A holt-tengeri tekercsek mesterséges intelligenciával történő vizsgálata átírhatja az ókori zsidó történelmet

Egy évszázaddal ősibbek lehetnek egyes holt-tengeri tekercsek a korábban gondoltnál, ami újraírhatja az ókori zsidó történelmet – írta meg szerdán a New Scientist.

Mladen Popović, a Groningeni Egyetem kutatója és kollégái az 1947-ben felfedezett tekercseket radiokarbonos kormeghatározással és mesterséges intelligenciával vizsgálták. Eddig a szakemberek úgy tartották, hogy az Ószövetség könyveinek legősibb másolatait, valamint más ősi zsidó iratokat tartalmazó tekercsek i.e. 150-ből származnak.

A kutatók a PLoS One folyóiratban szerdán közölt tanulmányukban arra mutatnak be innovatív módszerekkel gyűjtött bizonyítékokat, hogy egyes tekercsek ennél is idősebbek lehetnek. A szakemberek 27 tekercs korát határozták meg kormeghatározással, majd ezekből 24-et egy mesterséges intelligencia (AI) algoritmus betanítására használtak fel, ami a kézírási stílust párosította a tekercsek radiokarbonos korához.

Az Enoch nevű algoritmus a maradék három tekercsen tett próba alapján jól teljesített, és 30 év pontossággal eltalálta azok korát. Miután meggyőződtek Enoch pontosságáról, a kutatók a nagyjából 1000 holt-tengeri tekercsből 135-öt elemeztek vele, és a radiokarbonos kormeghatározás eredményéhez hasonlóan azt találták, hogy több közülük idősebb volt az eddig feltételezettnél.

Az eredmények emellett arra utalnak, hogy egyes tekercsek, köztük azok, amelyek Dániel könyvét és Prédikátor könyvét őrzik, másolatok lehetnek, amiket még a könyvek szerzőinek életében írtak. „A kutatásunk egy fontos lépés annak újragondolásában, hogy mit tudunk az ókori júdeai írástudásról, ami most úgy tűnik, hogy méh azelőtt alakult ki, hogy [a régió] politikai függetlenséget szerzett volna az őt kontrolláló birodalmaktól” – mondta Popović.

„Az eddigi eredmények áttörő jelentőségűek” – mondta Travis Williams, a tennesseei Tusculum Egyetem kutatója, aki szerint ha a trend folytatódik a többi tekercsnél is, át kell gondolni, hogy az akkori emberek miként ítélték meg az írásokat. Emellett a vizsgálatban nem résztvevő szakember szerint kérdés az is, hogy a vallási hiearchiákra milyen hatással volt, hogy az írástudók kevésbé szorultak már a vallási vezetőkre a szövegek interpretálásában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: