A Nemzetközi Oltóközpont Kft.-nél 5000 forintért lehet feliratkozni a koronavírus elleni oltásra, immár hónapok óta. Csakhogy, bár a vállalkozás az összes létező vakcinagyártóval kapcsolatban áll, még mindig nincs magánúton elérhető vakcina a láthatáron. A budapesti fővárosi kormányhivatal vizsgálja, hogy a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e.
A mobiladatok szerint a harmadik hullámban először maradtak többen otthon az elmúlt héten, mint az azelőttin, és valamelyest csökkent a munkahelyi látogatások és a bevásárlások száma is. A mostani lezárás ennek ellenére a karácsonyinak csak az egynegyedével ér fel.
Magyarországon nem fordult elő vérrögképződés az AstraZenecával beoltottak körében, de már tucatnyi ország felfüggesztette az oltóanyag használatát a trombózisról szóló hírek miatt. Kérdés, hogy a felfüggesztés és az esetek kivizsgálása szolgálja-e az általános bizalmat, vagy pedig az, ha változatlanul folytatják az oltást az AstraZenecával.
„Az internet legyőzte az Egészségügyi Minisztériumot” – kommentálta egy epidemiológus, hogy a szerb oltási csoda megtorpanni látszik, mivel már szinte az összes regisztráltat beoltották, de ők csak a felnőtt lakosság egynegyedét teszik ki. A többieket az enyhe járványintézkedések és a COVID-tagadó orvosok miatt nehéz meggyőzni a vakcina szükségességéről.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
Bár csütörtökön rekordot döntött a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, a többiek még jóval többet mozogtak, mint a járvány egy évének legtöbb napján.
Azok közül az országok közül, ahol a lakosság legalább 1 százalékát beoltották, Izraelben a legjobb a helyzet.
A techcégek mobilitási adatain az látszik, hogy a múlt héten Magyarországon enyhén, de még csökkent is a lakóhelyen és nőtt a munkahelyen töltött idő. Élelmiszerboltba és patikába is többet járunk, mint egy hónapja, amit még a tavaszias időjárás sem indokol.
A lélegeztetőgépen lévő betegek aránya az aktív fertőzöttekhez képest Romániában, Németországban és Horvátországban a legmagasabb.
Mennyivel több időt tölthetünk szeretteink vagy munkatársaink társaságában, ha maszkban beszélgetünk? A különbség százszoros is lehet, derül ki az MIT kutatóinak kalkulátorából, aminek most itt a magyarul beszélő verziója.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
A BM adatai szerint a decemberi halálozás a novemberinél is magasabb volt, a KSH számai ugyanakkor minimális csökkenést mutatnak. Az éves természetes fogyás 2020-ban 40 ezer főről 47 ezer főre, 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
Egy ausztrál politológiai intézet rangsorolta az egyes országok járványkezelésének hatékonyságát – a kutatók szerint nem az számít, hogy demokrácia vagy diktatúra van, hanem hogy az emberek mennyire bíznak a vezetőikben, és hogy azok a vezetők milyen intézményrendszerre támaszkodhatnak.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
A mobilitási adatokból csendes téli szünetet követő aktív első munkahét rajzolódik ki Magyarországon. Ez a fegyelem a középiskolák nyitása nélkül sem feltétlenül lesz elég az új vírusvariánsok kordában tartására.
A kórház dolgozói már megkapták a koronavírus elleni oltás első adagját, így az eset arra is figyelmeztet, hogy az immunitás kialakulása eltart egy darabig.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
A koronavírus új változatáról gyanítható, hogy a közelmúltban hozzájárult a megbetegedések számának növekedéséhez, tájékoztatta hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a WHO-t és a brit parlamentet.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Drámai emelkedést mutat a halálozások száma.
A járványgörbék meredeken emelkednek.
Miközben Nyugaton azt találgatják a tudósok, miért jár kevesebb halálozással a koronavírus-járvány, mint tavasszal, Közép- és Kelet-Európában éppen ezzel ellentétes a trend. Csehországban egészen tragikus a helyzet, de a magyar, szlovén és horvát adatok is rosszak.
Miközben a különutas járványkezeléséről elhíresült országban arra készültek, hogy a szomszédoknál jobban berobban majd a második hullám, lakosságarányosan Norvégiánál 5-ször, Finnországnál 20-szor több Svédországban az aktív fertőzöttek száma. A járványguru nem hátrálna, a karanténba vonult miniszterelnök viszont az alkoholtilalommal megkezdte a korlátozások bevezetését.
