Ma ünnepli a 99. születésnapját Sir David Attenborough, a környezetvédelem élő legendája, aki még mindig nem nyugdíjazta magát: ma mutatják be az új filmjét, az Oceant, amivel megdönti saját Guinness-rekordját: ő minden idők legrégebb óta képernyőn lévő televíziós műsorvezetője.

Erről valószínűleg ő maga sem álmodott, amikor belecsöppent a tévézésbe, amiről a karrierje kezdetén jóformán azt sem tudta, hogy micsoda: mint az Élet egyenes adásban című könyvében írja, halálosan unta a segédszerkesztői munkáját egy könyvkiadónál, geológusként és zoológusként pedig nem talált olyan állást, ami miatt bejárhatta volna a világot, és csak jobb híján jelentkezett a BBC-hez rádiós műsorvezetőnek.

A rádióhoz nem vették fel, de kipróbálhatta magát a tévénél, ahol első interjúfelvétele után láttak benne fantáziát, de kifogásolták, hogy túl nagyok a fogai, ezért nem mutat jól a képernyőn. Azóta eltelt bő hetven év, és Sir David még mindig filmeket készít, időközben viszont valóságos brit nemzeti intézménnyé nőtte ki magát, aki nélkül nem létezne a természetfilm műfaja, és aki emberemlékezet óta vezeti a brit népszerűségi listákat. De mit köszönhetünk a rómaiaknak David Attenborough-nak? A teljesség igénye nélkül, nem feltétlenül fontossági sorrendben:

• 1. A Monty Pythont.
• 2. Az első természetfilm-sorozatot, a Zoo Questet.
• 3. A brit állami Környezetkutató Tanács antarktiszi kutatóhajóját, az RRS Sir David Attenborough-t. A hajó 2020 óta vizsgálja az Antarktisz klímáját, az ottani tengerfeneket és vizet, illetve a jégtakaró állapotát és változásait.

• 4. Az első színes angol tévéadást.
• 5. A Cambridge-i Egyetem zoológiai múzeumának is otthont adó épületet, a David Attenborough Buildinget.
• 6. A Polioptila attenboroughi szúnyogkapó madár tudományos nevét, kiemelkedő ismeretterjesztő munkájának elismeréseként (nem a madárénak, Sir Davidének).
• 7. Minden idők legambiciózusabb természetfilm-sorozatát, az Élet a Földönt.
• 8. Az azonos címet viselő könyvet.
• 9. A perui gumibéka (Pristimantis attenboroughi) tudományos nevét, amelyet az Élet hidegvérrel című sorozatáért és a békák népszerűsítéséért neveztek el róla.
• 10. Az első ismert fogatlan madár (Imparavis attenboroughi) nevét. Alex Clark, az új faj egyik felfedezője azért nevezte el Attenborough-ról az állatot, mert a legendás természetfilmes legendás természetfilmjei nélkül ő maga sem lett volna paleontológus.
• 11. A fehérnyakú gólyalábvarjú (Picathartes gymnocephalus) megmentésére indított első programokat. Attenborough és Gerald Durrell erőfeszítéseinek hála a Picathartes lett Afrika egyik legismertebb veszélyeztetett madara.
• 12. Az Egy ifjú természettudós történetei című könyvet, amelyben az állatgyűjtés nehézségeiről és szépségeiről ír egy olyan korban, amikor még egyáltalán nem volt egyszerű eljutni a világ másik felére.
• 13. Egy új rendszertani nem, az Attenborosaurus nevét. Miután róla nevezték el, olyan büszke volt az elismerésre, hogy szándékosan ott ácsorgott a londoni Természettudományi Múzeumban kiállított példány mellett, de sajnos senki sem vette észre, hogy ő a büszke keresztapa.
• 14. Az emlősök életéről szóló sorozatot.
• 15. A pillangók, lepkék és molyok hatékony képviseletét a Butterfly Conservation elnökeként.
