Átláthatatlanok a döntések, különösen ami az egyetemi vagyont érinti, vizsgálatokat sürgetnek és a rektor távozását követelik petíciójukban a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem polgárai.
Néhány év alatt 11-ről 26 százalékra nőtt azoknak az iskolás korú gyerekeknek az aránya, akiknek szülei halasztást kérnek a tankötelezettség alól. Miért?
I. Károly és Rákosi Mátyás voltak a szerdai történelemérettségi főszereplői. Itt vannak a megoldások.
A matekérettségi sokak számára nem egyszerű vizsga, hanem egyfajta túlélőpálya, ahol nemcsak a tudás, hanem a magabiztosság is komoly szerepet játszik. Évek óta ez az egyik legnagyobb szorongást kiváltó tantárgy: kiszámíthatóbb, mint a magyar, mégis tele van olyan helyzetekkel, ahol egy apró hiba is komoly pontvesztést jelenthet.
Megfelelő, koncepció mentén felépített felkészüléssel nem volt különösebben nehéz az idei irodalomérettségi első része. Cserébe a második igen — és talán éppen ez mutatja meg a legpontosabban, hogy miért félnek tőle ennyire a diákok.
Szövegértési feladat és irodalmi műveltségi teszt is szerepel az idei vizsgán.
Az oktatáskutató Lannert Juditot jelölte Magyar Péter az oktatási tárca élére. A szakember éppen két napja mondta el véleményét a hazai oktatásügyről a Qubit podcastjában.
Az USA legszegényebb állama 2008-ban olyan oktatási modellt vezetett be, amit több más államban is megirigyeltek, mert a szegénységben felnövő gyerekeknek is segít a fejlődésben. A módszer Magyarország számára is inspiráló lehet.
Vége a programtervező és a mérnökinformatikus MSc-k dominanciájának: 426-an jelölték meg első helyen a mesterséges intelligencia informatikus mesterszakot, amire most először lehetett jelentkezni.
Laczó Ferenc történész egy magyar, egy amerikai és egy holland egyetemen is megtapasztalta, milyen az, amikor a politika durván beleavatkozik a felsőoktatásba.
Az Adatvédelmi Hatóság jelentése szerint a közoktatásért is felelős tárca közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra.
Az általános iskolák előkészítő évét kezdő 4-5 éves brit gyerekek negyede nem szobatiszta, 28 százalékuk pedig nem tud magától enni vagy inni – jelentősen romlik az iskolaérettnek számító gyerekek aránya.
Egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg valamilyen diagnózissal az iskolákban, ahol gyakran nem is a tipikus fejlődésű társaik jelentik a nehézséget, hanem a szülők hozzáállása és az iskolák merevsége.
Molnár Péter, a Berzsenyi Gimnázium egykori diákja ma az Oxfordi Egyetemen tanul klasszikus angol irodalmat. Ebben az alternatív univerzumban a jégszoborból csörgedező tequila és a latin nyelvű ima éppúgy a mindennapok része, mint a heti több ezer oldalnyi olvasás. Hogyan lehet eljutni ide, és mi a különbség a magyar diák és oxfordi társai között?
Mekkora felelősségük van Magyarországon működő nagy egyházaknak a roma gyerekek iskolai szegregációjában, amire nemrég nagy hatású ombudsmanhelyettesi jelentés mutatott rá? Erről kérdeztük a piarista szerzetest, tartományfőnököt.