A futball világbajnokságot AI-t és beépített szenzort használó okoslabdával játsszák
Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.
Pontos információkat ad a játék minden pillanatáról, és adatgyűjtő platformként is működik.
Hardvermérnök váltja szeptembertől az Apple élén Tim Cookot, aki a céget az elmúlt 15 évben a világ egyik legsikeresebb vállalatává tette. Ternus legnagyobb kihívása az Apple AI-erőfeszítéseinek felrázása lesz.
A japán gyártó nem tudja kielégíteni népszerű CFexpress és SD-kártyáinak keresletét, miközben számos adathordozó ára a 2-3-szorosára nő.
A chip fejlesztőit az idegsejtek rendkívül hatékony működése inspirálta.
Jobb félni, mint megijedni: az államban törvényjavaslatot nyújtottak be arról, hogy senkit se kötelezhessenek ilyesmire, igaz, ezt a hatályos törvények egyébként is tiltanák.
Most derült ki, hogy 2023 júliusában berendelték az Apple, az Nvidia, az AMD és a Qualcomm vezetőit, hogy meggyőzzék őket a tajvani chipektől való függés veszélyeiről. Tim Cook állítólag aludni sem tudott a meeting után.
Elon Musk a Starlinkhez hasonló műholdrendszerrel az űrbe vinné a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokat, és erre a SpaceX jövőjét is hajlandó feltenni. Nem ő az egyetlen, aki hasonló álmokat dédelget.
A legfejlettebb chipeket előállító berendezéseket eddig egyetlen holland cég tudta legyártani, de az egykor ott dolgozó kínai mérnökök titokban hazavitték a tudást. Így 2030-ra egy szintre kerülhetnek az USA és Kína technológiai képességei.
A kísérleti siitake-áramkörök tudnak annyit, mint a hagyományos félvezetők, ráadásul olcsóbbak és az elektronikai hulladékkal szemben a környezetet sem terhelik.
A rendkívüli lépésre a kormány szerint azért volt szükség, mert az európai autóipart is kiszolgáló cég tevékenysége veszélyeztette a kritikus technológiai ellátottságot.
Folytatódik Amerika és Kína chipháborúja. Már tucatnyi ritkaföldfém exportja fölött vezettek be szigorú korlátozásokat Kínában.
A külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője szerint a kínai AI-cég sikeresen játssza ki a legfejlettebb amerikai chipekre vonatkozó kereskedelmi tilalmat is, így az USA technológiája hajthatja Kína fejlődését.
A fejlett chipek gyártásához szükséges eszközöket nem tudják beszerezni, de arról nem volt szó, hogy a mesterséges intelligencia nem tervezhet nekik ilyeneket.
A következő három évben megháromszorozódhat az AI-modelleket futtató adatközpontok energiaigénye, de az USA nem áll jól az energiatermelés felpörgetésében. Donald Trump a szénerőművekben keresi a megoldást, a techcégek a nukleáris energiára kacsintgatnak.
A cég állítása szerint a Majorana 1 chippel évtizedek helyett néhány éven belül elérhetővé válnak a kvantumszámítógépek, de a szkeptikusok most sincsenek lenyűgözve.