• 16. A világ első televíziós snookerközvetítését, amelyen jól látszottak a színes közvetítés előnyei, már azoknak, akiknek volt megfelelő tévéjük hozzá; a többségnek a kommentátorra kellett hagyatkoznia, aki megpróbálta elmagyarázni, hogy melyik golyó milyen színű.
• 17. A Civilizáció című forradalmi filmsorozat műsorra tűzését.
• 18. A teniszlabdák sárga színét (ami az egész világon elterjedt, kivéve Wimbledonban, ahol 1986-ig ragaszkodtak a hagyományos fehér labdához, de Attenborough ellen nem volt semmi esélyük).
• 19. Egy veszélyeztetett hölgymálfaj, a Hieracium attenboroghianum nevét. A ritka növényt meghatározó botanikus indoklása szerint 17 éves korában akkora hatással volt rá a The World About Us című Attenborough-sorozat, hogy ennek hatására választott pályát is.
• 20. A BBC utazási és felfedezési részlegének megalapítását, amely tengerentúli felfedezésekről készített filmeket.
• 21. Az illetlen nevű Amorphophallus Titanum (titánbuzogány) köznapi nevét (titum arum).
• 22. Egy újfajta előadói módszert, amit már tanítanak is – ami nem csoda, tekintve hogy mémek ezrei szólnak arról, ahogy Attenborough a bokorban guggolva magyaráz.
• 23. A kék bolygót 2001-ben.
• 24. A kék bolygó 2-t 2017-ben.
• 25. Az első infravörös felvételeket a kivik éjszakai életéről, amelyet előtte (illetve a stábja előtt) még senki sem tudott lefilmezni.
• 26. Az Élet hidegvérrel című, kétéltűekről és hüllőkről szóló sorozatot.
• 27. Az afrikai laposgyíkok világhírűvé tételét, amiért egy újabb fajt neveztek el róla (Platysaurus attenboroughi).

• 28. Az Élet a növények között makrófelvételeit.
• 29. Az első színes teniszmeccs közvetítését.
• 30. A legnagyobb ismert húsevő növény, a másfél méteresre is megnövő Nepenthes attenboroughii) nevét.
• 31. A műanyagszennyezés veszélyeinek köztudatba emelését (Kék bolygó 2, 2017).
• 32. Az első orángutánt, amelyik a Londoni Állatkertben született (az állat apját, Charlie-t Attenborough gyűjtötte Borneón).
• 33. Az Élet egyenes adásban című könyvet.
• 34. A legkisebb ismert hangyászsün (Zaglossus attenboroughi) nevét, amit kihaltnak hittek, de 2023-ban mégis sikerült megfigyelni a vadonban.
• 35. A McBoatfacing kifejezést, amit azután kezdtek el használni, hogy a végül Attenborough-ról elnevezett brit kutatóhajó névadásáról az internet népét kérdezték meg, a szavazáson pedig elsöprő többséggel nyert a Boaty McBoatface név. A McBoatfacing azt a jelenséget jelöli, amikor valamilyen, nem az interneten eldöntendő kérdést az interneten akarnak eldönteni, emiatt pedig elszabadul a hülyeség.
• 36. 60+1 új szitakötőfaj leírását: Klaas-Douwe Dijkstra holland szitakötő-kutató a legfontosabb hatásai között emlegeti Sir David Attenborough-t, akinek a tiszteletére egy újonnan leírt fajt (Acisoma attenboroughi) is elnevezett. A leírás közzétételét az entomológus Attenborough 90. születésnapjára időzítette.
• 37. Az első videófelvételt a komodói sárkányról (Varanus komodoensis), ráadásul a véletlennek köszönhetően: eredetileg Indonéziába indult paradicsommadarat filmezni, de nem kapott engedélyt a forgatásra.

• 38. Az első videófelvételt a vadon élő madagaszkári makikról.
• 39. Az Egy élet a bolygónkon című könyvet.
• 40. Az azonos címet viselő 2020-as filmet.
• 41. Az első olyan felvételeket, amelyeket egy sas hátára erősített kamerával rögzítettek.
