Kiadtak még három lenyűgöző képet a James Webb űrtávcső első felvételei közül
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
Tóth András összes cikke
Megérkezett az első kép a James Webb űrtávcsőtől, rajta a valaha megfigyelt legősibb galaxisokkal
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
Tollaik tették a Föld uraivá a dinoszauruszokat
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.
Tavaly még hatalmas volt az ózonlyuk, de ha minden jól megy, 20 év múlva végleg eltűnhet
Az Antartktisz feletti ózonréteg a freonok betiltása után 32 évvel is túl vékony, de ha minden a tervek szerint alakul, 2040-re helyreállhat az 1980 előtti állapot.
Boldog 10. születésnapot, Higgs-bozon!
A CERN kutatói 2012. július 4-én jelentették be a Higgs-bozon felfedezését, ami hatalmas mérföldkő a részecskefizikában. Most, tíz évvel később elmondható, hogy az LHC részecskegyorsító adatai szerint minden eddigi mérés egybevág a részecskefizika standard modelljével.
Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Mennyire vagyok védett a most terjedő vírusvariánsok ellen, ha már elkaptam az omikront?
Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
Mamutbébi, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú – sorra kerülnek elő a több tízezer éves, lélegzetelállító leletek az örök fagy fogságából
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
Nem kell pánikba esni, ha nincs DNS-mintánk: új módszerekkel molekulák nélkül is jól feltárható a kihalt élőlények evolúciója
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
A Curiosity marsjáró épp megfejti a Mars kiszáradásának titkait
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Évezredeken át tartó stabilitás után példátlan mértékben kezdtek olvadni a legfontosabb nyugat-antarktiszi gleccserek
Ha a Thwaites és a Pine Island visszahúzódása tovább fokozódik, összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaró, és ez a következő évszázadokban több mint három méterrel emelné meg a tengerszintet.
Leletekből vett DNS-mintákkal megfejtették, honnan indult a nagy pestisjárvány
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Az új Jurassic World tudományos szemmel: végre itt vannak a tollas dinoszauruszok!
A trilógiát lezáró Világuralmon meglátszik, hogy több teret engedtek a szaktanácsadóknak, mint a korábbi részekben, de a készítők nem igazán tudtak túllépni a nosztalgiafaktoron és a jól ismert fordulatokon, így leginkább a rég várt tollas dinoszauruszok és a repülőgépekkel harcoló őshüllők látványa viszi a hátán a filmet.
Már a rövid távú stressz is védtelenebbé tehet a vírusos fertőzésekkel szemben
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
A szintetikus biológia korában élünk, de a mesterséges élet létrehozása még mindig csak álom
Az elmúlt húsz év áttöréseinek köszönhetően mára lehetővé vált az élőlények, köztük az ember genomjának szerkesztése, de minden igyekezet ellenére még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen szintetikus sejtet állítsunk elő.
A kőzetlemezek mozgásának köszönhetjük, hogy a Föld nem jegesedett el teljesen az elmúlt pár millió évben
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
Egy japán időjárási műholdnak köszönhető, hogy sikerült megfejteni a Betelgeuze elhalványodásának rejtélyét
A geostacionárius pályán keringő Himawari–8 a Földet figyeli, de a vörös óriás szerencsére pont belefért a látóterébe. A felvételekből kiderült, hogy a Betelgeuze-nek a korábbi spekulációkkal ellentétben kutya baja, és még jó ideig nem kell szupernóva-robbanástól tartani.
Már a legelső dinoszauruszok és pteroszauruszok is melegvérűek voltak
A korábbi vélekedésekkel szemben a legtöbb dinoszaurusz melegvérű volt, akárcsak a madarak vagy az emlősök, intenzív anyagcseréjük pedig lehetővé tette, hogy egész évben aktívak maradjanak a legkülönbözőbb környezetekben.
