A korabeli tudományos networknek hála az isten háta mögötti szepességi kisváros és szülötte, Sebastian Ambrosius is bekapcsolódott az európai humanista vérkeringésbe. Sebők Marcell történész angolul most megjelent kötete a 16. századi lelkész-tanító életén keresztül mutatja be a korabeli viszonyokat.
A fizikusok jelentős része a szépség ideálját követi saját fizikai kutatásában és amikor mások eredményeit kell megítélnie. Ha nincsenek tesztelhető állításaink, az elméletek közötti választás szükségképpen szubjektív szempontokon alapul, és személyes preferenciáink csataterévé válik. Vajon az következik ebből, hogy a tudományt el kell vetnünk azzal, hogy az egy csődtömeg, egyfajta irracionális társadalmi konstrukció?
Zenetudósok, zenetörténészek, zeneszerzők és egy algoritmus – ez a szupercsapat alkotta meg néhány fennmaradt vázlat alapján a 10. szimfóniát, amit októberben mutatnak be Beethoven szülővárosában, Bonnban.
A nyálban és a keresztesvirágú zöldségek sejtjeiben megtalálható egy közös enzim, amely szúrós szagú molekulává bont egy vegyületet. A keserű ízek kerülése evolúciós vívmány – a felnőttek csak megtanulják tolerálni őket.
Kutatók, orvosok és közegészségügyi szakértők szerint a gyógyszerek dobozán is fel kellene tüntetni ezt a kockázatot, és alternatív megoldásra van szüksé, mert mindezek ellenére még mindig a paracetamol a legbiztonságosabb láz- és fájdalomcsillapító a terhesség alatt.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
Egy kiszáradt tó fenekén találták a 21–23 ezer éves emberi lábnyomokat, pedig ebből az időből korábban csak mamutok, kardfogú tigrisek és más jégkorszaki állatok maradványaira bukkantak.
A 2007 óta megrendezett FameLab versenyre természettudományi, műszaki, orvosi vagy matematikai témával foglalkozó diákok, kutatók vagy tanárok jelentkezhetnek. A résztvevőknek három percben kell élvezetesen ismertetniük kutatási témájukat. A magyarországi fordulót hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezi.
Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a perm-triász kihalási eseményt követően megindult az algavirágzás, ezzel együtt pedig olyan ördögi kör vette kezdetét, amiből a nagy kihalási esemény által megnyirbált ökoszisztémák 3 millió éven keresztül nem tértek magukhoz. Most is vannak arra utaló jelek, hogy egy ilyen időszak küszöbén áll a bolygó.
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
A műholdképek vizsgálata alapján a Greenpeace úgy gondolja, hogy mióta léteznek felmérések, ekkora területen még sosem égtek az orosz erdők. Összesen 18,16 millió hektár állt lángokban, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben is hasonló tűzvészekre kell számítani Szibériában.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
Egy átfogó cambridge-i kutatás erős összefüggest talált az autoriter gondolkodás és a magas fertőzésszám között az ezredforduló körüli járványok adatait vizsgálva. Ahol anno sok HIV-fertőzött és kanyarós volt az USA-ban, ott Trump még 2016-ban is jóval népszerűbb volt. Az ok a „viselkedési immunrendszer” működése.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
A bélmikrobiom összetétele biztosabban jelzi előre a fogyás mértékét, mint a koleszterinszint és a zsírégetés hatékonyságát mutató további változók – derült ki egy új mikrobiológiai kutatásból, amelyben fogyni nem tudó és testsúlyukból leadó alanyok adatait vetették össze.
Ausztrál kutatók a szülő-gyerek interakciókat elemezve támogatták a közös kommunikációt, kiderült hogy az ilyen segítséget kapókat később kisebb arányban diagnosztizáltak autistának, mint azokat, akik csak a rutinellátásban részesültek.
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
A Kínában zajló élőhelyvédelmi program annyira jól sikerült, hogy az erőforrások bősége miatt a pandákat semmi sem kényszeríti vándorlásra, így a populációk közötti génáramlás is erősen csökken.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Az újszülöttek kognitív képességeire jobb hatással van az, ha egy gyereket kilenc különböző apafigura vesz körül, mint az, ha egyetlen, de bántalmazó apával kellene felnőnie.
A Qubit betűit kellett elhelyezni egy 6×6-os rácson úgy, hogy teljesüljenek a feltételek. Neked sikerült?
Péli Tamás roma-magyar festő 41 négyzetméteres, monumentális festménye, a Születés pannó szeptember 26-ig látható a Vármúzeum barokk csarnokában. Az ideiglenesen felszabadított roma művek igazi élete azonban eddig nem múzeumi, hanem közösségi terekben zajlott. Bár a többségi társadalom elől nagyrészt elzárva maradtak, a romák több generációjának olyan alapvető élményt nyújtottak, amelynek hatása messze túlnő a festmények esztétikai értékén.
