredményezték, hogy Erdő Péter bíboros például már inkább konzervatívnak számít. A bíborosok progresszivitás szerinti besorolását mesterséges intelligencia végezte.
A GDP egy főre jutó értéke és progresszivitás függvénye alapján megalkotott rangsor élén Michael Czerny cseh származású kanadai jezsuita szerzetes, katolikus püspök, bíboros áll 13,2 százalékkal, míg az amerikai bíboros, Kevin Farrell kiesett a legjobb tíz közül az elért 8,6 százalékkal. Jó eséllyel indulnak a német bíborosok, Reinhard Marx (7,7 százalék, 13. hely), Gerhard Ludwig Müller (7,5 százalék, 16. hely) és Kurt Koch (7,4 százalék, 17. hely), míg az afrikai bíborosok közül a Közép-afrikai Köztársaságból származó Dieudonné Nzapalainga érte el a legjobb helyezést 7,6 százalékkal, amivel a 14. helyre került. Erdő Péter bíboros 3,5 százalékkal a 65. helyet foglalja el a listán.
A rangsor első öt helyezettje:
- Michael Czerny (Kanada)
- Carlos Castillo Mattasoglio (Peru)
- Paulo Cezar Costa (Brazília)
- José Cobo Cano (Spanyolország)
- Francesco Montenegro (Olaszország)
A kutatók szerint ugyan az általuk használt mérőszámok messze nem tökéletesek, összességében mégis jó megközelítést adnak. „Pénzben ugyan nem fogadnék, hogy most is megtaláljuk-e a legesélyesebb pápajelölteket, de nem is ez a lényeg számunkra, hanem hogy a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl megmutathassuk, a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában. A kutatók az olyan bonyolult helyzetekben is, mint amilyen a pápaválasztás, az elérhető legjobb predikciót képesek felmutatni” – idézi a közlemény Kóczy Á. Lászlót, a KRTK KTI játékelmélet-kutató igazgatóját.
*Mivel a konvex szavazás nem bevett fogalom, megkérdeztük Kóczy Á. Lászlót, mit jelent ez. A kutató válasza: „A konvex szavazás az intervallumszavazás többdimenziós általánosítása, ahol, mint a közlemény is írja, ha a koalíció tagja a -1 és az 1 is, akkor a 0 is. Más szóval »lyukas« koalíciók nem jöhetne létre. Két dimenzióban ezt koordinátánként kell értelmezni és téglalap alakú koalíciókat kapunk illetve feszítenek a szavazók.” A módszertanról bővebben például ebben a tanulmányban lehet olvasni.