Megható archív fotókon elevenedik meg a Józsefváros roma öröksége
Roma Parlament, kiállításmegnyitó és buli buli hátán: Nyári Gyula volt az, aki fényképein először mutatta be a magyarországi romákat pozitív oldalukról.
tudomány
Az ELTE történészei szerint a tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia
Az ELTE BTK Történeti Intézete szolidáris a Magyar Tudományos Akadémiai dolgozóival.
Olvadnak a Himalája gleccserei, özönvízre, majd aszályra készülhet másfél milliárd ember
Az iparvidékről felszálló por és feketeszén beszennyezi a gleccserek felszínét, amelyek ettől gyorsabban olvadnak. A kutatók a hegyek lábánál élőket féltik.
Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
Vészesen szaporodik a fitoplankton: viszlát, kék bolygó, helló, zöld bolygó!
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Ész Ventura – Dicsőségfal 2019
Rajta vagy? Még nem?
100 kilométeres új részecskegyorsítót tervez a CERN
A részecskefizikusok a következő egy évben dönthetik el, hogy javasolják-e az európai nukleáris kutatási szervezetnek az óriási gyorsítógyűrű megépítését. Nem minden kutató lelkesedik a bizonytalan kimenetelű projektért.
„Értsék meg a kutatók, hogy ki dirigál!” – az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ezt üzeni a Palkovics-terv
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Ész Ventura: Hogyan segít ez a színkavalkád az almacsutkába írt kör esetében?
Alapvetően kétféle módon lehet belátni, hogy a beírt körök átmennek a középponton. Melyik az a kettő? Itt a részletes almacsutka-magyarázat, Pitagorasz-tétellel!
Egyetlen, hatperces videóban mutatták be az élet csodáját
Egy holland rendező time-lapse videón követte, ahogy egy alpesigőte petéjéből lárva lesz.
Ész Ventura: Kiszámoltuk a tavalyi majomfejek értékét!
A tavalyi kreatív pontversenyben összesen N = 937 majomfejet osztottunk ki. Na de hogyan konvertálódtak ezek esélyekké?
Hawking megmentette a világot, a Nobel-díja mégis elmaradt
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Mire képes az emberi elme, és mit nem tud a gép?
Bár a nagy mennyiségű adatokkal dolgozó big data technológiák sok mindenre képesek, jelentős emberi képességek utánzásától még nagyon távol állunk. Kálmán László, az MTA nyelvésze a felismerés után az osztályozás képességét vizsgálja.
Jógaharisnyákból és zoknikból származó mikroműanyagokkal vannak tele a delfinek a Brit-szigetek körüli vizekben
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.
250 millió éve óriásgyíkok uralkodtak az Antarktiszon
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
Hibás feltevésen alapult, mégis világszám lett Mengyelejev periódusos rendszere
A világ leghíresebb listáját Mengyelejev tudóstársai az orosz miszticizmus melléktermékének tekintették, utóbb pedig kiderült, hogy az orosz kémikus rendező elve is fatális tévedés volt. Mégsem csináltak jobbat azóta se. Ennek örömére az UNESCO 2019-et a periódusos rendszer évévé nyilvánította.
Amerika gyarmatosítása is hozzájárult a 16. századi nagy lehűléshez
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
40 év alatt ötször pontosabbá vált az időjárás-előrejelzés
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
Az előrelátás képessége emelhette ki az embert az állatvilágból
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.
Olyan hideg csapott le az Egyesült Államokra, amilyen generációnként csak egyszer fordul elő
Iskolák, kormányhivatalok, cégek ezrei maradtak zárva az amerikai Közép-Nyugaton. Egy délre húzódó sarkvidéki légörvény miatt Chicagóban hidegebb lesz, mint az Antarktiszon.
Ha a klímaváltozás miatt nem fagynak be többé a tavak, ökológiai rendszerek fognak felborulni
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
A zeneterápia lehet az időskori demencia egyik leghatékonyabb kezelési módja
Kutatások szerint a zene sokoldalúan javíthat az időskori hanyatlással küzdők szellemi állapotán és közérzetén. Az Egyesült Királyságban ezt figyelembe véve szeretnék gyökeresen megváltoztatni a demencia kezelését.
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Ész Ventura: Mekkora a fraktál pirosra színezett területe?
Bandzsíts a végtelenbe, és válaszolj három egyszerű kérdésre!
Minden eddiginél részletesebb fotók érkeztek a rejtélyes, mogyoró alakú űrszikláról
A felvételek 6700 kilométeres távolságból készültek, és a csillagászok azt remélik tőlük, hogy a kő felszínén látható lyukak, illetve a különböző színű felszín alapján meg tudják majd állapítani, hogy milyen körülmények között született a rejtélyes szikla.
Drónokkal irtják az invazív fajokat a Galápagos-szigeteken
Két patkányfaj is tanyát vert a galápagosi Észak-Seymour-szigeten, ami rossz hír több ottani veszélyeztetett fajnak is. A drónokat egyre több országban alkalmazzák: Új-Zélandon a közönséges rókakuzu kezdhet aggódni, a szintén invazív fajjal 2050-ig akarnak végleg leszámolni.