• 42. A 2007-ben általa elindított brit nemzeti molyleltárt, amely mostanra 34 millió észlelésnél tart az Egyesült Királyságban, a Man-szigeten és a Csatorna-szigeteken.
• 43. A Corita attenboroughi nevű molyfajt, amit chilei felfedezője azért nevezett el róla, mert „a műsorai hatására kezdte tanulmányozni a természetet”.
• 44. Az első felvételeket a tenger mélyén élő ritka dumbópolipról (Grimpoteuthis).
• 45. Az ausztráliai Nagy-korallzátonyról rekordmélységben, 300 méteren készült felvételeket, amelyeket a BBC finanszírozott a Bolygónk, a Föld 2-höz.
• 46. Azt, hogy felhívta a világ figyelmét a korallfehéredésre: először 1957-ben látogatta meg a Nagy-korallzátonyt, ami egyáltalán nem hasonlított arra a zátonyra, amit 60 évvel később ismét felkeresett.
• 47. Azokat a felvételeket, amikor olyan új-guineai törzsekkel lépett kapcsolatba, amelyek tagjai még sosem találkoztak európai emberrel (A Blank on the Map, 1971). Az expedíción a stáb az ausztrál hatóságok embereit kísérte el az addig feltérképezetlen dzsungel felderítésére.
• 48. A Microleo attenboroughi nevét: az erszényesoroszlánok 18 millió évvel ezelőtt éltek Ausztráliában, és a 600 grammos súlyt sem érték el. A névadással a paleontológusok azért mondtak köszönetet Attenborough-nak, mert felhívta a köz figyelmét a riverside-i lelőhelyre, ahol a fosszíliákat találták.

• 49. Az élő teniszközvetítéseket: a mérkőzéseket Attenborough programigazgatósága alatt már nemcsak ismételték, hanem napközben élőben is lehetett nézni őket, ami miatt a teniszkedvelő angolok tömegei jelentettek beteget fontosabb meccsnapokon.
• 50. A Malmidea attenboroughiit: a fák kérgén élő zuzmófajt a biodiverzitás megőrzése érdekében tett erőfeszítéseiért nevezték el az angol legendáról.
• 51. A Nothobranchius attenboroughit: a Tanzániában élő halfajt a farok alatti úszó világoskék színe és barna pöttyözöttsége különbözteti meg rokonaitól, no meg az, hogy a biofília elősegítéséért tett erőfeszítései miatt David Attenborough-ról nevezték el.
• 52. A Match of the Dayt, a világ legrégebben futó futballműsorát, amelyet még az elődje, Michael Peacock tűzött műsorra, de a klubok le akarták vetetni, nehogy kevesebben járjanak miatta meccsre. Attenborough azzal érvelt, hogy a kutya se nézi a BBC 2-t, így műsoron maradhatott.
• 53. Az ARKive-t: a 2003-ban David Attenborough segítségével indult projekt az IUCN vörös listáján szereplő fajokról gyűjtött médiaanyagokat, méghozzá olyan sikerrel, hogy 2019-re százezer képet archiváltak.
• 54. A The Queen’s Green Planet című filmet, ami II. Erzsébet királynő erdővédelmi-faültetési programját, a The Queen’s Commonwealth Canopyt mutatta be, és amivel helyreállt a viszony Attenborough és a királyi család között.
• 55. A első ismert ragadozót, az Auroralumina attenboroughiit, amit azért neveztek el róla, mert abban az erdőben találták, ahol iskolásként ő maga is fosszíliákra vadászott.
• 56. Az Autopsy of a Dream című dokumentumfilmet a Sydney-i Operaház építéséről, amit a BBC 2 vezetőjeként ő rendelt meg, a csatorna pedig rengeteg pénzt is fektetett bele, bár politikai okoknál fogva végül nem vetítették le.
• 57. A műanyagfogyasztás visszafogását: A kék bolygó 2 bemutatása után a Global Web Index (GWI) brit piackutató cég felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka csökkentette a műanyaghasználatát, 42 százalékuk pedig figyelembe vette a vásárlásnál is a csomagolás anyagát.
• 58. Az egyszer használatos műanyagok EU-s korlátozását, amiben jelentős szerepet játszott, hogy Attenborough (sokszor és határozottan) felhívta a figyelmet az általuk okozott problémákra.
• 59. Az Attenborough-hatást: „azt az eseménysorozatot, amely a műanyagszemét ellen folytatott háborúhoz és a körülötte kialakult társadalmi mozgalomhoz vezetett”.
• 60. A kiterjesztett Attenborough-hatást: egy 2019-es kutatás szerint nemcsak a műanyagszemét visszafogása iránt nőtt meg az érdeklődés az Attenborough-filmek hatására, hanem a bennük szereplő egyes fajok iránt is.
• 61. A sáskák iránti megnövekedett érdeklődést: kiderült, hogy az Attenborough-filmek bemutatása után még a kevésbé népszerű fajok iránt is többen érdeklődnek, mint egyébként.
• 62. A Glastonbury Fesztivál egyik legsajátosabb koncertélményét: amikor 2019-ben, 93 éves korában színpadra állt, hogy a környezetvédelemről beszéljen, rocksztároknak kijáró üdvrivalgás fogadta.
• 63. A Gibellula attenboroughii nevű gombát, ami átveszi az irányítást a Metellina merianae fajhoz tartozó pókok felett. A kutatók indoklása szerint Attenborough természetfilmes munkássága, illetve az általa vezetett BBC 2 műsorai indirekt módon járultak hozzá a felfedezéshez, ezért nevezték el róla a fajt.

• 64. Az Attenborough az édenkertben című filmet, amelyben teljesült gyerekkori vágya, és végre élőben is láthatott paradicsommadarat (1996-ban, 40 évvel azután, hogy először megtagadták a forgatási engedélyét, valószínűleg azért, mert az indonéz hatóságok arra gyanakodtak, hogy a brit hírszerzésnek dolgozik).
• 65. A hangfelvétel csodájának megismertetését a borneóiakkal, akiknek annyira tetszett a magnó, hogy egymással versengve akartak beleénekelni (amit Attenborough lelkes népzenegyűjtőként egyáltalán nem is bánt).
• 66. A borneói Kinabatangan környezetvédelmi terület megmentését az oda tervezett híd megépítésétől, ami veszélybe sodorta volna az itt élő orangutánok és törpeelefántok túlélését. A projektet Attenborough nyílt levele után állították le, az erdészeti minisztérium szerint azért, mert megértették belőle, hogy az építkezés nemcsak lokális, hanem globális károkat is okozna.
• 67. Az Oedura attenboroughit, az első fajt, amit róla neveztek el 1985-ben. A taxon felülvizsgálatakor az elnevezést szinonimizálták, az Ausztráliában honos gekkót azóta Oedura monilis néven ismerik.
• 68. A Dad’s Army című legendás angol vígjátéksorozatot, amit a Csengetett, Mylord? egyik szerzője írt, és Attenborough tűzött műsorra a BBC 2-n.
• 69. A világzenei kollekcióját, amelyet a gyűjtőútjain és a forgatásain rögzített Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában, Madagaszkáron, Indonéziában, Pápua Új-Guineán, a csendes-óceáni szigeteken és Ausztrália északi részén.
• 70. A Song Hunter című műsort, amelyet Attenborough rendezett és Alan Lomax amerikai népzenekutató vezetett. A műsor ötletét Lomax rádióműsora adta, amelynek Attenborough lelkes hallgatója volt, és amiről úgy gondolta, hogy a tévében is megállná a helyét.
• 71. A Sirdavidiát, a második nemzetséget, amit róla neveztek el. Az annónafélékhez tartozó virágot leíró botanikusok azért választották Sir Davidet keresztapának, mert mindnyájan fontos hatásként tekintettek a természetfilmes legendára.
• 72. A betelefonálós műsorokat: Attenborough a BBC 2 vezetőjeként fontosnak tartotta a közönség bevonását, ezért már évekkel azelőtt szorgalmazta a formátum bevezetését, hogy az szélesebb körben elterjedt volna.
