TUDOMÁNY

Ne próbáld ki otthon, de sokkal erősebb immunitást vált ki a koronavírus-fertőzés, mint az mRNS vakcinák két adagja

A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.

Melegség és balítélet

A balkezesség és a homoszexualitás az emberi történelem során szinte mindig megbélyegzett sorsot jelentett. Az elmúlt száz évben azonban eleget megtudtunk ezeknek a jellegzetes viselkedésmintáknak a kialakulásáról ahhoz, hogy a hozzájuk kapcsolódó előítéleteinket ugyanúgy száműzzük a gondolkodásunkból, mint a napfogyatkozástól vagy a hullócsillagoktól való oktalan rettegést.

Riadó, érik a som!

A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.

Kína szerint nem Vuhanból, hanem egy amerikai laborból szabadult el a vírus

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a Covid-19 nagy valószínűséggel állatról terjedt emberre, az első fertőzések pedig Kínában törtek ki, de a vírus pontos eredetét még mindig vizsgálják. Az eddigi kínai narratíva szerint amerikai katonák hurcolták be Kínába, most azt állítják, hogy eredetileg az Egyesült Államokban szivárgott ki egy titkos laborból.

Hatásosnak tűnik a Szputnyik a delta ellen

Egy nemrégiben megjelent, 14 ezer ember adatait vizsgáló tanulmány szerint az esetek 81 százalékában elkerülhető volt a kórházi ápolás azoknál, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Az eddigi vizsgálatok szerint a Pfizer és az AstraZeneca oltásai is védenek ellene.

Hogyan maradhatott fenn a homoszexualitás az evolúció során?

Egy nemzetközi kutatás hatalmas mintán vizsgálta a homoszexualitással összefüggő genetikai markereket, és meglepő átfedéseket talált olyan heteroszexuális karakterjegyekkel, amelyek növelik a sikeres szaporodás esélyét. Mivel azonban nagyon bajos ilyen összetett és kulturálisan is meghatározott magatartásforma genetikai hátterét kutatni, ennek a tanulmánynak is megvannak a maga hibái.

Ki bitet vet, bájtot arat

A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.

Magyar származású tudós fejtette meg a Stradivari-hegedűk titkát

Mi adja a cremonai aranykorból származó ritka hegedűk tökéletes hangzását? A Texasban élő Joseph Nagyváry biokémikus szerint inkább a fa kezelésére használt vegyületek, semmint a fa anyaga vagy a gondos megmunkálás. A nyugalmazott professzor elméletét most újabb kutatás erősítette meg, amely a felhasznált anyagok közül is többet azonosított.

Pofa be és számolj!

Fizikusok és filozófusok egy csoportja szerint a kvantumelmélet interpretációs nehézségei abból fakadnak, hogy a természetkutatás 400-500 éves tradícióval rendelkező filozófiai és metafizikai előfeltételezései egyszerűen hibásak, és nem tarthatók tovább. Milyen problémák feszülnek a tudománycsinálás filozófiai-metafizikai hátterében, és mi lehet rájuk a megoldás?

Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?

Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.

A Szent István-termet hatalmas munkával építették újra, de legalább ilyen nehéz lesz jóra használni

Az augusztus 20-tól látogatható Szent István-terem újraépítését legitimálhatja annak utóélete, vagyis hogy mit kezd vele a kormány, a Budapesti Történeti Múzeum és a Várkapitányság. A több száz szakember részvételével zajló rekonstrukció végén nemcsak építészeti, hanem szimbolikus értelemben is kérdés, hogy ez a bő 70 négyzetméter alapterületű terem mibe ágyazódik bele, milyen funkciót lát el az épületen belül, és milyen üzenetet közvetít számunkra.

Jelentős oktatási és természeti értékek tűnnének el a volt Kertészeti Egyetem kiebrudalásával

A MATE Budai Campusának területén található arborétum egyedülálló értékeit oktatók és hallgatók generációinak folyamatos szakmai munkája teremtette meg. Illúzió azt gondolni, hogy az egyetemi oktatás kiköltöztetésével, esetleg más funkciók idetelepítésével a kert értékei megőrizhetők lennének, állítja M. Szilágyi Kinga professzor, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Karának korábbi dékánja.