Ész Ventura: Íme a bevásárlós gubancmese megoldása
Neked sikerült kiszámolni, mennyibe került a répa, a citrom és a fürjtojás?
tudomány
A zene biokémiai hatását világelsőként bizonyították szegedi kutatók
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének kutatói többek közt Vivaldi és Keith Jarrett műveit alakították át elektromos mezővé, és azt vizsgálták, hogy azok miként befolyásolják az egyik alapvető enzim működését.
Nyugalom, nem keletkezik flurona szupervírus a covidos és influenzás kettős fertőzésekből
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Videóajánló: Gerald Durrell 70 évesen halt meg, de legbelül élete végéig 12 éves maradt
„Nem a természetben, hanem a természeten kívül élünk, és úgy teszünk, mintha istenek lennénk. Ez mindannyiunk számára öngyilkosság” – mondja az 1995-ös dokumentumfilmben a 20. század legnagyobb autodidakta zoológusa, aki a héten lett volna 97 éves.
A fing filozófiája
A szellentés az elmúlt évszázadokban több más természetes jelenséghez hasonlóan vallási, metafizikai és esztétikai jelentőséget is kapott, sőt a manicheusok úgy vélték, hogy az üdvözülésig is elsegítheti az embert. Fingtörténet Szent Ágostontól Dantén át Mr. Methane-ig.
Teljesen kicsomagolta magát a James Webb űrtávcső, már a főtükör is készen áll a küldetésre
Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulásának új bűnbakjai az emberi felelőtlenség helyett a cuki sünik
Az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek terjedése és az antibiotikumok emberi felhasználása között már a penicillin feltalálója is párhuzamot húzott, egy új tanulmány szerint viszont a kórházi fertőzésként elhíresült betegség kórokozója, az MRSA már az antibiotikumok felfedezése előtt is létezett.
Magyar kutatók: Minél nagyobb celebrajongó valaki, annál halványabban teljesít az intelligenciatesztekben
Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
Locsoghat Katalin, a karácsony lassan akkor sem kopog már többé
Egyre enyhülnek a telek, Magyarországon harmadával csökkent a fagyos napok száma az utóbbi évtizedekben.
Báránybőrbe bújt farkasok: a tudománymosás még az áltudománynál is veszélyesebb
A tudomány és az áltudomány közötti határ egyre inkább elmosódik. Ezt használják ki a tudománymosók, akik hitelességet keltő eszközökkel zavarják össze a közönséget, legyen szó biokozmetikumok marketingjéről, szándékosan félreértelmezett kutatási eredményekről vagy a fogkrémről, amit mindig 10-ből 9 fogorvos ajánl.
Autót vezető aranyhalakkal kísérleteztek egy izraeli egyetemen
Mint kiderült, a halak szárazföldön is képesek tájékozódni. A kísérleti aranyhalakat egy négykerekű járműre illesztett akváriumba helyezték, amely abba az irányba mozgott, amelyik sarok felé megindultak a halak. A kezdeti 30 perces utat úgy betanulták, hogy végül kevesebb mint egy percre csökkentették a menetidőt.
Impakták: Tengeri gyűrűsféreg segít megérteni az idegrendszer eredetét és evolúcióját
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Leonardo DiCaprióról neveztek el egy új, súlyosan veszélyeztetett fafajt
Az Uvariopsis dicaprio törzsén fényes, sárga virágok nőnek, de ezúttal nem a kinézete miatt neveztek el egy hírességről egy új fajt, hanem azért, mert a színész segítségével sikerült megelőzni a fa élőhelyéül szolgáló kameruni esőerdő irtását.
Elkezdik feltárni a szicíliai katakombák 200 éves gyerekmúmiáinak rejtélyét
A palermói kapucinusok által kiállított 163 gyerekmúmia között vannak, akik úgy néznek ki, mintha csak aludnának, mások műszemekkel merednek a látogatókra. Az 1534-ben letelepedett szerzetesek Isten művének vélték, amikor rátaláltak a felismerhető arcú, természetesen mumifikálódott holttestekre.
Kinyitotta segédtükrét a James Webb űrtávcső, egyetlen lépés maradt hátra a sikeres kicsomagoláshoz
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Teljesen átírta a nyugat-antarktiszi jégtakaró történetét a friss kutatás, ami rávilágít, miért kell 2 fok alatt tartani a felmelegedést
Az eddig gondoltnál több millió évvel korábban, közel 18 millió éve már létezhetett a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely, ha nem vigyázunk, a globális felmelegedés miatt lényegében összeomolhat.
