Alan Sokal matematikus, fizikus 1996-ban hatalmas tudományos botrányt kavart azzal, hogy szándékosan kamu tanulmányt adott le egy komoly folyóiratnak. Az írást közölték, és Sokal egy csapásra világhírű lett. Krekó Péter, az ELTE PPK docense a hoax utóéletéről, tudományról és áltudományról, rizsáról és igazságról, alt rightról és woke-ról kérdezte a magát baloldalinak valló professzort.
A járvány alatt sokan rászoktak a házi tesztekre, de azok csak akkor érnek valamit, ha a pozitív tüntetek kimutatása után a páciens el is megy az orvoshoz. Ez viszont gyakran elmarad.
A járvány nem múlt el: Magyarországon az elmúlt hét végén 150-en vesztették életüket a covid miatt.
Az Illyés Gyula, Féja Géza és Erdei Ferenc nevével fémjelzett szociográfia a közösségi média korában közösségi alkotásként újulhat meg a legeredményesebben. Hiszen ez a lényege: rólunk szól és nekünk.
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
A favipiravir használata nem bizonyult kellően hatásosnak a covidjárvány legyőzésében, és a hazai protokoll megváltoztatására lehet szükség – áll a Magyar Tudományos Akadémia frissen kiadott közleményében. A testület egyúttal kiáll amellett, hogy a kutatók szabadon képviselhessék a tudomány álláspontját a sajtóban.
Jó, jó, de ki az a Neil Young, mi az a Spotify, és miért szar a zene?
Az OGYÉI egyelőre meg nem nevezett sajtóorgánumok ellen büntetőfeljelentést tett rémhírterjesztés miatt, mert cikkeikben vitatták a hazai járványügyi protokollban kiemelten kezelt favipiravir hatásosságát. Ferenci Tamás biostatisztikus szerint a cél a tudományos vita és a transzparencia teljes beszüntetése és az újságíróknak nyilatkozó tudósok megfélemlítése.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.
Az egyre összetettebbé váló politikai rendszerek nem tudnak fellépni a hirtelen feltűnő válságok ellen, ahogy a felelősöket is egyre nehezebb azonosítani egy-egy katasztrófa esetén. Pedig a krízis jelei általában szem előtt vannak, a tudomány figyelmeztetése helyett azonban a politikai és gazdasági érdekek dominálnak. De hogy lehet ebből kitörni?
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
Idén a BioNTech alelnöke kapta a magyarországi tudományos élet legnagyobb presztízsű elismerésének tartott Bolyai-díjat és az azzal járó 100 ezer eurós pénzjutalmat. Jótékony célra fordítja a pénzt.
A brit tudományos hetilap szerkesztősége 2011 óta évente összegyűjti azokat, akik a legnagyobb befolyással voltak a tudomány világára. A listán egyaránt helyet kapnak azok, akik jó, és azok, akik vitatható irányba fordították a tudományt.
Ha Eckart Förster filozófiaprofesszornak igaza van, a jövőben csak attól a filozófiától várhatunk eredményeket, amelynek célkitűzése, hogy eredményeit érzékileg megtapasztalhatóvá tegye, és csak attól a művészettől várhatunk eredményeket, amelynek célkitűzése, hogy a megértést elősegítse. Érthető?
Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?
Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.
A világjárvány kitörése óta valószínűleg nem a koronavírusról olvasna, aki kikapcsolódásra vágyik, de ha épelméjű összefoglalót szeretne arról, hogy mi történt eddig, Kemenesi Gábor virológus és Barát József újságíró könyvével megkapja.
Karikó a BioNTech-alapító társaival együtt veheti át a 2022-es Jeantet-Collen-díjat, amely több mint 175 millió forintos elismeréssel jár – igaz, ennek 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania. A 2019-ben díjazott Roska Botond után ő a második magyar, akit elismertek ezzel a díjjal.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a privacyhez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat. Az állam nincs könnyű helyzetben, írja Hungler Sára, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa.
Miközben a paraziták ellen kifejlesztett gyógyszert egyetlen egészségügyi szerv sem ajánlja a koronavírusos megbetegedések kezelésére, nálunk idén tavasszal elkezdődött a gyógyszer három hónaposra tervezett klinikai vizsgálata, ami még mindig nem fejeződött be – elsősorban azért, mert az engedélyezett keretek között nincs elég tünetmentes vagy enyhe tünetes beteg, akit be lehetne vonni a kísérletbe.
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
A Pécsi Tudományegyetem virológusa a Budapest Science Meetup múlt heti rendezvényén arról beszélt, hol és hogyan születhet meg a következő világméretű járvány, miként segítik ezt elő olyan emberi hatások, mint az erdőírtás vagy a városiasodás, és mit tehet a tudomány ebben a helyzetben.
A molnupiravir nevű antivirális gyógyszer a fázis III. klinikai vizsgálatok alapján 50 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés és halál kockázatát, ha a fertőzöttek időben megkapják. Ez lehet az első igazán hatásos és könnyen alkalmazható terápia a koronavírus ellen.