Számos filozófus és agykutató szerint az ember valójában nem elkülönült lélek, nem egy egész ember, nem a test, hanem csak az agy, ami a testet irányítja. De abból, hogy az idegtudomány és a biológia a mentális állapotok létrehozását az agynak tulajdonítja, önmagában még nem következik, hogy mi magunk puszta agyak lennénk.
A stressz, a rendszertelen étkezés, az otthonlét, a képernyőidő megnövekedése és a bezártság miatt a 2 és 19 év közötti gyerekek átlagos testtömegindexe dupla olyan gyorsan növekedett 2020-ban, mint 2018-ban. A CDC szerint a mostani adatok rámutattak, hogy ha még lesznek lezárások, az egészséges étkezésre külön ügyelni kell.
A koncentráció befolyásolja az ember szívverését és légzését is, így lehetséges, hogy még csak nem is kell egy helyen és időben lenni másokkal ahhoz, hogy létrejöjjön a szívverés szinkronja.
Egy frissen megjelent preprint tanulmány szerint meglepően sokan fertőződnek meg denevérektől származó koronavírusokkal, de csak ritkán lesz nagyobb baj belőle. Az elmúlt húsz évben csak a SARS-CoV és a COVID-19 hívta fel magára a figyelmet, de könnyen lehet, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.
A Nikon Small World a legjobb mikroszkopikus méretű felvételeit díjazza, idén szuperközeli bögölyszemtől szivárványszínű meteoritmetszeten át egy tetű légúti rendszeréig terjedt a skála. Becz Barnabás Álmos, az ELTE Doktori Iskola hallgatóját is kiemelte a zsűri.
A NASA kutatói bizonyították, hogy az Arabia Terra nevű marsi régiót 500 millió éven keresztül gyötörte a vulkánkitörések legerősebb formája, és ez az aktivitás alaposan átrajzolta a bolygó légkörét.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című új kötetét, ezzel együtt annak digitális, interaktív változatát, amely többek között olyan népességi adatokat visz az ország térképére, mint a várható élettartam, a daganatos halálozások, az iskolázottság, a munkanélküliség vagy a személyi jövedelem.
A Mianmarban feltárt leletek arra utalnak, hogy a Lagonomegopidae családba tartozó egyedek a kikelésük után is gondoskodtak az utódaikról.
Az arcmaszkra és a felületekre permetezhető antivirális készítményt az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatói fejlesztették. A szer nemcsak a koronavírus, hanem a közönséges A típusú influenza ellen is védelmet nyújt, de más vírustörzsekkel szembeni védekezéshez is továbbfejleszthető.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
Az Isteni színjáték 1321. szeptember 14-én elhunyt szerzőjének élete és munkássága annyira élő, hogy a magas művészeteket és a popkultúrát is szűnni nem akaró ihletözönnel táplálja. Botránykönyvek, slágerfilmek, metál-, rock- és popzenészek, szoftverfejlesztők merítenek műveiből, de még Mickey egér és Plútó kutya is megjárták a pokolbéli dantei utat.
Egy nemzetközi kutatócsoport közel 200 ország 170 növényi és 16 állati termékének emissziós mutatói alapján azt modellezte, hogy a mezőgazdasági termelés mekkora mennyiségű szén-dioxiddal, metánnal és dinitrogén-oxiddal terheli a környezetet.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak most publikált eredményei révén jobban megérthető, hogy az immunrendszer miért reagál bizonyos molekulákra, míg másokat miért képtelen felismerni akkor is, ha azok lényegesen különböznek a sajátjaitól.
Hivatásos természetvédők, kutyás kereső egységek és önkéntesek segítségével negyedik hete zajlik a kutatás az áldozatok és a mérgezett csalétkek után, de a lista feltehetően még mindig nem teljes.
A Bath-i Egyetem vezetésével zajló felmérésben 10 ezer fiatalt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nigériában.
Semmit sem adnak ingyen, így a szélenergiának is vannak vesztesei. Arra, hogy a szélturbinák lapátjainak hangja rákot és számtalan egyéb betegséget okoz, semmi bizonyíték, de a madarak, a denevérek, sőt, a radartechnikusok sem rajonganak ezért az energiaforrásért.
Első körben 140 ezer, majd további egymillió 50 év fölötti páciensen tesztelik a genetikai kódtöredékeket kereső eszközt, amelytől azt várják, hogy forradalmasítja a rákdiagnosztikát.
A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.