Eddig ismeretlen babiloni szöveg került elő, amely alapos betekintést nyújt a város életébe
Időszámításunk előtt 1000 körülről származik az a most megtalált dicsőítő himnusz, amelyet a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (LMU) professzora talált meg, és amely Babilon városát énekli meg. A kutató mesterséges intelligenciát használt, hogy további harminc, a szöveghez kapcsolódó kéziratot találjon, adja hírül a müncheni egyetem.
A Bagdadi Egyetemmel folytatott együttműködés során az LMU Asszirológiai Intézetének ókori közel-keleti irodalom professzora, Enrique Jiménez felfedezett egy szöveget, amely Babilont teljes pompájában írja le, betekintést nyújtva a város lakóinak, férfiaknak és nőknek az életébe, a városi társadalomban való együttélésbe.
Babilont időszámításunk előtt 2000 körül alapították Mezopotámiában. Egykor a világ legnagyobb városa volt, kulturális metropolisz, ahol olyan művek születtek, amelyek ma a globális irodalmi örökség részét képezik. A babiloni szövegeket ékírással írták agyagtáblákra, amelyek csak töredékesen maradtak fenn. A bagdadi intézménnyel való együttműködés egyik célja a Sippar-könyvtárból származó több száz ékírásos tábla megfejtése és megőrzése. A mítosz szerint Noé itt rejtette el őket az özönvíz elől, mielőtt felszállt a bárkára.
Az Electronic Babylonian Library Platform keretében Enrique Jiménez digitalizálja az eddig világszerte felfedezett összes ékírásos szövegfragmentumot, és AI segítségével megfejti az egymáshoz tartozó szövegrészeket. „A platformunk segítségével sikerült azonosítanunk harminc további szöveget, amely az újra felfedezett himnuszhoz tartozik – ez a folyamat korábban évtizedekbe telt volna” – mondja Jiménez. Ezeknek a kiegészítő részleteknek köszönhetően a tudósok teljes egészében meg tudták fejteni a agyagtáblán található hiányos szöveget.
A számos másolat arra utal, hogy a szöveg akkoriban nagyon elterjedt volt. „A himnuszt az iskolás gyerekek másolták le” - mondja a kutató.
A dicsőítő ének 250 sorból áll és feltehetően az első évezred elejéről származik. Egy babiloni írta, aki meg akarta énekelni városát: leírja a város épületeit, de azt is, hogy az Eufrátesz vizei hogyan hoznak tavaszt és zöldellő mezőket. „Ez így még különlegesebb, mivel a fennmaradt mezopotámiai irodalom ritkán ír le természeti jelenségeket” – jegyzi meg a szöveget felfedező professzor.
A babiloni nőkről, papnői szerepükről és a hozzájuk kapcsolódó feladatokról szóló információk is meglepték a szakértőket, mivel korábban nem ismertek ilyen témájú szövegeket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: