tudomány

Hogyan rekonstruáljunk római palotát, és hogyan ne?

Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.

Patkányemberek gyártására adott engedélyt és pénzt a japán állam

Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.

A faültetés is lehet káros

2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenének újra, de nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan teszik. Ironikus módon a füves életközösségekre a klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulása mellett most egy harmadik veszély is leselkedik: a faültetés.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.

Delfinként úszni a levegőben, avagy a testrepülés fantasztikus története

A repülőgépek és rakéták aerodinamikai tesztelésére épített függőleges szélcsatornákat kezdetben az ejtőernyősök kiképzésére használták. A szabadesés érzését civileknek is átélhetővé tevő első polgári szélcső 40 éve nyílt meg Kanadában, a technológia mára odáig jutott, hogy sorra épülnek a beltéri repülés élményét kínáló városi légi bázisok.

Ernest Renan, a botrányhős, az antikrisztus és a modern kor egyik legnagyobb történésze

A demokráciát ricsajnak és röhögésnek nevezte, ugyanakkor feltétlenül hitt a tudományban és a haladásban. Tüntettek ellene, tüntettek mellette, tartották rasszistának és antiszemitának; egyik munkáját IX. Piusz pápa istentelennek és becstelennek titulálta. A modern kor egyik legjelentősebb történészéről François Hartog, a francia értelmiségi világ kortárs idolja írt könyvet.

Nem vagy elég zöld? Szégyelld magad!

A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?