TUDOMÁNY

Az élet sója: a só

A só a történelem során a világ minden táján nagy tiszteletnek örvendett: pénzként használták, civilizációk épültek rá, üzletet pecsételtek meg vele, és még a legkisebb királykisasszony is azt találta mondani az apjának, hogy úgy szereti, mint a sót. De mi volt ez a nagy felhajtás körülötte, ha a tenger dugig van sóval, ott meg, ahol már nincs tenger, só még bőven maradt utána?

Igazságot Anaximandrosznak, a tudomány szuperhősének!

A tudomány születése Carlo Rovelli olasz fizikus szerint a Krisztus előtti hatodik században élt bölcselő, Anaximandrosz nevéhez köthető: ő volt az első, aki felvetette, hogy a világ nem úgy néz ki, hogy a föld lent van, az ég meg fent, és kész. Rovelli magyarul idén megjelent könyvében állít emléket a görög filozófusnak.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.

A szovjet katonák nem parancsra, hanem saját szakállukra garázdálkodtak az ostrom alatt álló Budapesten

A közelmúltban egymás után kutathatóvá váló hadműveleti jelentések szerint a szovjet katonák által a magyar fővárosban elkövetett rémségek nem felső parancsra végrehajtott erőszakos megtorlások voltak, hanem alulról szerveződő köztörvényes bűncselekmények, amik a Vörös Hadsereget is nehéz helyzetbe hozták: a felbomló fegyelem sok esetben már a szovjet hatóságokat és a hadsereget akadályozta.

Nem veszélyes a környezetre a fukusimai hűtővíz tengerbe eresztése

Japán nemrég bejelentette, hogy két éven belül a tengerbe ereszti a földrengés miatt megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív izotópokat tartalmazó hűtővizét. Bár a döntés hatalmas tiltakozást váltott ki, a hűtővíz tríciumtartalmának teljes aktivitása elhanyagolható a természetben található trícium mennyiségéhez mérten, így a globális hatás elenyésző.

Pocsolyák nélkül nehezen indul a fecskeszezon

A hűvös idő miatt legalább két hetet csúszik a fecskék vonulása, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fészekrakás is nehezen indul: eltűntek az útszéli pocsolyák, kevés a sár, így pedig nehezen épülnek a fészkek. Mesterséges sárgyűjtők létesítésével segíthetünk a madaraknak.

Miért bántja a fület az a szó, hogy oltakozik?

Az olyan kifejezések, mint az oltakozik, réges-régi magyar részekből állnak, és szabályosan vannak megalkotva, egyesek szerint viszont nem léteznek, sőt „nincsenek magyarul”. Milyen határt súrolnak vagy akár lépnek át? Milyen titok rejlik itt? Kálmán László nyelvész az oltakozás nyomában.

Az ördög műve, az istenek eledele: a csodálatos kucsmagomba

Itt a tavasz, itt a gombaszezon, és ha az embernek jó szeme és óriási szerencséje van, kucsmagombára lelhet az erdő szélén, ami még a tapasztalt gombakirályok számára sem egyszerű feladat. Nero római császár egyenesen rajongott az értékes és ízletes gombáért, Észak-Amerikában pedig szabályos őrületté fokozódott a kucsmagomba-vadászat.

A marihuánának fontos szerep juthat a gyógyászatban, de Magyarország makacsul ellenáll a kísértésnek

Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen, amiért az uniós országok között egyedüliként a kannabisz orvosi célú kutatásának engedélyezése ellen szavazott. De mennyire biztonságos kábítószernek minősített anyagot orvosságként alkalmazni, és etikus-e megtagadni a betegektől bármilyen gyógyító hatású szert?