Számítógéppel modellezték, hogyan juthattak el a neandervölgyiek az Altaj-hegységhez

„A hegyek és a nagyobb folyók jelentette akadályok ellenére a neandervölgyiek meglepően gyorsan, akár kétezer év alatt is eljuthattak Eurázsia északi részébe” – foglalta össze Emily Coco antropológus egy frissen készült tanulmány eredményeit. Coco és társa, a szintén antropológus Radu Iovita számítógépes modellezéssel vizsgálták, hogy a 60-120 ezer évvel ezelőtti vándorok milyen útvonalakat választhattak.

A lehetséges útvonalak
Fotó: Emily Coco és Radu Iovita

Ehhez Coco és Iovita több tényezőt is figyelembe vettek: a szintemelkedést, a folyók akkori állapotát, a gleccsereket és az uralkodó hőmérsékletet. Ezt a módszert már használták az emberi és állati migráció előrejelzésére, de ez az első eset, hogy a neandervölgyiek útját próbálják meg rekonstruálni vele.

Két hullám, három út

A tanulmány két vándorlási eseményt ismertet: az egyikre nagyjából 125 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor, a másikra pedig 60 ezer éve (a két külön út elméletét már évekkel ezelőtt felvetették, azóta bizonyították is).

Ezekben az időszakokban melegebb volt az időjárás, így alkalmasabbak voltak a nagyjából 3250 kilométeres út megtételére, amelyhez Coco és Iovita szerint a neandervölgyiek a folyómedrek völgyeit választották. A modell segítségével három különböző útvonalat vizsgáltak, az pedig jó hírnek tűnik, hogy mindegyik érint ismert neandervölgyi lelőhelyeket is.

Az utak érintik a gyenyiszovai ember által lakott területeket is. A három lehetséges útvonal közül a legrövidebbhez 1594 év kellett, a leghosszabb teljesítéséhez pedig 1906 – Coco szerint ez azt is jelenti, hogy a neandervölgyiek meglepően rövid idő alatt érhettek el a Kaukázusból Szibériába.