A SpaceX által fejlesztett, teljesen újrahasznosítható Starship rengeteg terhet lesz majd képes Föld körüli pályára állítani, a mai rakétákhoz képest hihetetlenül olcsón. És bár az űrhajó Marsra szállására még várni kell, a Hold elérhető közelségben van.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
Az amerikai National Ignition Facility kutatói 192 lézer segítségével olyan fúziós reakciót indítottak el, amilyet laboratóriumban még soha senki. A tavaly elvégzett, a Nature-ben részletesen ma bemutatott kísérlet egy ideig önfenntartó plazmát hozott létre, és ez hatalmas lépés az önfenntartó fúziós reakciók, így a fúziós energia létrehozása felé.
A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet kutatója, Kovács András és kollégái megerősítették egy hatalmas, az átlagosnál kevesebb galaxist tartalmazó tér létezését. Az Eridanus csillagkép felé található szupervoid révén megérthetjük az univerzum korai folyamatait és a sötét anyag természetét.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
Egy nagyszabású vizsgálat kiderítette, hogy az életük során az emberek 90 százalékát megfertőző Epstein–Barr-vírus a fertőzés után 32-szeresére növeli a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát. Ez felveti annak lehetőségét, hogy egy EBV elleni oltás lényegében megelőzheti az MS kialakulását.
Sárneczky Krisztián január 2-án fedezte fel az év első üstökösét. A csillagászt a felfedezés folyamatáról, az üstökös eredetéről és a földközeli objektumok által a bolygónkra jelentett veszélyről kérdeztük, valamint arról, hogy a hozzá hasonló munkát végző csillagászoknak milyen szerepük lehet az aszteroidabányászat jövőjében.
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
Karácsony első napján már kedvezett az időjárás a Hubble utódjának tartott űrtávcső kilövéséhez, így a James Webb megkezdheti az univerzum és a Földhöz hasonló bolygók felfedezését.
A japán Hajabusza–2 űrszonda egy éve 5,4 grammnyi törmelékkel tért vissza a kisbolygóról, és a minták kezdeti vizsgálati eredményei a Naprendszer, a bolygók és a földi élethez szükséges anyagok keletkezéséről árulkodnak.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Viktor Barricklow lenyűgöző videóban kalauzolja körbe a nézőket az isten háta mögötti Amundsen–Scott állomáson, ahol mínusz 60 fok van, és fél évig tart a sötétség.
A NASA egyelőre nem árulta el, hogy milyen típusú szerves molekulákról van szó, de annyi biztos, hogy a felfedezés önmagában nem utal az egykori élet jelenlétére, hiszen egyszerűbb szerves molekulák számtalan nem biológiai folyamat során is létrejöhetnek, vagy meteoritokon is a Marsra juthatnak.
Kutatók a földköpeny mélyéről származó mintákban lévő kriptont vizsgálták, amely fényt derített bolygónk formálódásának körülményeire. Kiderült, hogy az élethez szükséges anyagokat részben a külső Naprendszerből származó por és jeges bolygókezdemények juttathatták a Földre.
December 22-én kezdetét veheti a küldetés, amelyre a csillagászok lassan két évtizede várnak. Ha minden rendben megy az indítás és a kockázatos első hónapok során, a 10 milliárd dolláros költségű James Webb újraírhatja ismereteinket a korai univerzumról, és példátlan betekintést adhat más csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók légkörébe.
A Déli-sarkvidéken az internetelérés máig a korlátozott sávszélességű műholdas átvitelre korlátozódik. Az Új-Zélandtól a McMurdo kutatóállomásig húzódó tenger alatti kábel jelentősen segítené a tudományos kutatásokat és javítaná az életkörülményeket, de fennáll a veszélye, hogy a felszabadult internetezés megzavarja a kutatóállomások közösségi életét.
Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.
Egyetlen másik dinoszauruszra sem jellemző, páfrányszerű farki fegyverzetével védekezett a ragadozók ellen a Chile legdélebbi régiójában felfedezett Stegouros, ami a kréta kor végén élt. A felfedezés segít tisztázni a páncélos dinoszauruszok korai evolúciójának történetét.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A NASA DART űrszondája egy a Földre nem veszélyes kisbolygóba csapódik majd, hogy kipróbálja, hogyan tudnánk éles helyzetben eltéríteni egy a bolygót fenyegető égitestet.
A NASA űrszondája szeizmikus hullámok segítségével 200 méteres mélységig tekintett be a bolygó felszíne alá. A lávarétegek mellett nem várt üledékrétegre bukkant, ami arról árulkodik, hogy a területet egykor folyóvíz formálhatta.
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
Egy tavaly novemberben indított műholdon próbálták ki először a megszokott üzemanyag, a xenon helyett jódot használó ionhajtóművet. Azt várják tőle, hogy megnöveli a műholdak és az űrszondák élettartamát, és gazdaságossá teszi a hatalmas műhold-konstellációkat is.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
Idén eddig 25 embert fertőzött meg a súlyos megbetegedéseket okozó H5N6 madárinfluenza-vírus Kínában, ami ötszöröse a tavalyi esetszámnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus nem terjed emberről emberre, így közvetlen járványveszély sem áll fenn, de oda kell figyelni a kórokozóra.
Elkészült az elmúlt 24 ezer év éghajlati változásainak eddigi legpontosabb rekonstrukciója, amiből kiderül, hogy az éghajlatot alakító két fő tényező a szén-dioxid-szint változása és a gleccserek visszahúzódása.
35 új gravitációs hullám észlelését jelentette be hétfőn a LIGO-Virgo-KAGRA tudományos kollaboráció. A 2019 vége és 2020 eleje között detektált jelek izgalmas információkkal szolgálnak a fekete lyukakról, a neutroncsillagokról és a csillagfejlődésről.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
Az 1998-ban elindított, 2000 óta folyamatosan legénységgel üzemelő ISS nem váltotta meg a világot, miközben ennyi pénzből 19 űrtávcsövet, 65 marsjárót vagy 380 klímakutató műholdat lehetett volna üzembe helyezni. Megérte?
Ha minden ország, amely eddig nettó zéró kibocsátási célokat tűzött ki, beváltja ígéreteit, a felmelegedés 2,2 fokban stabilizálható a század közepéig, áll az UNEP klímacsúcs előtt kiadott jelentésében. Ez még mindig messze van a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 foktól, de a semminél sokkal több.
Egy ausztráliai rádióteleszkóp 2019-ben olyan jelet észlelt a Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag irányából, amit akár egy másik technikai civilizáció is kibocsáthatott volna. Az eset most közzétett részletes elemzése a jelet földi zajként azonosítja, ugyanakkor fontos javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeli kutatásokhoz.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
Vikingek által hátrahagyott, fából készült tárgyak vizsgálatából kiderült, hogy a skandináv hajósok már Szent István uralkodásának 21. évében megjelentek Új-Fundlandon.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
A NASA szondája elsőként vizsgálja meg a Jupiter pályáján keringő trójai kisbolygókat, amelyek a Naprendszer kialakulásáról és korai átrendeződéseiről, a bolygók keletkezéséről árulkodhatnak. Két hatalmas napelemtáblája még a Naptól 850 millió kilométerre is elegendő energiával látja el.
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
A molnupiravir nevű antivirális gyógyszer a fázis III. klinikai vizsgálatok alapján 50 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és halál kockázatát, ha a fertőzöttek időben megkapják. Ez lehet az első igazán hatásos és könnyen alkalmazható terápia a koronavírus ellen.
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.