– Régebben az emberek ritkán érték meg a 70-et, de manapság 70 évesen még gyereknek számítasz.
– A biotechnológia fejlődésével az emberi szervek folyamatosan átültethetők, és az emberek egyre fiatalabbak lehetnek, sőt akár halhatatlanná is válhatnak.

Ez a beszélgetés nem egy tudományos fórumon hangzott el, hanem a múlt héten Pekingben rendezett győzelem napi katonai parádén, ahol a kamerák és mikrofonok Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök rövid, informális dialógusát rögzítették – a jelek szerint a kínai vezetés akarata ellenére, ugyanis később jogi lépésekkel fenyegették a videót megosztó hírügynökségeket, ezért például a Reuters törölte is a felvételt a csatornáiról.

Az öregedés megállítása és visszafordítása régóta érdekli az emberiséget és az orvostudományt, ugyanakkor a szervátültetések gyakorlata elsősorban életmentő céllal indult az 1950-es években – azóta a leggyakoribb transzplantációk a vese, a máj, a tüdő és a szív esetében történnek. A szervátültetésekre váró páciensek listája azonban jóval hosszabb, mint a rendelkezésre álló szervek mennyisége, ezért a világ számos országában prioritási listák alakultak ki. Így például Nagy-Britanniában a fiatalabb, súlyos betegségben szenvedő betegek előnyt élveznek, mivel náluk nagyobb a túlélés esélye, mint az idős betegek között.

Emellett a szervátültetés kockázatai sem elhanyagolhatók: a kilökődés esélye viszonylag magas, és a páciensek leggyakrabban fertőzésben, rákos szövődményekben vagy szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg. Reza Motallebzadeh, a University College London (UCL) veseátültetéssel foglalkozó professzora szerint „egy szervátültetés hatalmas műtét, és a páciensnek elég erősnek kell lennie fiziológiailag, hogy átvészelje”, így az öregedés ellenszere egyelőre nem a folyamatos szervcsere lesz.

Egerek és emberek – és sertések

Az orvostudomány azonban egy ennél aktuálisabb problémára, a szervhiány kiküszöbölésére is próbál megoldást találni. Egy 1999-es kísérletben például önkéntesek sejtjeiből készítettek hólyagszerű kollagénvázakat, amelyeket hét páciens szervezetésbe ültették be. A kutatók azóta már ennél bonyolultabb szervek mesterséges előállításával is kísérleteznek.

Jean Hébert, az amerikai egészségügyi minisztérium fejlett kutatási projektjeivel foglalkozó ügynökségének (ARPA-H) programvezetője például kollégáival az agysejtek fokozatos kicserélésén – és ezáltal fiatalításán – dolgozik. Egereken végzett kísérleteik során az állatok agyának egy részét eltávolították, majd embrionális őssejtekkel helyettesítették. Az embrionális őssejtek azért kulcsfontosságúak a transzplantációs fejlesztésekben, mert képesek specializált sejtekké alakulni, így potenciálisan bármely szerv funkcióját átvehetik.

Egy másik kutatási irány a sertésszervek felhasználása. New York-i orvosok korábban agyhalott embereken végeztek sertésvese- és sertésszív-transzplantációs kísérleteket, tavaly óta azonban már élő páciensek is kaptak génmódosított sertésszerveket. 2024 márciusában az amerikai Richard Slayman volt az első élő beteg, akinek a massachusettsi közkórházban sertésvesét ültettek be. A beavatkozás során génszerkesztést alkalmaztak, amelynek célja a vírusok inaktiválása volt, valamint az, hogy emberi géneket illesszenek be a sertésgenomba. Slayman néhány hónappal később elhunyt, de halála nem a transzplantáció közvetlen következménye volt.

