Megható archív fotókon elevenedik meg a Józsefváros roma öröksége
Roma Parlament, kiállításmegnyitó és buli buli hátán: Nyári Gyula volt az, aki fényképein először mutatta be a magyarországi romákat pozitív oldalukról.
Roma Parlament, kiállításmegnyitó és buli buli hátán: Nyári Gyula volt az, aki fényképein először mutatta be a magyarországi romákat pozitív oldalukról.
Az ELTE BTK Történeti Intézete szolidáris a Magyar Tudományos Akadémiai dolgozóival.
Az iparvidékről felszálló por és feketeszén beszennyezi a gleccserek felszínét, amelyek ettől gyorsabban olvadnak. A kutatók a hegyek lábánál élőket féltik.
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
A század végére valószínűleg búcsút mondhatunk bolygónk megszokott kék színének, a melegedő óceánokban ugyanis úgy el fognak szaporodni a fitoplanktonok, hogy bezöldülnek a vizeink.
Rajta vagy? Még nem?
A részecskefizikusok a következő egy évben dönthetik el, hogy javasolják-e az európai nukleáris kutatási szervezetnek az óriási gyorsítógyűrű megépítését. Nem minden kutató lelkesedik a bizonytalan kimenetelű projektért.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Alapvetően kétféle módon lehet belátni, hogy a beírt körök átmennek a középponton. Melyik az a kettő? Itt a részletes almacsutka-magyarázat, Pitagorasz-tétellel!
Egy holland rendező time-lapse videón követte, ahogy egy alpesigőte petéjéből lárva lesz.
A tavalyi kreatív pontversenyben összesen N = 937 majomfejet osztottunk ki. Na de hogyan konvertálódtak ezek esélyekké?
Stephen Hawking 1974-es hipotézise szerint a fekete lyukak is képesek sugározni. A tavaly márciusban elhunyt tudós már nem érhette meg elméletének nemrégiben publikált kísérleti igazolását.
Bár a nagy mennyiségű adatokkal dolgozó big data technológiák sok mindenre képesek, jelentős emberi képességek utánzásától még nagyon távol állunk. Kálmán László, az MTA nyelvésze a felismerés után az osztályozás képességét vizsgálja.
A vizsgált 10 tengeri emlősfaj minden egyedének gyomra tartalmazott 5 milliméternél kisebb plasztikdarabokat – derül ki a Nature-ben közölt új tanulmányból.
A megtalálói által az Antarktisz királyának elnevezett őshüllő maradványai azt mutatják, hogy a perm-triász határán a tengeri fajok 95 százalékát, a szárazföldiek 70 százalékát kipusztító globális katasztrófa után gyorsabban alakult át az élővilág, mint azt eddig sejteni lehetett.
A világ leghíresebb listáját Mengyelejev tudóstársai az orosz miszticizmus melléktermékének tekintették, utóbb pedig kiderült, hogy az orosz kémikus rendező elve is fatális tévedés volt. Mégsem csináltak jobbat azóta se. Ennek örömére az UNESCO 2019-et a periódusos rendszer évévé nyilvánította.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.
Egy mai 5 napos előrejelzés már olyan pontos, mint amilyen egy egynapos volt 1980-ban. Egy tanulmány szerint a meteorológusok ma már 9-10 nappal előre viszonylag pontosan meg tudják jósolni a várható időjárást, és ezzel több tízmilliárd dolláros károktól mentik meg a lakosságot.
Nemcsak a beszédnek, hanem a mentális időutazásnak nevezett, kisgyerekkorra kifejlődő kognitív képességnek is köszönheti sikerét a Homo sapiens. A kísérletekkel alátámasztott elmélet Ausztráliában dolgozó atyja, Thomas Suddendorf a múlt héten járt Magyarországon.
Iskolák, kormányhivatalok, cégek ezrei maradtak zárva az amerikai Közép-Nyugaton. Egy délre húzódó sarkvidéki légörvény miatt Chicagóban hidegebb lesz, mint az Antarktiszon.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.
Kutatások szerint a zene sokoldalúan javíthat az időskori hanyatlással küzdők szellemi állapotán és közérzetén. Az Egyesült Királyságban ezt figyelembe véve szeretnék gyökeresen megváltoztatni a demencia kezelését.
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Bandzsíts a végtelenbe, és válaszolj három egyszerű kérdésre!
A felvételek 6700 kilométeres távolságból készültek, és a csillagászok azt remélik tőlük, hogy a kő felszínén látható lyukak, illetve a különböző színű felszín alapján meg tudják majd állapítani, hogy milyen körülmények között született a rejtélyes szikla.
Két patkányfaj is tanyát vert a galápagosi Észak-Seymour-szigeten, ami rossz hír több ottani veszélyeztetett fajnak is. A drónokat egyre több országban alkalmazzák: Új-Zélandon a közönséges rókakuzu kezdhet aggódni, a szintén invazív fajjal 2050-ig akarnak végleg leszámolni.
