A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
Az ecetmuslica embriójáról készült díjnyertes mikroszkopikus felvétel közelebb hozhatja a tudósokat az élő szervezetek fejlődését alakító erők jobb megértéséhez.
A felfedezésről, amely a biológiai szövetek felépítésére és a növények gyökereinek növekedésére is magyarázatot adhat, Domokos Gábor matematikus, a Gömböc egyik feltalálója beszélt a Qubitnek.
Egy friss kutatás szerint 44 és 60 éves korban van a két csúcspont, nem véletlen, hogy ilyenkor gyakoribbak a korral járó betegségek is.
A vészhelyzet esetére megőrzött minták a Föld legtávolabbi pontjain sincsenek biztonságban, ezért amerikai kutatók szerint a Holdra kell vinni őket.
Sokáig értetlenül álltak a tudósok az ősi kőzetekben talált különös sejtmaradványok előtt, de a Holt-tenger mélyén most egy lehetséges magyarázatra leltek.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Az őssejtekből növesztett agyszövetekre épülő bioprocesszor a kutatók szerint akár egymilliószor kevesebb energia használatával végezhet el feladatokat, mint a mai digitális processzorok.
Igazi tengeri szörnyetegnek tűnhet nagy fogaival és tátongó szájával, de a púpos horgászhal valójában nem nagyobb, mint a tenyerünk, és különben is, igen mélyen él odalent, a tengerben.
Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
Stipsicz András matematikus a négydimenziós sokaságok megértésén dolgozik majd, Pál Csaba biológus kutatása pedig az antibiotikum-rezisztencia kialakulása mögött meghúzódó mechanizmusokat segíthet feltárni.
Az apró vírusgenomok nehézkes és költséges meghatározásától néhány évtized alatt a eljutottunk oda, hogy ma egyetlen szekvenáló készülék 1-2 nap alatt akár 128 ember teljes genomját is feltárja. Mit tartogat a jövő?