Nem, ez nem vicc: a kutyák is lehetnek kényszerbetegek
Jé, milyen gondosan tisztogatja magát a kutyád! Á, nem gondos az, csak OCD-s. De mi okozza az állati kényszerbetegséget? A szakértők szerint részben a genetika, részben a civilizációs ártalmak, de fontos, hogy mihamarabb megértsük az állati OCD-t, mert ez nyithatja meg az utat az embereknek is hasznos gyógymódok kifejlesztése előtt.
A Nap és a Hold gravitációja minden élőlény működését befolyásolja egy új tanulmány szerint
Hiába, hogy a két égitest együttes vonzereje a Földön észlelhető gravitáció egymilliomodát sem éri el, már ez is elég sok ahhoz, hogy minden élő és holt anyag működését, ciklusait és ritmusait befolyásolhassa.
Forradalmian precíz módszerrel tárták fel az emlősök evolúciós családfáját
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Hiába kaptak vakcinát a fejlődő országok, ijesztően kevesen hajlandók beoltatni magukat
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
A szaharai Nagy Zöld Fal nem csak Afrika időjárását változtatja meg
A Szenegáltól Dzsibutiig 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, sok millió hektáros erdősáv megváltoztathatja a nagyobb légköri áramlások, az El Niño és a trópusi ciklonok pályáit is – derül ki a zöldítés klimatikus hatásait szimuláló legújabb időjárási modellszámításokból.
Exobolygó helyett valami egészen szokatlan objektumra bukkant a TESS
A Földtől 2300 fényévre lévő csillagrendszerben felfedezett TIC 400799224 időszakosan gigászi porfelhőket bocsát ki, de nem úgy tűnik, mintha egy éppen elenyésző égitest volna.
Autoimmun kórképek markereit azonosítottak magyar kutatók Szegeden
Az eredmények segítséget jelentenek az autoimmun, gyulladásos kórképek diagnosztizálásában, a betegségek lefolyásának és a gyógyszeres kezelések várható hatásának megítélésében, valamint a szövődmények előrejelzésében.
Magyar amatőr csillagász készített felvételt a James Webb űrtávcsőről
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.
Minden ellenkező állítás ellenére pusztán a DNS-ből nem lehet pontosan megjósolni, milyen lesz a gyereked
Természetes, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de a poligénes pontszámokban utazó cégek nem fejtik ki ügyfeleiknek a módszereikben rejlő bizonytalanságot. Így alulinformált szülők hoznak meg etikailag kérdéses, egészségügyileg és társadalmilag indokolatlan döntéseket.
Könyvek mellett könnyekkel emlékezik Ukrajna a Babin Jar-i mészárlásra
Marina Abramović kijevi emlékműve, A sírás kristályfala provokáció, ami felhagy a korábbi holokauszt-emlékművek vizuális kódjaival: nem felvésett neveket, menórát, kettétört könyvet, egymásba fonódó haldokló testeket vagy éppen a hiányt és a történelem megtörését látjuk kivetítve vagy beépítve, hanem a könnyek gyógyító kristályokból emelt falát.
A zöld küllő az év madara 2022-ben
A harkályfélékhez tartozó Picus viridis magyarországi állománya 15-17 ezer párra tehető, egyedeinek természetvédelmi értéke jelenleg 50 ezer forint.
Jön a negyedik oltás Izraelben
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Ész Ventura: Most pedig, fiacskám, szépen leírod egymás után 2022-szer, hogy 2022!
Újévi gyufafeladvány. BÚÉK!
Meghalt Richard Leakey, a kenyai elefántok megmentője
Elhunyt az elefántcsont-kereskedelem egyik legismertebb ellenzője, aki Kenyában az orvvadászat elleni küzdelem mellett politikusként és paleoantropológusként is ismert volt, de politikai szerepet is vállalt. Richard Leakey 77 éves volt.
„Itt nincs okod lázadni” – minden gyerekre ráférne egy olyan iskola, ahová most a kudarcra ítélt fiatalok járnak
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.