Össznemzeti gyász, tömegeket megmozgató, emelkedett temetés, iskolából kitörő diákok: száz éve halt meg Ady Endre, korának egyik legnagyobb hazai sztárja, „a forradalom Petőfije”.
Hogyan használjuk a modern fizika különös elméletét, a kvantum-elektrodinamikát, hogy közelebb jussunk az anyag hullámtermészetének megértéséhez? A francia fizikus doktori disszertációja 1929-ben Nobel-díjat ért.
Az atomhatalmak közötti feszültségek, a demokráciára leselkedő veszélyek és a klímaváltozás miatt főhet a fejünk – igaz, az a két perc nem is olyan sok, ha tizenkettőkor nem a déli harangszó vár, hanem az apokalipszis. 1953 óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait, hogy az extrém időjárási jelenségek hatására a növények elérik szén-dioxid-megkötő képességük maximumát. Egy új tanulmány szerint ez a század közepén következik be, és a légköri szén-dioxid hirtelen feldúsulásával járhat, amiről tudjuk, mit okoz: további felmelegedést.
Az ELTE bölcsészkaráról az oktatók és kutatók mellett oktatástámogató munkatársakat is elküldenek. 11 oktató elbocsátása biztos, de az nem világos, hány további alkalmazott leépítését oldják meg nyugdíjazással.
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
Az Amerikában és Svájcban kutató Roska Botond az első magyar, aki elnyerte a Louis-Jeantet orvosi díjat. Kollégáival feltérképezte, pontosan hogyan nyerik ki a vizuális információt a környezetből a látórendszer különféle sejtjei.
Miközben az óceánokban az emberi tevékenység hatására felgyűlt szeméthalmazt az előzetes számítások szerint három évtized alatt eltüntetheti, a felszíni élővilágra nincs tekintettel a tengertisztító hálórendszer.
Február 7-én 18 órakor startol a CEU előadássorozata, amelyben hazai szakemberek járják körül a legaktuálisabb globális problémákat, elsőként a klímaváltozást. Sztárelőadó: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.
Alig hosszabb a Szaturnuszon egy nap, mint amennyit a Földön alvással töltesz. Más kérdés, hogy arra is évtizedekig tartott rájönni, hogyan kellene megmérni.
Kutatók ötvenezres mintán most először bizonyították, hogy az elhízás a kedvtelésből tartott kutyák várható élettartamára és egészségére nézve is ártalmas. Minél kisebb volt a kutya, annál inkább megrövidítette életét a túlsúly. Magyar etológus foglalja össze a Liverpooli Egyetem vizsgálatának eredményeit, és ad tanácsokat a kutyatartóknak.
Az Amerikai Paleoantropológai Társaság folyóirata egy teljes lapszámon keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a 2008-ban megtalált Australopithecus sediba köti össze a majomszerű emberelődöket a mai emberrel. A közel egy évtizede zajló vitának ezzel még mindig nincs vége.
Az Európai Űrügynökség több európai céggel szerződött, hogy 2025-re eljusson a Holdra – igaz, addigra már a fél világ beelőzi.
A kutatók eddig a partmenti gleccserekre koncentráltak, pedig a belső területekről az óceánba folydogáló olvadékvizek is óriási problémát jelentenek. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
A legtöbbünk már elmúlt hétéves, de most egy osztrák grafikus jóvoltából visszapörgethetjük, hogy milyen lassan telt az idő, amikor még kicsik voltunk. Hosszú scrollozás következik, lehangolóan gyors fináléval, de hát ilyen az élet.
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Az OH szerint megkezdődött a leépítés, amit a bölcsészkar dékánja már decemberben beharangozott. Az oktatói szervezet szerint összefércelt feltételrendszer alapján küldik el a tanárokat.
Az biztos, hogy a kék kör és a zöld kör épp érintkezik egymással. De miért?
Selye Jánosnak bőven volt alkalma, hogy átélje az általa először leírt stressz hatásait, hiszen ő lehetett az egyik, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra, de végül sosem kapta meg. Ennek oka lehetett a tudós ellentmondásos kapcsolata is a dohányipari lobbival.
Egy 180 millió éves, halgyíkok közé tartozó tengerihüllő-lelet vizsgálata során a kutatók kültakaró szövetek, sejtek és fehérjék maradványait azonosították.
Az Elsevier-adatbázisok hozzáférhetetlensége nyomán kialakult vitában Demeter Márton elmondja, hogy szerinte miért lázadnak rosszul a magyarok, és hogyan fest a tudományoscikk-kiadás a valóságban.
Az 1879-ben alapított Somersville-ben szakítani akarnak az elitizmussal. Első, kis lépésként az intézményt vezető munkáspárti bárónő kérésére eltörlik a polipfogásokat a menzán.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.