A 100 éves Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársai nem szűnő lelkesedéssel szervezik a tudomány-népszerűsítő programokat a nagyközönségnek. Tudósításunkból kiderül, milyen mesés szerkezeteket rejt a csillagda, micsoda regénybe illő polihisztor volt az intézmény névadója, és előkerül egy kifeszített lepedő is, ami maga a téridő.
A díjra sokan Karikó Katalint is esélyesnek tartották, de a magyar kutató még a kémiai Nobel-díjban is reménykedhet, amit szerdán ítélnek oda. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian kapta megosztva.
A Moderna társalapítója szerint Karikónak és kutatótársának egyértelműen kijár a kémiai Nobel-díj az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséért, a múltbeli Lasker-díjasokból pedig nagyon sokan nyerték el utóbb a Nobel-díjat is. A LiveScience azt latolgatja, vajon megkapják-e Karikóék ezt az elismerést is a jövő héten.
Angela Merkel német kancellár, aki kvantumkémiából doktorált még az NDK-ban, rekordnak számító négy ciklusa során kiemelten kezelte a tudományt. Ez alól egyetlen terület jelentett kivételt: a klímavédelem. Vajon milyen irányba téríti el a német és az uniós tudomány- és klímapolitikát a hét végén esedékes szövetségi választások kimenetele, és mi várható a 21. századot eddig meghatározó Merkel-korszak után?
Bár a kommentelőket világszerte kikészítik, lehet, hogy igazuk van a napi zuhanyzást megtagadó hírességeknek. Környezetvédelmi és egészségügyi érvek is indokolják, hogy az emberiség ne vigye túlzásba a tisztálkodást, míg a másik oldalon higiéniai és marketingszempontok állnak.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.
Nem tetszett a kínai kormánynak, hogy egy tajvani biológust és a békedíjas dalai lámát is meghívták az idei Nobel-csúcsra, ezért először a washingtoni kínai nagykövetség helyezett nyomást az amerikai tudományos akadémiára, majd az online közvetítést érte rejtélyes kibertámadás.
Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
Hogyan módosul a tudományos siker Barabási Albert-László-féle receptje, ha nőkről van szó? Karikó Katalin és a tavalyi Nobel-díjas kutatónők élete segít megérteni.
A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.
A Narendra Modival is jó kapcsolatot ápoló jógi, Baba Ramdev februárban dobta piacra Coronil nevű ajurvédikus termékét, azóta próbálja még inkább aláásni a nyugati orvoslásba és vakcinákba vetett bizalmat a járvány tépázta országban.
Az orosz elnök áltudományos tanácsadói hatására attól retteg, hogy genetikai fegyverekkel próbálják kiirtani az oroszokat, ezért 500 milliárd forintnyi összeggel támogatta meg az ország genetikai kutatási programját. Miközben még saját kutatói is kinevetik Putyin félelmeit, az orosz tudósok igyekeznek felvenni a versenyt a kínai génszerkesztési törekvésekkel.
A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.
Online kezdődött meg az MTA rendes közgyűlése. Freund Tamás elnök a már kiszervezett kutatói hálózat sorsáról, a kormány vitatható vakcinatáblázatáról és az MTA-nak szánt 7,3 milliárd forintos többletforrásról is beszélt.
Az RBP, azaz a revenge bedtime procrastination, ez a kínai-angol habaréknyelven leírt alvászavar rövid távon keserves, hosszú távon egészségkárosító, de az utóbbi időben még azok is egyre több időt töltenek a kütyüjeikkel, és egyre kevesebbet alvással, akik mindezt jól tudják.
A történelem során minden nagy átalakulás alapvetően felzaklatta a társadalmakat: a törzsi közösségek rettenetként élték meg az állam hatalmi szerkezetének kiépülését, és a piacgazdaság, illetve a liberális demokrácia létrejötte is gyökeres szakítást hozott a korábbi szokásokkal. Mi történik most?
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
Hiába ért egyet a tudomány, a lakosság és a politikusok is abban, hogy az óraátállítás mára felesleges, sőt káros gyakorlattá vált, a világjárvány megakasztotta az EU-s döntéshozatalt. Jó hír, hogy az óraátállítás eltörlése nem marad el, csak késik, de nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e.
Az újonnan létrehozott magyar óriás-agráregyetemről kiszoruló ökológiai gazdálkodás világszerte egyike a legkurrensebb képzéseknek, derült ki a Greenpeace Magyarország és a Védegylet közös nemzetközi online konferenciáján.
Akkor most már leülhetek ebédelni a COVID-tagadó nagynénivel? Sütögethetek a kerti grillen kollégák körében? Nyakamba vehetem a világot? Akik már megkapták a vakcinát, tűkön ülnek, csakhogy amíg a fertőzés ilyen mértékben terjed az országban, ők sem élvezhetik az immunitásuk előnyeit, figyelmeztet egy magyar virológus.
Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.
Idén összesen 54 344 diák írt középiskolai felvételit magyar nyelvből, és egyikük sem érte el a maximális 50 pontot, de 49-et is csak négyen szereztek. Nem tűnik fel, hogy valami baj lehet a feladatlapokkal, ha senki nem tudja őket hibátlanul megoldani?