Christa Wolf keletnémet írónő 40 évvel ezelőtt, az állampárti szocializmus idején megjelent regénye egészen különleges kísérlet arra, hogy a hihetetlenségből erőt kovácsoljon, és elérje, hogy hallgassunk a jósnőre, aki látja a jövőt, de az átok miatt senki sem hisz neki.
A folyóban idén 61 százalékkal kevesebb a víz, mint a korábbi évek hasonló időszakában, ami azért is óriási probléma, mert a Pó által ellátott terület felel Olaszország mezőgazdasági terméshozamának egyharmadáért.
Majdnem egy évszázadot kellett várni az első észleléstől számítva, de a kitartó kutatómunkának köszönhetően már neve is van az óriáspókfajnak: Euoplos dignita.
Miért szeretik a rendőröket a finnek, miért kapnak a megszületett csecsemő mellé egy dobozt, és mi az a mökki? Lukács Dániel, a budapesti Finn Nagykövetség tanácsadója szemléletes előadásban árulta el a finn titkot, amiben az a legjobb, hogy nem titok.
Kanadai ragadozókban nemrég olyan madárinfluenza-vírusokat mutattak ki, amelyek elkezdtek emlősökhöz alkalmazkodni. Müller Viktor biológus szerint ott még nem tartunk, hogy a vírus hatékonyan tudjon terjedni közöttük, de tény, hogy „nagyon tud valamit”.
A 20 millió évvel ezelőtti Kárpát-medence élővilágát megidézni hivatott városligeti Biodóm 1,7 hektáros belső tereiben lassan ugyan, de zajlik a munka. A befejezéshez még 2-3 évre és 40-50 milliárd forintra van szükség. Elkészül valaha?
Közel 1,5 milliárd forintnyi keretből segítik a fiatalokat túllendülni a szakítás fájdalmain, hogy elkerüljék a következményeket – a depressziót, a kockázatos és erőszakos viselkedést, a zaklatást vagy az önkárosítást.
Furcsán nézett ki az Artemis-programra tervezett sötét űrruha a jól megszokott fehér szkafanderek után? Nem véletlenül.
Az állatövi csillagképek mellett kígyók, krokodilok és krokodilfejű, kígyófarkú szárnyas lények színes domborműveit is restaurálták Eszna templomában.
Egy friss genetikai kutatás kezdetben a vuhani piacon árult nyestkutyákhoz kötötte a covidjárvány kezdetét, de a megjelent tanulmány már óvatosabban fogalmaz. Francois Balloux-t, a University College London genetikai intézetét vezető professzort kérdeztük a fejleményekről.
A Relativity Space nevű magánűrcég első rakétájának indítása sikeres volt, de a Föld körüli pályát végül nem sikerült elérnie a 85 százalékban 3D nyomtatással készült, metánhajtású szerkezetnek, miután meghibásodott az egyik hajtóműve.
Az első században készült szobrocskát valószínűleg direkt dobták ki a mai Rennes területén, a régészek Vénusz mellett számos római kori érmét, cseréptöredéket és hasonló apróságokat találtak.
Egy norvég kutatóhajó 2004-ben több sornyi különféle mélyedésre bukkant az Azori-szigeteknél a tengerfenéken. Azóta sem tudják, hogy mik lehettek, de az akkori expedíció vezetője mostanra előállt egy elmélettel.
A Tudománytér elnevezésű pályázatra 65 pályamű érkezett, a díjazásukról egy bírálóbizottság döntött. Végül nem a bizottság javaslata ellenére mégsem a „Kontúr”, hanem a „Határtalan történet” címet viselő pályamű valósul majd meg.
A 2017-ben észlelt, különösen viselkedő 11/’Oumuamua volt az első, csillagközi térből érkező objektum, amit valaha észleltünk. Most kutatók megfejtették, miért gyorsulhatott fel, és száguldhatott át Naprendszerünkön.
A hódításban Kína, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek járnak az élen.
A vizsgált nőkből eltérő agyi aktivitást váltottak ki ugyanazok a képek a botoxkezelés előtt, mint után. A kutatók szerint a mimikai izmok bénulása miatt változhatott meg az érzelmek által kiváltott agyi aktivitás.
Egy nemrégiben megjelent jelentés szerint a múzeumban a nepáli istenszobortól a díszes görög vázáig legalább ezer olyan tárgy található, ami illegális forrásból került a gyűjteménybe, és ez még csak a jéghegy csúcsa.
