Vasárnap éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben Magyarországon – az Alföldön 36-37 fokos csúcshőmérséklet várható –, de a kánikulán kevesen lepődnek meg, hiszen egyre gyakoribbak a forró nyarak. 2024 júliusában, amikor extrém erős és elhúzódó hőhullám sújtotta Közép-Európát és Magyarországot, a 40 fok körüli hőmérséklet sem számított ritkaságnak. A legdurvább helyzet a nagyvárosokban alakult ki, ahol a beton és az emberi tevékenység fokozott hőtermelése tovább erősítette a forróságot, úgynevezett hőszigeteket alakított ki – jelentősen növelve ezzel a hőstressz, a súlyos egészségügyi problémák, sőt akár az elhalálozás kockázatát.

De hogyan tudnánk felhasználni a legfrissebb ökológiai kutatások eredményeit a városi hőhullámok mérséklésében? Az egyébként ősidők óta ismert jelenségek, sokszor nem pontosan feltárt mechanizmusokkal és komplexitással, nagy mértékben meghatározzák, hogy miként alakul a legmelegebb időszakok időjárása egy-egy táj ökoszisztémájában. A mi égövünkön az erdők a vízmegtartás és a párologtatás révén hatékonyan enyhítik a forróságot, de ezeket a mechanizmusokat az egyre súlyosabb városi hőhullámok kezelésében gyakorlatilag egyáltalán nem alkalmazzuk. Mit tudunk jelenleg ezekről a módszerekről? Hogyan tudnánk Budapestet élhetőbb hellyé tenni a nyári időszakokban?

Városi, építészeti, közlekedési témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről Édes Balázs urbanista, közlekedésgazdász beszélget. A felvétel 2024-ben készült.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotifyon, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Két fontos tudományos publikáció, amikről sok szó esett a beszélgetésben: „Táji hőszigetek” és hatásuk az éghajlati energia- és vízmérlegre (Báder László) és A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével (Báder László és Ungvári Gábor).

Hallgass bele ezekbe is: