TUDOMÁNY

A magyar kismamák úgy érzik, magukra hagyta őket az állam

A családpolitika kimerül az anyagi támogatásokban, míg a szülő nők mentális egészségének megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik Magyarországon. A túlterhelt védőnők hatásköre korlátozott, a fizetős szoptatási vagy pszichés tanácsadást nem mindenki engedheti meg magának, így az újdonsült anyák gyakran kénytelenek maguktól, online tájékozódni.

Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.

Félig vad zebrapintyek, kutyaagybank és az állati viselkedés alapján programozott társrobot az ELTE világhírű etológiai tanszékén

A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.

A gyerekek védelmére számos országban szigorítják az autóban dohányzást, de Müller Cecília lesöpörte az asztalról egy magyar kutató ajánlását

Angliában, Olaszországban, Franciaországban már tilos az autóban dohányozni, ha gyerek vagy terhes nő ül a kocsiban. Radó Márta társadalomkutató a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordult, hogy szakmai ajánlása alapján Magyarországon is napirendre vegyék a tiltást, de elutasító választ kapott. A tisztifőorvos az Alaptörvényre és a magánélet színtereinek sérthetetlenségére hivatkozik.

Videóajánló: A film a Sydney-i Operaházról, amit annyira el akartak titkolni, hogy negyven évig nem is látta senki

John Weiley, az ausztrál rendezőlegenda 1968-ban meg akarta örökíteni a Sydney-i Operaház építését. Az ötlettel végül David Attenborough-t, a BBC Two akkori vezetőjét találta meg, aki megrendelte a filmet. Az alkotást mindössze egyszer sugározták, majd az ausztrál kormány tiltakozása miatt megsemmisítették a kópiákat. Az egyetlen fennmaradt példány 2012-ben került elő.

Hódot láttál? Jelentsd fel!

A lakossági tudomány, azaz a citizen science művelői önként szállítják az adatokat, amiket aztán a kutatók feldolgoznak. Íme 4 feljelentőapp, amivel a lelkes házmesterek a hód mellett szúnyogot, kullancsot és ufót is feljelenthetnek.

Különbséget lehet-e tenni tudomány és áltudomány között, és ha igen, hogyan?

Nemrég jelent meg az Athenaeum Kiadónál A sarlatánok kora – Miért dőlünk be az áltudományoknak? című kötet, ami a szentként tisztelt tudomány és az egyre népszerűbb áltudományok közötti különbségeket boncolgatja. A kötetben szereplő írásokról, azok szemléletmódjáról és állításairól Bárdos Dániel és Tuboly Ádám, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjai vitáznak.

Létezik igazságos háború?

Pacifistaként gondolhatjuk, hogy a háború soha nem lehet igazságos, realistaként viszont lehet azzal érvelni, hogy a háborús cselekedeteknek nem kell morális elbírálás alá esniük, mert a háborúnak nincsenek szabályai, így elegendő a nemzeti érdekekre hivatkozni. Az igazságos háború elmélete e két álláspont között helyezkedik el.

A testi fenyítés már nem divat, de a gyerekek érzelmi bántalmazása mindennapos a magyar iskolákban

A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.