• 73. A Mesosticta davidattenboroughit, egy borostyánban megőrződött szitakötőfajt, amit a 90. születésnapja alkalmából neveztek el róla, no meg azért is, mert közismert a szitakötők iránti rajongása.

• 74. A Porridge (Bevarrva) című angol vígjátéksorozatot, amit ő tűzött a BBC 2 műsorára.
• 75. A David Attenborough: Mentsük meg együtt a világot című kétrészes filmet, amiben az ember okozta klímaváltozás bizonyítékait és lehetséges megoldási kísérleteit ismertette meg a nézőkkel.
• 76. A paraguayi zene megismertetését az angol közönséggel: a Zoo Quest főcímdalát Eladio Martínez és bandája szolgáltatta, a nézők többsége pedig ekkor hallott először dél-amerikai muzsikát. Ezért a jótéteményéért a Trio Los Paraguayos nevű zenekar különösen hálás lehet: nem sokkal a sorozat indulása után koncerteztek Angliában, ahol így már ismerős volt a zene, amit játszottak.
• 77. A Charles Darwin és az élet fája című dokumentumfilmet, amiben ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy az evolúció nem egy ingatag lábakon álló elmélet, hanem egy általánosan elfogadott tudományos tény.
• 78. A kreacionizmus iskolai oktatása elleni kiállását, amelyben nagyjából 50 más tudós, valamint az anglikán egyház mellett azt követelte, hogy ne taníthassák az evolúcióelmélet egyenrangú vetélytársaként a teremtéselméletet.
• 79. A Mnioes attenboroughi névre keresztelt perui darázsfajt, amelyet a névadója, Mabel Alvarado azért írhatott le, mert Attenborough hatására kezdett entomológiával foglalkozni.
• 80. A How Many People Can Live on Planet Earth című 2009-es filmet, amiben a túlnépesedés és a túlfogyasztás problémájára hívta fel a figyelmet (nem első alkalommal: az Emlősök életében 2002-ben már felvetette, hogy ahelyett, hogy a környezetet próbálnánk manipulálni a népesség kedvéért, a népesedés visszafogásával is lehetne tenni a környezetért).
• 81. Azt, hogy a Kék bolygó 2 riasztó üzenete ellenére (vagy éppen ezért) még mindig optimista, és úgy gondolja, hogy igenis érnek valamit a műanyagszennyezésre adott válaszok.
• 82. A covid alatti lezárások alatt tartott földrajzóráit, amiért elsősorban az angol gyerekek lehetnek hálásak, de kevés hitelesebb tanár létezik annál az embernél, aki az egész világot bejárta (az Északi- és Déli-sarkot is beleértve).
• 83. A Pot Black című, 1969 és 1986 között futó műsort, amivel Attenborough nemcsak a színes adásokat akarta népszerűsíteni, hanem egy új fajt teremtett: a snookerjátékosét, amit szégyenszemre még csak nem is róla neveztek el.
• 84. A Föld lakosságának képviseletét a 2018-as lengyelországi ENSZ-klímacsúcson, ahol a nép hangjaként kétmillió válaszadó aggodalmát tolmácsolta a világ vezetőinek, és arra figyelmeztetett, hogy kifutunk az időből, ha az országok nem tartják magukat a párizsi klímaegyezményben foglaltakhoz.
• 85. A folyamatos gazdasági növekedés kritikáját a 2019-es davosi Világgazdasági Fórumon, ahol azt mondta, hogy ehhez csak „egy őrült vagy egy közgazdász ragaszkodhat”, és felhívta rá a figyelmet, hogy az emberiség egész ökoszisztémákat tud tönkretenni puszta nemtödődömségből, és ismét sürgős cselekvésre szólította fel a résztvevő országokat.
• 86. A mi bolygónk című dokumentumfilmet, amiben a korábbi – gyakran kritizált – távolságtartását sutba dobva végleg ökoharcosnak állt, a lengyel és svájci üzenetet filmes formába öntve.