Jókora aggodalmat okozott a majomhimlő, de jelentős járványra kevés az esély
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
Egy lépéssel közelebb jutottunk az élet eredetének megértéséhez
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Megszületett a magyarázat arra, hogyan keletkezhetett a Föld mélyében rejlő két gigantikus képződmény
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
Angliában már szinte mindenki áteshetett a covidon, Magyarországon is hasonló lehet a helyzet
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
Megérkezett a szenzációs első felvétel a Tejútrendszer központi fekete lyukáról
Három évvel azután, hogy először sikerült megörökíteni egy fekete lyukat, itt a második történelmi jelentőségű felvétel, amely saját galaxisunk központi, szupermasszív fekete lyukának, a Sagittarius A*-nak a megfigyelésével készült.
Minden eddiginél erősebb marsrengést észlelt az InSight, 2018 óta vártak erre a kutatók
A marsi viszonylatban hatalmas, 5-ös erősségű rengés a kutatók szerint páratlan betekintést ad majd a bolygó mélyébe, és ezzel hozzásegít a Föld és más kőzetbolygók kialakulásának megértéséhez.
Az USA után Kína is kisbolygóba csapódó űrszondát indít, ami tovább fokozhatja a két ország közti feszültséget
A NASA DART szondája idén szeptemberben ütközik bele egy kisbolygóba, hogy tesztelje, el lehet-e téríteni egy a Földre veszélyes objektumot, Kína néhány év múlva követi az amerikai példát. A két nagyhatalom a Hold közelében is kerülgeti egymást.
Burjánzanak a madárinfluenza-vírusok, és nagyon oda kell figyelni, hogy ne terjedjenek emberről emberre
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
Videóajánló: A NASA hatalmas nukleáris meghajtású drónnal készül felderíteni a Szaturnusz holdját, a Titánt
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
Lefotózta a Mars-helikopter a saját landolási rendszeréből megmaradt törmeléket
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
Az Uránuszt és a Szaturnusz holdjának gejzírjeit célozhatja meg a NASA a következő évtizedben
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
550 millió éve alakult ki bolygónk belső magja, és úgy tűnik, ez mentette meg az életet a Földön
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
A korábbiaknál jobban kikerülhetik a védettséget az omikron új változatai
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
113 millió éves toll írja át mindazt, amit eddig a tollak kialakulásáról gondoltunk
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
A földkéreg harmadáig már sikerült lefúrnunk, a cél a Föld magját burkoló köpeny elérése
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
Már 25 lenyűgöző repülést hajtott végre a NASA Mars-helikoptere
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Az éghajlati változások döntő módon befolyásolták az ember evolúcióját
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
Az emlősök előbb lettek nagyobbak, és csak utána okosabbak
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
A koronavírussal foglalkozó kutatók több mint harmadát érte zaklatás a járvány alatt
„A tudománykommunikáció alapvetően nem a munkánk része, így amint ezek a támadások átütik a tűrőképességünk határát, érthető okokból sokan inkább visszatérnek a laboratóriumba, és talán vissza se néznek többet” – mondja Kemenesi Gábor virológus a kutatókat ért inzultusokról.
Magyar származású kanadai üzletember indul holnap a Nemzetközi Űrállomásra
Pénteken a történelemben először indul civil küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX Crew Dragon Endeavour űrhajójának fedélzetén a profi amerikai parancsnok mellett ott lesz egy volt izraeli vadászpilóta, egy amerikai üzletember és a kanadai Mark Pathy is, akinek apai nagyszülei magyarok voltak. Ők fejenként 55 millió dollárt fizettek a kalandért.
Forradalmi áttörés: a mesterséges intelligencia a DNS-ből megmondja, hogyan fognak kifejeződni a gének
Német kutatók olyan mélytanulási rendszert hoztak létre, amely több millió mérésen edződve képes pontosan előre jelezni, milyen gyakorlati hatással lesz egy adott szabályozó szekvenciának a gének átíródására – így az emberi megbetegedésekkel összefüggő régiók genetikai variánsait is feltárhatja.