Berobbant a járvány második hulláma a régióban, Csehország, Románia és Szlovénia újra átáll a digitális oktatásra, Lengyelország és Ausztria csak részlegesen. Az aktív esetek aránya csak Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon haladja meg a 70 százalékot.
Az építész-játéktervező szerint a káosz és a bizonytalanság eleinte mindig frusztrációt szül, de a megoldások kitartó, nyitott és innovatív keresése meghozza a gyümölcsét.
Kelet-Közép-Európában jelenleg a V4-ek, valamint Szlovénia és Ukrajna képeznek járványgócot. A halálozási adatok pedig Csehországban a legkedvezőtlenebbek az európai járványügyi központ szerint.
A kelet-közép-európai régióban a visegrádi négyek, valamint Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok a legfertőzöttebbek az október 7-i adatok szerint. Szinte mindenhol új csúcsokat ért el a járványgörbe.
Magyarország mellett még hat európai ország járványhelyzete miatt riadóztatott az ECDC: ezekben az országokban túl nagy a súlyos, illetve kórházi ápolásra szoruló betegek aránya. A kelet-közép-európai régióban a magyar és a cseh esetszámok emelkednek kiugró mértékben.
Országszerte 13 iskola állt át rendkívüli szünetre vagy digitális tanrendre, további 202 osztályt küldtek haza iskolai koronavírus-fertőzés miatt. Olvasóink segítségével információt gyűjtöttünk, és interaktív térképen helyeztük el azokat a közép- és általános iskolákat, ahol járványügyi intézkedéseket hoztak.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Országszerte hat iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet a koronavírus-fertőzéses esetek miatt, kilenc intézményben pedig az egész diákságnak digitális tanrend van érvényben. További 177 esetben egy vagy több osztályt érintenek az intézkedések. Mindezek közül csak kevés eset került nyilvánosságra konkrét adatokkal, ezeket gyűjtöttük össze, és várjuk az olvasók értesüléseit is.
Százezer magyarból már több mint száz fertőzött.
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
Csak néhány napig élt a szabály, hogy a maszkot megtagadók nyilvános koporsóban fekvést is választhatnak a pénzbírság vagy a közmunka helyett. A koporsók azonban nem tűnnek el a jakartai utcákról.
Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is több az aktív fertőzött, mint a március-áprilisi csúcs idején volt.
Felívelőben az aktív koronavírusos esetek száma is, a második hullámot már csak az nem látja, aki nem akarja.
A koreai eset jól példázza a maszkviselés fontosságát, és azt is, hogy miért nem érdemes járvány idején beülni egy kávézóba, a légkondi alá. Az új korlátozások miatt most hordhatják a maszkot kültéren, beltéren.
A Kínával határos országban már január 10-én maszkviselésre szólították fel a lakosokat, hamar felvették a harcot az álhírek ellen, és a nomádokat is elérő közmédiában tájékoztatták a népet a fontos információkról.
A hivatalos adatok szerint mára itthon 35 fővel emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a mostanihoz hasonló emelkedésre május óta nem volt példa. Az új fertőzöttek csaknem fele 40 év alatti. Világszerte egyre több fiatal lesz beteg.
A Balkánon a legrosszabb a helyzet, a Magyarországgal szomszédos országokban valamivel jobb. Nálunk mintha szinte nem is lenne fertőzött, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
Békés megyében hivatalosan egyetlen fertőzöttről sem lehet tudni, Tolnában és Baranyában 1-1 fertőzött van összesen.
Szombaton több új fertőzöttet regisztráltak világszerte, mint a koronavírus-járvány kezdete óta valaha, és a korlátozások májusi feloldása óta most haltak meg a legtöbben a COVID-19 betegségben. Európában is vannak kiugró esetek, de az amerikai és indiai helyzetből sokat lehet tanulni.
Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Ukrajnában is szemmel láthatóan nő az esetszám, és vannak országok a régióban, ahol a fertőzöttek száma százezer lakosra vetítve megközelíti vagy meg is haladja az áprilisi és májusi értékeket.
Kaliforniában, Texasban és Floridában olyan mértékben növekszik az új fertőzöttek száma, mint a járvány elején New Yorkban. A 328 milliós USA-ban összesen 20 millió fertőzött lehet.
Világszerte több mint 183 ezer új fertőzöttet jelentett a WHO egy nap alatt, Brazília után az újranyitó Egyesült Államokban ugrott meg leginkább a statisztika. A WHO igazgatója szerint a világra most nem is a vírus jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a szolidaritás és a felelősen cselekvő vezetők hiánya.