Hónapokig folyt a vita a maszkok hasznáról, míg mostanra kialakult a tudományos konszenzus: a maszk igenis véd a koronavírus-fertőzés ellen. De melyik mennyire véd? Mosható, otthon varrt szövet- vagy textilmaszkot, sebészi maszkot, esetleg FFP, KN95 vagy N95 maszkot érdemes viselni?
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
A Washingtoni Egyetem Fehérjetervező Intézete január óta több mint kétmillió tüskefehérjéhez kapcsolódó fehérjejelöltet tervezett. Ezekből algoritmusok és kutatók munkájával hét ígéretes minifehérjét szűrtek ki, amelyek alkalmasak lehetnek a koronavírus elleni védekezésre.
15 közép- és kelet-európai startup, köztük négy magyar cég mutatkozott be az EIT Health InnoStars Awards Demo Day online rendezvényén. Az innovátorok 25 ezer eurós finanszírozást jelentő fődíjért versengenek.
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Hogyan lehetne elérni, hogy Budapest 15 perces várossá váljon? Mi legyen a belvárosi rozsdaövezetekkel, és meg lehet-e szabadulni az autóktól a budai és a pesti rakparton? A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozata első, online beszélgetésén Rab Judit urbanista, Édes Balázs közlekedésgazdász és Sebők Máté humánökológia szakember kereste a választ.
A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.
A klímakatasztrófa miatt fellépő hőhullámok, szárazság, az évtizedek óta sűrűsödő erdők és az emberi felelőtlenség együttesen okozza az elmúlt évek legnagyobb erdőtüzeit az Egyesült Államok nyugati partján. A klímakutatók szerint a jövőben csak rosszabbra számíthatunk.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Ha a mesterséges intelligencia már a depressziót, a poszttraumás stresszt sőt a koronavírus-fertőzést is képes hangminta alapján kimutatni, kézenfekvőnek tűnik, hogy észleli a dühöt és jókedvet is. Mire jó az Amazon új okoskarkötője, a Halo?
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Egy mélytanuló algoritmus képes megállapítani, mi történik egy filmjelenetben, és automatikusan valósághű hangokat generál hozzá. Egy felmérés szerint az így létrehozott hangokat a többség nem tudja megkülönböztetni az eredetiektől.
Kanadai kutatók közel félmillió születési adatot elemeztek 2007 és 2012 között, majd ötéves korukig nyomon követték az Ontario államban született gyermekeket
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.
Egyre népszerűbbek azok a HR-t támogató algoritmusok, amelyek képesek kiszűrni a jelentkezők közül a szakszervezeti szervezkedésre vagy gyakori munkahelyváltásra hajlamos egyéneket. Van, aki szerint ez az egyik legkártékonyabb módja a big data munkaügyi alkalmazásának.
A legtöbb afroamerikai a mai Angola és Kongói Demokratikus Köztársaság területéről származik, tehát nem onnan hurcolták el a legtöbb embert, ahol először meghonosodott a rabszolga-kereskedelem. Az eddigi legnagyobb hasonló vizsgálatban a behurcoltak körében elterjedt fertőző betegségek, kibírhatatlan munkakörülmények és erőszak jövő generációkra gyakorolt hatásait mérték fel.
Lassan fél évszázada, hogy a svájci Nespresso frappáns választ adott a kérdésre, hogy miként lehet összehozni az olasz kávé minőségét az otthoni kávéfőzés kényelmével. Az viszont továbbra is kérdés, hogyan alakul a cég sorsa, ha nem tudja hosszú távon megoldani, hogy ne a bolygóval fizettessük meg a kényelem árát.
A több mint tíz éven át zajló kutatásban 123 115 egészséges tesztalanytól vettek vérplazmát, és a teszt mintegy 90 százalékos pontossággal mutatta ki a későbbi daganatos megbetegedés valószínűségét.
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
Fogytán a lítium a Földön, így a kutatók jó ideje próbálkoznak, hogy a lítiumion-akkumulátor elektródáit felhasználva a tengervíz párologtatása nélkül vonják ki a vízből a lítiumot. A Stanfordon sikerült kidolgozni egy módszert, amely lényegesen leegyszerűsíti a folyamatot.
A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.
2020-ban, amikor Albert Camus is Zoomon tartana felolvasást A pestisből, sosem látott lehetőség nyílt arra, hogy az egészségügy végre átessen a digitális fordulaton. Mi történt eddig, és mi minden várható még a távgyógyászatban? Hogyan segíthetik az egészségügyi technológiák a betegeket és az orvosokat Magyarországon a koronavírus idején?
Magyarországon is óriási energiákkal indultak be az adományokon alapuló civil kezdeményezések, hogy 3D nyomtatással készült plexi arcvédő pajzsok és maszkok nyújthassanak védelmet a leginkább rászorulóknak: az egészségügyi és a szociális szféra dolgozóinak.
Több Tesla kamerarendszerét sikerült nemrég egy egyszerű kis matricával úgy manipulálni, hogy az autók veszélyesen felgyorsuljanak. Barkácsmódszerekkel nemcsak az önvezető autók, hanem arcfelismerő vagy éppen röntgenképeket elemző programok is félrevezethetők – ez pedig könnyen romba döntheti az algoritmusok tévedhetetlenségéről szőtt álmokat.
Két magyar tervező nemrég nyert támogatást egy szenzoros ruhadarab kifejlesztésére, amely enyhíti a Magyarországon minden hatodik nőnek komoly gondot okozó menstruációs fájdalmat. Az úgynevezett femtech az egészségügyi innováció egyik leggyorsabban növekvő szegmense, ami azt is mutatja, hogy lassan ledőlnek a női higiénia körüli évezredes tabuk.
25 évvel a népirtás után drónok szállítják a vért, és mobilon diagnosztizálják a betegeket a közép-afrikai Ruandában, ahol húsz év alatt több mint megduplázódott a várható élettartam. Hogyan ment végbe az afrikai egészségügyi csoda?