Páratlan épségben megmaradt római kori sisakot találtak a tenger fenekén

szeptember 9.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Párját ritkítja az a szinte tökéletes épségben fennmaradt Montefortino típusú sisak, amelyet számos más lelettel együtt Szicília partjainál emeltek ki a tengerfenékről a régészek. A búvár-régészek a sisak mellett számos kardot, lándzsát és hajítólándzsát találtak, ezek valószínűleg az első pun háború idején, az Egadi-szigeteki csata során kerülhettek a tenger mélyére.

A csodálatos sisak
Fotó: Szicíliai tengerfelügyelet

A csata i. e. 241-ben zajlott, és bár a háború éppen itt dőlt el, amikor a rómaiak döntő diadalt arattak a karthágóiak felett, a régészek szerint a fegyverek és a sisak egy karthágóiak által elsüllyesztett római hajóról származnak. Bár a történeti források szerint a karthágóiak voltak túlerőben, a rómaiak fegyelmezettebbek és jobban felszereltek voltak, a csatával pedig Szürakuszán kívül pedig elnyerte Szicíliát – ez volt az első római provincia.

Montefortino

A sisak az úgynevezett Montefortino típushoz tartozik, amely az i. e. 4. századtól az i. sz. 1. századig volt elterjedt. A rómaiak kelta minta alapján vették át ezt a sisakformát, aminek számos előnye volt: egy perem védte rajta a tarkót és a nyakat, az arcvédőket pedig két bronzgyűrűvel rögzítették a két oldalára, így az arcnak is védelmet nyújtott. Ezek az arcvédők a leletek többségénél hiányoznak, a mostani leletnél azonban ezek is megvannak. A rómaiak számára a sisakforma azért is lehetett vonzó, mert viszonylag olcsón lehetett nagy mennyiségben előállítani.

Az eddigi feltárások során az Egadi-szigetek partjainál 27 bronzból készült rostrumot (a hadihajó orrán lévő sarkantyút), számtalan edényt, fegyvert és a mostanival együtt 30 sisakot találtak, de egyik sem maradt fenn ilyen jó állapotban.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)