Videóajánló: Az iszlám és a tudomány
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Byung-Chul Han: A neoliberális társadalom már a fájdalmat is megölte
A német-koreai filozófus legújabb magyarul megjelent könyvében már megint a modern társadalmat ostorozza – ezúttal azért, mert a mai világ a fájdalomcsillapítás lázában ég, és eközben nemcsak a halált, hanem az életet is szem elől veszíti.
A sajtófotó mint teljes értékű történelmi forrás: a Beatrice-rajongó szocialista ifjúságtól a taxisblokádon mélázó fiatal Orbán Viktorig
A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.
A Johnson & Johnson kiegészítő vakcinája 85 százalékban hatásos az omikronnal szemben
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
Közel 1,1 millió halálesetet előztek meg a koronavírus elleni vakcinák az Egyesült Államokban
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
Az oviraptor-embrió az év dinoszaurusza a Qubit 2021-es őslénytani összefoglalójában
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Itt a videó arról, ahogy a James Webb űrtávcső leválik a rakétáról, és elkezdi kicsomagolni magát
A James Webb űrteleszkóp kilövésének élő közvetítése során csak szaggatott, pixeles képeket láttunk a fontos eseményről, de az Európai Űrügynökség most megosztotta az eredeti felvételeket a 10 milliárd dolláros csodáról.
Megtalálták a 3600 éve történt minószi vulkánkitörés első áldozatait
Egy ember és egy kutya csontvázára bukkantak a török tengerparton – az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb hatású természeti katasztrófája végezhetett velük.
Szinte csak mesterséges hó lesz a pekingi téli olimpián, ami további vízhiánnyal fenyegeti a lakosokat
Olyan területen vetik be a helyi víztározókra támaszkodó hóágyúkat, ahol az intenzív mezőgazdasági öntözés, a gyors urbanizáció és a száraz éghajlat együttes hatása miatt már így is emberek milliói maradnak időnként víz nélkül.
Elkészült a The Witcher hálózati térképe
A hálózattudomány nem vajákosság, regényeket és filmsorozatokat is fel lehet vele térképezni. A legújabb bizonyíték: Janosov Milán hálózatkutató munkája.
2021 az űrben: Repültünk a Marson, kisbolygónak ütköző szondát indítottunk, és útnak indult a James Webb
Az űrkutatásban és a csillagászatban is mozgalmas év volt 2021. Beindult az űrturizmus, tovább fokozódott a hárompólusúvá vált, amerikai-orosz-kínai űrverseny, Magyarország asztrofizikai tesztműholdat lőtt fel, az Oumuamua nevű csillagközi objektumról pedig még a Harvardon is azt találgatták, hogy a Pluto jeges darabja vagy egy idegen civilizáció terméke.
A híres európai borszőlőknek néhány ezer éve nyoma sem volt a mai borvidékeken
A szőlő és a bor túlélési képességeire nehéz jobb példát találni annál, minthogy a híres európai borszőlőfajták túlnyomó többségének őse még csak nem is volt őshonos a mára legendássá vált európai borvidékeken.
Bináris kapanyél: milyen lehetőségeket kínál a mezőgazdaság a 21. században?
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
Ész Ventura: Neked sikerült megtervezned a covid-biztos dolgozószobát?
115. feladványunk nem azért volt egykoponyás, mert olyan könnyű lett volna, hanem azért, mert a válasz az interneten is megtalálható, ha tudjuk, hogy mit kell keresni. A kulcsszó a körpakolás volt.
Amire büszkék lehetünk 2021-ből: a világtörténelem legnagyobb oltási kampánya és a bolygómentő tehénvécé
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
Elhunyt a biológiai sokféleség fogalmát megalkotó amerikai ökológus
Thomas Lovejoy az 1970-es évektől kutatta az Amazonas-medencéjének élővilágát és az elsők között hívta fel a figyelmet a biodiverzitás rohamos csökkenése és a környezetpusztítás, illetve az antropogén eredetű felmelegedés közötti összefüggésekre.
Az extrém szárazság és a fertőző csontvelőgyulladás végzett az ausztrál óriás madarakkal
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói az újonnan előkerült fosszíliák és a ma is élő madarak vizsgálatai alapján úgy vélik, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek olyan negatív élettani hatásokkal járnak, amelyek hajlamosították a megbetegedésre a Genyornis newtoni-t.
3000 év után digitálisan bontották ki I. Amenhotep múmiáját
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.