Egy 14 év adatait feldolgozó kutatás szerint azok az emberek, akik naponta 3000–5000 lépést tettek meg – sétával, vagy futással – három évvel kitolták az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, mint azok, akik ennél kevesebbet mozogtak. Ráadásul azokat az embereket, akik napi 5000–7000 lépést tettek meg, átlagosan csak hét évvel később fenyegette a kognitív hanyatlást okozó idegrendszeri megbetegedés – írja a Seattle Times. Ugyanakkor a tanulmány vezető szerzője és a Mass General Brigham egészségügyi központ kognitív neurológusa, Wai-Ying Wendy Yau felhívta a figyelmet, hogy a mentális képességek romlása könnyen megelőzhető: „Ha valaki ülő életmódot folytat, már a mérsékelt mozgás is segíthet lassítani ezt a folyamatot.”

A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Alzheimer-kór kialakulásáért a felhalmozódott béta-amiloid fehérje is felelős, ami az agyi idegsejtek közötti csatlakozásokat, a szinapszisokat, illetve magukat az idegsejteket támadja meg. Az Alzheimer-kórt a tau-szálacskák összegabalyodása is képes kiváltani, mert a felgyülemlett fehérje gátolja az agysejtek közötti összeköttetéseket. Ugyanakkor a kutatócsoport szerint a rendszeres és megfelelő mennyiségű testmozgás lassítja ezeknek a káros anyagoknak a feltorlódását.

A vizsgálathoz a kutatók mintegy 300 idős ember egészségügyi változásait átlagosan kilenc éven keresztül követték nyomon, akik közül néhány résztvevőnek már a vizsgálatok kezdetén nagyobb esélye volt az Alzheimer-kór kialakulására a béta-amiloid fehérje felhalmozódása miatt. Ugyanakkor a kutatásban résztvevő 50 és 90 év közötti érintettek a vizsgálatok kezdetén nem produkáltak demenciára vagy memóriazavarra utaló tüneteket. A kutatók a béta-amiloid és a tau-fehérje mennyiségét mérték a résztvevő emberek agyában, illetve egy lépésszámlálóval követték nyomon a naponta megtett távolságukat.

Yau elmondta, hogy bár találtak összefüggést a magasabb napi lépésszám és a kognitív képességek javulása között, ezek még nem jelentenek ok-okozati kapcsolatot. Ugyanakkor John Thyfault, a Kansasi Egyetem Orvosi Központjának professzora szerint „a mozgásmennyiség növelésének semmilyen negatív mellékhatása nincs”, de azt továbbra is vizsgálják a kutatók, hogy milyen típusú és intenzitású fizikai aktivitás a legelőnyösebb az Alzheimer-kór korai szakaszában.