Magyar űrmérnök meséli el, hogyan készülnek a Földet figyelő műholdak és az univerzum titkaira vadászó űrtávcsövek
Pluhár Gábor, a műholdak hőmérsékletszabályozó rendszereinek tervezésével foglalkozó mérnök a Qubitnek elmondta, hogyan zajlik egy műhold tervezése, miért jó a fekete hőszigetelő fólia a világűrben, és miként forradalmasíthatja a tudományt a PLATO űrtávcső, amelynek célja a Földhöz hasonló bolygók felkutatása.
Újabb járványhullám közeleg, de nem lesz olyan súlyos, mint az eddigiek
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
Először fedeztek fel olyan dinoszauruszt, ami a víz alatt vadászott
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a dinoszauruszok szinte kizárólag szárazföldön éltek. Most egy vizsgálatban kihalt és ma élő állatok csontsűrűségét hasonlították össze, és arra jutottak, hogy legalább két, a Spinosauridae ragadozó dinoszauruszok közé tartozó állat víz alatt vadászhatott.
Videóajánló: A brit kémikus, akinek elmélete segíthet az élet eredetének megfejtésében
Lee Cronin, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az élet eredetének megértéséhez nem a múltban kell kutatkodni, hanem ki kell találni, hogyan tudjuk az életet azonosítani. Mivel az élet alapja az evolúció, ezért már csak az a kérdés, hogyan tudjuk megmondani egy molekuláról vagy objektumról, hogy azt evolúció hozta létre.
58 millió éves becsapódási krátert találtak a grönlandi jégtakaró alatt
A Hiawatha-gleccser alatt húzódó, városnyi nagyságú, kráterre emlékeztető struktúrát 2018-ban azonosították először, és most kiderült, hogy valóban egy becsapódás hozta létre, de sokkal-sokkal régebben, mint azt a kutatók eddig gondolták.
Megfejtették, miért öregszenek lassabban a mormoták
Amerikai kutatók 14 éven át vizsgálták a coloradói sárgahasú mormotákat, és arra jutottak, hogy az állatok téli álmuk során sokkal lassabban öregszenek, mint a nyári aktív időszakban. A hibernáció felelhet a hosszabb életért és a kevesebb időskori betegségért is.
Az amazóniai esőerdő 76 százalékát visszafordíthatatlan pusztulás fenyegeti a klímaváltozás és az erdőirtások miatt
A 2000-es évek eleje óta veszít ellenálló képességéből az Amazonas-medence trópusi esőerdeje, és ha a fenyegetett területek átlépik a kritikus pontot, akár 3-4 évtized alatt szavannává változhatnak. Az emberiségnek két eszköze van ez ellen: a fakitermelés megállítása és a felmelegedés mérséklése.
Így működnek a rakétafigyelő műholdak, amelyek segíthetnek megelőzni a világvégét
Az amerikai SBIRS rendszer öt katonai műholdja minden percben készen áll arra, hogy már az indításuk pillanatban észlelje a nukleáris fegyvereket hordozó rakétákat, így az USA és szövetségesei még időben megelőzhetnek egy esetleges nukleáris apokalipszist.
A háború miatt elhalasztják az európai Rosalind Franklin marsjáró fellövését
Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
Ukrajna lerohanása miatt kérdésessé vált a Nemzetközi Űrállomás jövője
Ebben a pillanatban két orosz és négy amerikai űrhajós tartózkodik az ISS fedélzetén. Az Ukrajna lerohanása miatt bevezetett szankciók és az orosz űrügynökség vezetőjének éles válasza ellenére egyelőre úgy tűnik, folytatódik az együttműködés a NASA és a Roszkoszmosz között.
Tavasz volt a Föld északi féltekén, amikor kihaltak a dinoszauruszok
Szenzációs amerikai lelőhely rögzíti azt a napot, amikor 66 millió éve egy hatalmas kisbolygó eltalálta a Földet. A területen talált halcsontokból kiderült, hogy a kataklizma tavasszal érte az északi féltekét, ami tovább fokozta a végül a fajok 76 százalékát eltörlő becsapódás utóhatásait.