– Bandi, király vagy! – Tévedsz, Isten vagyok
Össznemzeti gyász, tömegeket megmozgató, emelkedett temetés, iskolából kitörő diákok: száz éve halt meg Ady Endre, korának egyik legnagyobb hazai sztárja, „a forradalom Petőfije”.
Virtualitás és hullámtermészet – így tette fel a koronát a kvantummechanika elméletére Louis de Broglie
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
A Végítélet Órája szerint már csak két percünk van hátra éjfélig
Az atomhatalmak közötti feszültségek, a demokráciára leselkedő veszélyek és a klímaváltozás miatt főhet a fejünk – igaz, az a két perc nem is olyan sok, ha tizenkettőkor nem a déli harangszó vár, hanem az apokalipszis. 1953 óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Nem győzik a növények nyelni a sok szén-dioxidot, 30 év múlva üthet be a krach
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
11 oktatót elbocsátanak, továbbiakat nyugdíjba küldenek az ELTE BTK-ról
Az ELTE bölcsészkaráról az oktatók és kutatók mellett oktatástámogató munkatársakat is elküldenek. 11 oktató elbocsátása biztos, de az nem világos, hány további alkalmazott leépítését oldják meg nyugdíjazással.
Magyar fizikus: az időérzékelésben szerepet játszhat a neuronok működésének lassulása
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
Magyar kutatóorvos nyert rangos díjat a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért
Az Amerikában és Svájcban kutató Roska Botond az első magyar, aki elnyerte a Louis-Jeantet orvosi díjat. Kollégáival feltérképezte, pontosan hogyan nyerik ki a vizuális információt a környezetből a látórendszer különféle sejtjei.
Tengeri ökoszisztémákat pusztíthat el az óceánok megmentésére tervezett szeméthalász háló
Miközben az óceánokban az emberi tevékenység hatására felgyűlt szeméthalmazt az előzetes számítások szerint három évtized alatt eltüntetheti, a felszíni élővilágra nincs tekintettel a tengertisztító hálórendszer.
„Alig 10-20 jó évünk van hátra” – rendezvénysorozat indul a mindennapjainkat meghatározó tudományról
Február 7-én 18 órakor startol a CEU előadássorozata, amelyben hazai szakemberek járják körül a legaktuálisabb globális problémákat, elsőként a klímaváltozást. Sztárelőadó: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Végre kiszámolták, milyen hosszú egy nap a Szaturnuszon
Alig hosszabb a Szaturnuszon egy nap, mint amennyit a Földön alvással töltesz. Más kérdés, hogy arra is évtizedekig tartott rájönni, hogyan kellene megmérni.
Mit művelsz a kutyáddal, amikor túleteted?
Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.
Újra felizzott a vita az emberré válás egyik hiányzó evolúciós láncszeméről
Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.
Európa is felébredt, és indul a Holdra bányászni
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
Olyan gyorsan olvad Grönland jégtakarója, hogy a jelek szerint már késő bármit tenni ellene
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
Most végre kipróbálhatod, milyen érzés lassan megöregedni
A legtöbbünk már elmúlt hétéves, de most egy osztrák grafikus jóvoltából visszapörgethetjük, hogy milyen lassan telt az idő, amikor még kicsik voltunk. Hosszú scrollozás következik, lehangolóan gyors fináléval, de hát ilyen az élet.
A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Miért rohan egyre gyorsabban az idő, ahogy öregszik az ember?
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Oktatói Hálózat: 50-70 oktatóját elküldi az ELTE
Az OH szerint megkezdődött a leépítés, amit a bölcsészkar dékánja már decemberben beharangozott. Az oktatói szervezet szerint összefércelt feltételrendszer alapján küldik el a tanárokat.
Ész Ventura: Bizonyítsd be, hogy az almacsutkába beírható két legnagyobb kör érinti egymást!
Az biztos, hogy a kék kör és a zöld kör épp érintkezik egymással. De miért?
Selye János élete és a felfedezés, amely átalakította mindennapi életünket
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
Az Ichthyoszauruszok a mai delfinekhez hasonlítottak – derül ki egy szenzációs lelet vizsgálatából
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
Magyar kommunikációkutató: Az open access nem az ingyen kánaán
Az Elsevier-adatbázisok hozzáférhetetlensége nyomán kialakult vitában Demeter Márton elmondja, hogy szerinte miért lázadnak rosszul a magyarok, és hogyan fest a tudományoscikk-kiadás a valóságban.
Többé nem kapni polipot az Oxfordi Egyetem egyik college-ában
Az 1879-ben alapított Somersville-ben szakítani akarnak az elitizmussal. Első, kis lépésként az intézményt vezető munkáspárti bárónő kérésére eltörlik a polipfogásokat a menzán.
A Cassini adataiból kiderült, hogy a Szaturnusz gyűrűi jóval fiatalabbak a bolygónál
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.