2025 januárjában egy másik páciens, Tim Andrews kapott hasonló beültetést, immár egy, az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) által jóváhagyott klinikai vizsgálat keretében. A legutóbbi hírek szerint az új szerv azóta is megfelelően működik, és Andrews jó egészségi állapotban van. Az FDA azóta engedélyezte egy még nagyobb klinikai vizsgálat elindítását is, amely több mint harminc súlyos vesebeteg bevonásával folytatódhat. Az eGenesis biotechnológiai vállalat a génmódosított sertésszervek előállításán dolgozik, különös hangsúlyt fektetve a fertőzési kockázatok csökkentésére és az emberi immunrendszerrel való jobb kompatibilitás biztosítására. Bár a hosszú távú cél az, hogy akár minden szerv pótolható legyen sertésekből, a jelenlegi kutatások elsősorban a vese, a máj és a szív transzplantációjára összpontosítanak.

Ígéretes eredmények már születtek, de még nagyon korai szakaszban járunk

Néhány napja ért véget a Brit Öregedéskutató Társaság éves találkozója Manchesterben, ahol az MIT Technology Review tudósítása szerint egy újabb kutatást mutattak be a sejtfiatalítás metódusáról. A kísérletben talajlakó C. elegans fonálférgeken teszteltek olyan gyógyszereket, amelyek meghosszabbíthatják az élettartamukat – ezeken a 15-40 napig élő állatokon kísérletezett Vellai Tibor, az ELTE fejlődésgenetikusa is, aki két éve a 7. Qubit Live eseményen számolt be az öregedés lassításában elért eredményeiről. A brit konferencián elmondták, hogy amikor ezeket a készítményeket később egereken is alkalmazták, azt figyelték meg, hogy csak a kipróbált szerek 40 százaléka működött az egerek élettartamának meghosszabbítására – ebből valószínűsíthető, hogy emberek esetében még kisebb lenne a sikerességi arány.

Egy korábbi kutatás genetikai folyamatok lassításával kísérletezett, hogy megakadályozza az öregedést. A Kölni Egyetem kutatói a DNS-ről RNS-re történő átírást, azaz a transzkripciót vizsgálták állatokon, és a kísérlet eredményei azt mutatták, hogy az idősebb állatok sejtjeiben gyorsabban megy végbe a transzkripció, mint a fiatal példányokban. Amikor a kutatók mutációkkal lassították az átírás folyamatát, az állatok élettartama is megnőtt, ugyanakkor a kutatók óvatosságra intettek az eredményekkel kapcsolatban, mivel az öregedés nem egy betegség, hanem természetes folyamat, így nehezebb meghatározni a hatékony és biztonságos ellenszerét is.

De jól mutatja a tudományterület ellentmondásait az a vitatott kutatás is, amely David Sinclair, a Harvard Egyetem öregedéskutató professzora nevéhez fűződik. Sinclair azt állította, hogy az öregedés fő okai nem a génekben felhalmozódó hibák, hanem az a „használati útmutató”, vagyis epigenetikai információ, amely szabályozza, hogyan működjenek a gének. Sinclairék egereknél mesterségesen idéztek elő gyorsított öregedést, majd egyfajta génkapcsoló koktéllal, az úgynevezett Yamanaka-faktorokkal, részben visszaforgatták az állatok biológiai óráját. A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a sejtek megőrzik a fiatalság tervrajzát, amit később elő lehet hívni. A tanulmány azonban nagy vihart kavart: több szakértő szerint a kísérletek valójában súlyos DNS-károsodással pusztították a sejteket, így a látott hatások nem az öregedés megfordítását, hanem inkább sejthalált tükröztek.

Hogy mi zajlik a színfalak mögött Oroszországban, Kínában, vagy éppen Észak-Koreában, azt persze nem tudni, de a nyilvános tudományos eredmények (amelyeket az öregedéssel foglalkozó 2023. októberi Qubit Live-on is kitárgyaltunk) alapján egyelőre annyi köze lehet a valósághoz Vlagyimir Putyin halhatatlansági akciótervének, mint Sztálin egykori biotechnológiai álmának, a szovjet majomember-hadseregnek.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)