Vannak szakértők, akik szerint a mostaninál hatszor többet kellene költeni a tanárokat segítő asszisztensekre és iskolapszichológusra, hogy minden rászoruló gyereknek jusson segítség. Mások arra figyelmeztetnek, hogy veszélyes lenne, ha a pedagógushiányt az olcsóbb asszisztensek alkalmazásával oldaná meg a kormány.
Az ELTE etológusai fMRI-vel vizsgálták, hogy miféle reakciókat váltanak ki az élőlényekre jellemző, és milyeneket a mesterséges hangok.
A VHS 1256 b nevű bolygó perzselő szilikátfelhőkkel tarkított légkörében víz, metán, szén-monoxid és szén-dioxid jelenlétét is kimutatták – ezeket egyszerre még egyetlen naprendszeren kívüli bolygón sem figyelték meg.
A japán Hajabusza-2 által gyűjtött anyagot vizsgáló kutatók szerint most már egyértelmű, hogy az aszteroidáknak meghatározó szerepe volt a prebiotikus evolúció beindításában.
A Semmelweis Egyetem, az Energiatudományi és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai korábban nem ismert koronavírus-forrásokat azonosítottak.
A világ népességének mintegy 10 százaléka már jelenleg is olyan területeken él, ahol a vízhiány elérte a kritikus mértéket.
Miközben a társadalom mindinkább függ a tudománytól és annak eredményeitől, ezeket az eredményeket egyre többen és egyre többféleképpen kérdőjelezik meg. Mit tekinthetünk elfogadottnak, és mire jó a szkepszis?
Az arány a vizsgált városok közül Stockholmban a legjobb, itt közel 20 százalék a nőkről elnevezett utcák aránya, míg a helyzet Debrecenben a legkiegyenlítetlenebb.
Az energiaföldrajzi kutatócsoport szerint sem a Toldi Ottó által a megújulók termeléséről ismertetett adatok, sem a belőlük leszűrt következtetések nem felelnek meg a valóságnak, így javasolják a gázerőművekre vonatkozó állításokat is erős forráskritikával kezelni.
Miként értékelhetjük az ukrán állam és a civil társadalom helytállását egy teljes háborús év után? Miként kell elképzelnünk a háborús mindennapokat? Hogyan tervezik életüket azok, akik elmenekültek a frontvonalról, és jelenleg valamelyik nyugati országban várják a békekötést?
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
Hosszú távú terv készül a Budapesthez tartozó 3600 hektárnyi erdő átfogó kezeléséről.
A sínpár közé telepítenek napelemeket, amik a karbantartás idejére egyszerűen eltávolíthatók lesznek majd.
Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.
A radioaktivitás itt van velünk a természetes háttérsugárzástól az atomerőműveken át az ionizáló sugárzást használó egészségügyi és ipari eszközökig. Mire kell nagyon odafigyelni, hogy elkerüljük a kockázatokat és az esetleges baleseteket?
A Másfélfok összeszedte hányféle módon próbálják a nagyvállalatok látszólag zöldíteni a tevékenységüket a fogyasztók megtévesztésével.
Március 20-án adta közre legújabb összefoglaló jelentését az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete.
A NASA a napokban publikálta a Fermi űrteleszkóp megfigyeléseit, láthatóvá téve 1525 kozmikus forrást.
Kétéves a hálapénztörvényként emlegetett jogszabály, amitől sokan a szülészeti beavatkozások számának csökkenését várták – hiába. Vajon mi az oka, hogy miközben az egészségügyi pénzmozgás kifehéredett, a szülésindítások és a császármetszéssel végződő szülések aránya változatlan maradt?
A Science ismertette azt a kutatást, amely során amerikai kutatók egérkísérletekben találták meg az életveszélyes tünetegyüttes neurológiai magyarázatát.
Az ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának tagjai szerint a sokaságszimulálással készült előrejelzések a klímaváltozás valóságát tükrözik.
A hídépítéshez mindössze négy darab 5 méter hosszú palló állt rendelkezésre. Aki a kiegészítő kérdésekre elsőként jól válaszol, ajándék könyvcsomagot kap!
Az izraeli Weizmann Intézet kutatói szerint az arányok egyértelműen megmutatják, hogy mekkora mértékben és milyen sebességgel pusztul az élővilág az emberi tevékenység hatására.
A modern ember egymásra épülő evolúciós rétegekből tevődik össze, és ahogy a történelemben sokszor, ma is megesik, hogy egyes politikusok vagy cégek a számukra kívánatos rétegek előhívásával manipulálják a tömegeket, írja Marosán György.