• 87. A Vilmos herceggel 2020-ban közösen alapított Earthshot-díjat, ami a John F. Kennedy által meghirdetett Moonshot-programról kapta a nevét, csak itt nem az a cél, hogy embert juttassanak a Holdra, hanem hogy megtartsák az embert a Földön.
• 88. A környezetvédelem Nobel-díjának is becézett Earthshot eddigi 20 nyertesét, akik öt kategóriában (a természet védelme és helyreállítása; levegővédelem; az óceánok védelme; a pazarlás felszámolása; a klímakatasztrófa felszámolása) pályázhattak az 1 millió fontos támogatásra.
• 89. A BBC 2-t, ami Attenborough nélkül sosem lett volna az, ami: egy sokszínű és szórakoztató csatorna, ahol egyaránt megtalálható az EastEnders, a Doctor Who, a természetfilmek és a dokumentumfilmek, sőt még a sport is.
• 90. Az Old Grey Whistle Test című könnyűzenei műsort, ami 1971 és 1988 között futott, és olyan előadók zenéit sugározta, mint Bob Marley, a Free, a Siuxsie and the Banshees, Randy Newman vagy Meat Loaf.
• 91. Az Ocean című filmet, aminek a tartalmát egyelőre (a cikk írásakor) csak Sir David, Vilmos herceg és az illusztris meghívottak (köztük egy csomó szerencsés gyerek) ismerik, de Attenborough szerint ez a legfontosabb üzenet, amit valaha megpróbált átadni: az, hogy a Föld jövője nem a szárazföldön, hanem az óceánokon múlik.
• 92. A vonóhálós halászat elleni kiállását: a módszer felkavarja a tenger fenekét, iszonyú pusztítást hagy maga után, és rendkívül pazarló, a legtöbb halász ugyanis legfeljebb egy-két faj elejtését tűzi ki célul, mégis tucatjával pusztít más fajokat is. A módszer nemcsak a halaknak és a fenéklakóknak rossz, hanem iszonyatos mennyiségű szén-dioxidot is juttat a légkörbe.
• 93. Az első alkalmat, amikor a Liverpool a tévében is piros mezben tűnhetett fel: a Match of the Day 1969 november 15-én közvetítette az első színes adását, a Liverpool és a West Ham United meccsét. A mérkőzést a Liverpool nyerte 2:0-ra.
• 94. Az első lassított visszajátszást: a Match of the Day-ben 1971-ben vezették be ezt az újítást, ami miatt azóta is tömegek érezhetik úgy, hogy igenis joggal anyázták a bírót.
• 95. A Lepanthes attenboroughiit, egy perui orchideafajt, amit sokáig összekevertek a Lepanthes caprimulgusszal, pedig nagyobbat nem is tévedhettek volna. Az orchideát Attenborough ismeretterjesztő munkájának és a klímaváltozás elleni küzdelmének tiszteletére nevezték el róla 2022-ben.
• 96. Az Attenborough & Animalst, az első, kifejezetten gyerekeknek szóló ismeretterjesztő sorozatát, amiben az állatkerti gyűjtőutakon megismert állatokat ismerteti meg a nézőkkel.
• 97. A visszavadítás programját, amit az Egy élet a bolygónkon című önéletrajzi könyvében egyfajta kiáltványként ismertet. „Az élet csendesebb lesz, a levegő és a víz tisztább”, írja, de persze csak akkor, ha az emberiség letér arról az önpusztító pályáról, amit Attenborough ahhoz hasonlított, mint ha egy hülye összevissza nyomkodná a gombokat Csernobilban.
• 98. A természetfilmek technikai fejlesztését: Sir David az egyetlen ember, aki a brit filmesek és tévések akadémiájának (BAFTA) díját fekete-fehér, színes, HD és 3D sorozatokért is elnyerte.
• 99. Azt, hogy a zenészek hivatalos engedéllyel sörözhettek a BBC stúdiójában (a hivatalos indoklás szerint azért, mert ez „jelentősen javít a teljesítményükön”) a Song Hunter forgatásán, sőt, a sört még be is készítették nekik a kellékek közé.